Elképzelhető, hogy a közeljövőben pontosítják a vákuumbéli fénysebesség értékét?

Azért nincs, mert ahhoz viszonyítunk, és ugye pont azért viszonyíthatunk ahhoz, mert

1) elég jól megalapozott mind elméletileg, mind kísérletileg, hogy ez egy univerzális állandó,

2) tényleg tudjuk nagyon pontosan mérni.

Miután a vákuumpermeabilitás értékét szintén definíció rögzíti, ezért annak, és a vákuumpermittivitásnak se lesz mérési hibája. Ha találunk jobb viszonyítási alapot, akkor lehet, hogy módosítunk ezeken, de a közeljövőben erre csekély az esély.

Másrészt például a finomszerkezeti állandó az már egy mért mennyiség, és azt 10 értékesjegy pontossággal tudjuk (ez olyan, mintha 0,1 m/s pontossággal meglenne a fénysebesség). Ahogy gyűlnek az adatok, persze egyre kisebb és kisebb lesz a bizonytalansága.

Kb bármi elképzelhető. A sebesség (szám)értékének pontosítása mondjuk nehezen, de ha az ember erőlködik, akkor persze ez is.

A fénysebesség nagyságát a másodperc és a méter jobb mérésével tudjuk pontosítani. (Amely mérésekben felhasználjuk a fényt persze. Szerencse, hogy állandó sebességű)

(Mondjuk az a feladat hogy helyezzünk el egy sorba egymástól távol bonbákat, amelyeket egy-egy időzítő kapcsol be, úgy, hogy ha elindítunk egy fényjelet a sor egyik végén, akkor mindig akkor robbanjon a bomba, amikor elhalad mellette a fényjel. Ilyen típusú feladatnál jól jön, ha minél pontosabban ismerjük a fény sebességének a nagyságát.)

Nem biztos, hogy jól nézed a pontosság fogalmát.

A pontosságra te most azt nézed, hogy tized vagy század stb, mértékegységre vetítve. De a pontosság nem így néz ki.

A pontosság kifejezésnek csak a mért értékhez százalékban nézve van igazán értelme.

Az 1931-es mérés 18 km/s-mal tért el a ma elfogadott pontosságú értéktől, ami, ha jól számolom, 0,006 százalékos pontosság.

Ma meg még ennél is három-négy nagyságrenddel pontosabb mérési értékünk van.