Miért fogják rá az emberiség bűneire hogy rengeteg fajt pusztított ki mikor ez más élőlényekre is ugyan úgy igaz?

Az emberiség bűne annyi, hogy mi sok fajt pusztán a

személyes fogyasztói komfortzónánk miatt, járulékos veszteségként tüntettünk el. Állatok esetében nem is beszélhetünk ilyen fajta tudatosságról, felelősségről. Ezért mondják, hogy az ember "kegyetlenebb", mert tisztában van a cselekedetei következményével, de azokba belenyugszik.

#9-hez. Ezek ugyanolyan sommás kijelentések, amiket hasonlóképpen nem lehet bizonyítani.

A "haldoklik a föld" két ok miatt hangzik el. Egyfelől sokan beveszik a mesét és visszhangozzák. Másfelől néhányan már nem találnak más szavakat a probléma megvilágítására. A gond az ezzel, hogy ezt is félre lehet magyarázni.

A "felborítja a természet egyensúlyát" viszont lokális ténykérdés. Ismert a "lábnyom" fogalma. Ha az egész világ az USA módjára élne, elég hamar megtapasztalnád a felborulást. Jó, tudjuk, egy darabig még nem fog. De az emberiség szaporodik. Most még bőven belül vagyunk azon az értéken, ahányan rendkívül kényelmesen élhetnek a földön. De lehet majd idő, mikor átlépjük. Ugyanakkor, az emberi mohóság következményei már nincsenek messze hatásban a természet produktumaitól. Ki lehet pusztítani Brazília esőerdőit. Hatására megváltoznak a széljárások, tengeráramlatok, és nem az lesz a kérdés, mi lesz Brazíliával. De legyinteni lehet, mert ez sem pár évtized, aki ma nagy hangon kijelentéseket tesz, a hatást nem éri meg. Annál rövidebb az élete, ha soká él is.

"Ki lehet pusztítani Brazília esőerdőit. Hatására megváltoznak a széljárások, tengeráramlatok, és nem az lesz a kérdés, mi lesz Brazíliával. "

Így van. De ez megintcsak nem a földi élet szempontjából probléma. Az vígan fennmarad nélkülünk is, vagy bármelyik másik faj nélkül, amelyik kevéssé bírna egy ilyen drasztikus változást.

Ez a mi szempontunkból probléma, illetve azon törekvés szempontjából, ami a bioszféra jelenlegi állapotát próbálja fenntartani.

Szóval persze hogy rossz lenne egy ilyen drasztikus változás, de lényegében nekünk lenne az, nem a Földnek és nem az élővilágnak. Az más fajösszetétellel is ugyanúgy fennmarad.

Azt nem akarod figyelembe venni, hogy az emberiség képes totálisan kipusztítani az életet az egész Földön.

Megvannak rá az eszközei és van esély rá, hogy meg is történjék.

...de még nem történt meg.

Illetve szerintem nem is lehet. Egy durva atomháború után sem pusztul ki az élet. (Az emberiség sem)

Egyedül egy hatalmas aszteroida tudná beverni a szöget a koporsóba, de még akkor is maradhat pár mikroba.

Ha kipusztul az élet, akkor meg már úgy is mindegy.

"Azt nem akarod figyelembe venni, hogy az emberiség képes totálisan kipusztítani az életet az egész Földön"

Ez nem tűnik valami reálisnak.

Ha mást nem, mikroorganizmusok mindenképp maradnának. Az archaeák közül sokan élnek már eleve olyan extrém környezetben, aminél extrémebbet mi aligha tudnánk okozni.

De nézz utána, mennyi mindent kibírnak pl a medveállatkák is. Szerinted mit tehetnénk, ami kipusztítaná őket?

Ezen kívül, még ha fel is tételeznénk, hogy valami módon képesek lennénk minden életet elpusztítani, mi értelme ebből kiindulni. Hogy egyes fajokat kipusztítottunk pl orvvadászat vagy az élőhelyük megváltoztatása által, ennek sosem lesz következménye a földi élet kiirtása.

"Azt nem akarod figyelembe venni, hogy az emberiség képes totálisan kipusztítani az életet az egész Földön.

Megvannak rá az eszközei és van esély rá, hogy meg is történjék."

De a környezetszennyezés és az atomháború lehetősége két külön téma. A környezet terhelése / szennyezése a jenlegi gazdasági és társadalmi helyzetből következő "szükségszerűség", az atomháborút pedig minden létező fél el akarja kerülni.

Továbbá egy globális atomháború sem pusztítaná ki az egész élővilágot. Ahhoz szerintem nagyon komoly tervezés kéne hogy a pusztítást és szennyezést ennyire maximalizáljuk. Márpedig egy országok között dúló atomháború célja sem az, hogy a Földet teljesen lakhatatlanná tegyék.

" Hogy egyes fajokat kipusztítottunk pl orvvadászat vagy az élőhelyük megváltoztatása által, ennek sosem lesz következménye a földi élet kiirtása."

Ez valóban így tűnik, de egyáltalán nem természetes a fajok eltűnését bagatellizálni.

Számos nagy kihalási esemény történt már a Földön és gyakran csak találgatjuk, mi történhetett.

Ordovícium–szilur kihalási esemény idején csak a tengerekben volt még élet, a szárazföldön nem, de a fajok 85 %* a kipusztult, így közel kerültünk a teljes kipusztuláshoz.

A fajok 75 százaléka tűnt el a késő devon kihalási esemény alatt. Egészen addig nem is állt helye a rend, amíg 100 millió évvel később ki nem alakult egy új korallfajta.

A Perm-triász másik neve a Nagy Kihalás. A földtörténelem legsúlyosabb kihalásáról beszélünk ugyanis: a tengeri fajok 96(%) százaléka pusztult ki, a szárazföldi gerinceseknek pedig mintegy 70 százaléka tűnt el. Ez még a rovarokat is érintette.

kiváltó okaként: aszteroidákat, gigantikus vulkánkitöréseket, a metánszint katasztrofális növekedését, az oxigén szint csökkenését valószínűsíthetjük.

Volt még a triász korszak végén, és a jura elején. Lehetséges okok: klímaváltozás, a fokozott vulkáni aktivitás miatt levegőbe kerülő nagy mennyiségű szén-, vagy kén-dioxid levegőbe kerülése, aszteroida becsapódás - bár ebből a korszakból nem találtak elég nagy krátert ahhoz, ami ezt okozhatta volna.

Kréta–tercier kihalási esemény, ekkor tűnnek el a dinoszauruszok és mellesleg rengeteg más faj és így talán úgy tűnik, mindez téged igazol, de nekem meg az a véleményem, hogy nemegyszer a hajszálon múlt már a teljes kipusztulás és talán csak szerencse kérdése, hogy nem történt még meg.

Ilyen tömeges kihalások soha nem egyetlen tényezőnek köszönhetők, de mint látható, eddig maradt még valami lehetőségünk, de ez korántsem biztos, hogy mindig így marad, sőt, minden kihalás vészharangként kellene, hogy kolompoljon.

Az emberi tevékenység sokrétű, számos kárt okoz, klímaváltozás, az ózonpajzs eltűnése, a vegyi, vagy nukleáris szennyezés, amelyek okozhatnak további más élettel nem összeillő eseményeket, pl. nukleáris tél, vagy a kozmikus sugárzás hatásainak megnövekedése, a levegő összetételének radikális megváltozása, akár az oxigén lecsökkenése, vagy eltűnése, egyáltalán a légkör megszűnése és ezek hozzájárulhatnak a bolygó sterilitásának kialakulásához.

A baktériumok sem halhatatlanok.

"Ez valóban így tűnik, de egyáltalán nem természetes a fajok eltűnését bagatellizálni."

Nem is erre szerettem volna kilyukadni, csupán szerettem volna tisztázni, hogy ez a két dolog alapjaiban tér el, és egyikből nem következik a másik.