Létezik láthatatlan tűz? A víz alatt is el tud szenesedni a papír?
Hallottam, hogy létezik olyan tűz, ami több száz/ezer fokos, mégsem látszik. és onnan lehet tudni, hogy meggyulladt az ember, hogy elkezd vergődni a földön. Állítólag gyulladtak már ki ilyen anyagtól autóversenyen. Ez mennyire igaz ez? Mert én nem értek hozzá, és fogalmam sincs, hogy létezik-e ilyen. Hogy olyan tűz, ami nem látszik. Csak van, és szétég tőle az ember.
Illetve ha van egy hermetikusan bezárt edény, amiben 20 fokos víz van, és benne egy papír darab, akkor az a papír darab képes elszenesedni, tattól függetlenül, hogy magába szívta a nedvességet, és hogy gyakorlatilag a víz alatt van, ahol nem jut oxigénhez?
válasza: válasza:"A hidrogén hány fokon ég? Úgy tudom elég magas hőmérsékleten. Hogy lehet, hogy a magas hőmérséklete ellenére ultraibolya sugárzást bocsát ki, nem pedig látható tartománybelit?"
- 2600 C
- Pont azért bocsájt ki UV-t mert magas hőmérsékleten ég.
A kisugárzott energiamennyiségtől és ezzel a hőmérséklettől függ nem csak a tűznél hanem minden másnál is hogy az elektromágneses spektrum melyik részén sugároz valami.
Például a kék óriás csillagoknak is olyan forró a felszínük hogy a látható tartományú kék színüknél jóval többet sugároznak UV-ban és röntgenben!
De például a parázs vagy a cigaretta is vörösen izzik ami a látható fény alsó határához van közel. Mert alacsony a hőmérsékletük.
Vagy mondjuk a fémek. Szobahőmérsékleten is sugároznak ki hőt csak az infravörös tartományban, ami láthatatlan. Ha elkezded melegíteni továbbra sem látsz izzást, de azért a kibocsájtott frekvencia növekedni kezd, aztán egy az adott fémre jellemző hőmérsékletnél már izzani látod, mert a látható tartományba lépett. Ha tovább melegíted akkor (azon felül hogy elolvad) még magasabb frekvencián sugároz akár fehérizzásig vagy tovább is viheted, persze oxigénmentes környezetben mert különben meggyulladna és elégne magas hőmérsékleten oxigén jelenlétében.
Itt azért hozzá kell tegyük az összes többi látható lángnál is az alacsonyabb hőmérsékletű izzó részeket látod!
Pl izzó szenet.
Sőt ha jól megfigyelsz egy lángot közelről akkor lehet látni benne a spektrumot is. Azaz egyes részein fehér sőt kék is lehet világos sárga sötét vörös stb...
De ezzel a közelséggel nagyon vigyázni is kell, mert égett orrszőr és égett haj szaga is lehet! :D
Inkább csak a kamerát dugd közel ha nem sajnálod!
Tulajdonképpen az egészből arra lyukadhatunk ki hogy láthatatlan tűz 2 féle is lehet:
Vagy nagyon sok energiát termel és UV-ban sugározza ki, vagy nagyon keveset és infrában sugároz.
Előbbit már kitárgyaltuk.
Utóbbi is létezik tulajdonképpen, csak nem tűznek hanem exoterm kémiai reakciónak nevezzük, mert csak felmelegíti az edényt és ami benne van. De ha pl ez a folyamat gázkibocsájtással is jár akkor egy infra kamerával figyelve szerintem könnyedén találhatnánk olyan reakciót ami a "tűz lángjaihoz hasonló" jelenséget produkálna, az infraképen, anélkül hogy megégetne.
(Lehet valaki tud is majd erre példát linkelni?)
"aztán egy az adott fémre jellemző hőmérsékletnél már izzani látod, mert a látható tartományba lépett"
Én úgy tudtam, hogy minden olyan tárgy, aminek azonos a hőmérséklete (pl 2000 fok), az kb. ugyanolyan erősségben sugároz fényt. Tehát anyagtól függetlenül adott hőmérsékleten ugyanakkora fényt bocsát ki a tárgy, mint akármelyik más vele azonos hőmérsékletű, mert a hőmérsékletétől függ a fénykibocsátása. Csak akkor ezek szerint bár a fénykibocsátásának nagysága a hőmérséklettől függ és nem az anyagtól, de hogy mekkora a frekvencia, az már ezek szerint anyagjellemző.
válasza:Nem nem. Az elemek elektronszerkezetétől is függ a kibocsájtott frekvencia.
Ugye ilyenkor a fotonkibocsájtás úgy jön létre hogy egy elektron egy külsőbb pályáról visszaugrik egy belsőbbre, miközben a fölös energiát leadja egy foton formájában. Ez az energia viszont más más attól függően melyik pályáról melyikre mozdul és hogy az a pálya mennyire zsúfolt az adott elemnél. A különbség így nem abban jelentkezik hogy több vagy kevesebb fotont bocsájt-e ki, hanem a foton frekvenciájában, minél több a leadott energia annál magasabb frekvenciájú a foton.
Tehát minden elemnek egyedi a színképe.
Ha ez nem így lenne akkor nem létezhetne pl színképelemzés sem. (Amiben az egyes elemek egyedi kibocsájtási és elnyelési vonalait azonosítani lehet.)
válasza:"A víz alatt is el tud szenesedni a papír?"
Nem hiszem, hogy eddig bárkinek eszébe jutott volna egy mélytengeri lávaömléshez levinni egy post-it cetlit, én gyanítom, hogy vidáman elszenesedne.
Annak ellenére, hogy körülötte a 300-400 fokos víz az 1000 bar körüli nyomáson épphogycsak forrdogál egy kicsit.
"Illetve ha van egy hermetikusan bezárt edény, amiben 20 fokos víz van"
20 fokon mitől szenesedne?
Amúgy az oxigén nem kell, a szenesedés éppenséggel a cellulóz és egyéb szerves összetevők elbomlása. Valami szenes kátrányos cucc marad vissza, a többi gázként távozik.
Nekiálltam videót keresni vákuumban barnított papírról, hihetetlen módon nem találtam, pedig általában a youtube-on minden baromságra lehet videót találni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!