Megmagyaráznátok, hogy egy tök kis meteor (kb.90m átmérőjű gömb) miért/hogyan tudott akkora kárt okozni a dinoszauruszoknak?
Ugye az okozta (sok) faj kipusztulását, csak a legszívósabbak vészelték át mint csiga, krokodil, medúza...de egy 90m es kis égitest, belezuhan a földbe (amúgy mennyivel?), és miért pusztítja el az egész bioszférát? És az mennyire számít, hogy vízbe zuhan vagy szárazföldre? Állítólag vízbe zuhant a dínós meteor és még úgy is kihaltak, a tv-n meg úgy ábrázolták hogy becsapódik és az egész földre kiterjedő lángfelhő keletkezik, miért? Szerintem max. egy kis földrengést okozna meg egy kis krátert, esetleg porfelhőt. Mi lenne a következménye, ha: egy meteor eltalálá a földet:
-az Atlanti óceán közepben.
-Az Antarktisz közepében.
-Az USA földterületén, mondjuk a mértani közepében az Északi félteken.
Az objektum minősége mennyiben számít, tehát ha jégből lenne azt túlélnánk egy tömör-vas objektummal ellentétben?
"Még mindig szkeptikus vagyok, hogy a föld túloldalán bármiféle hatása lett volna."
A Krakatau vulkánjának 1883-as kitörése egy halk lepkefing volt a 65 millió évvel ezelőtti becsapódáshoz képest. Pár részlet vulkánkitörésről (wiki):
"A hírhedt 1883-as kitörés a hirosimai atombomba energiájának az ötezerszeresével, mintegy száz megatonnával robbantotta darabjaira a hegyet, több mint 25 köbkilométernyi sziklát és hamut lökött ki a vulkánból, és a történelemben feljegyzett legnagyobb hangkitörést produkálta: a robbanás zajára a 3100 kilométerre lévő ausztráliai Perthben az emberek felriadtak álmukból, sőt a mintegy 4800 kilométerre lévő Rodriguez-szigeten, Mauritius közelében a fültanúk azt hitték, puskalövést hallanak. A légköri lökéshullám hétszer kerülte meg a földet, és még öt nappal később is érezhető volt."
"Sok ezren sérültek meg, főképp a pusztító, már említett cunami következtében, amely végigsöpört az Indiai- és a Csendes-óceánon, és hatalmas pusztítást végzett Nyugat-Afrikában, Mexikóban és Latin-Amerikában."
(A kitörés Indonéziában volt.)
"A kitörés keltette árhullámok meg Dél-Afrika partjainál is megrengették a hajókat."
"A kitörés keltette kisebb hullámokat még a La Manche-nál is észlelték. Ezek túl hamar követték a kitörést ahhoz, hogy a cunamik okozhatták volna őket, ehelyett a Föld légkörét többször is körbesöprő léglökéshullámok kelthették őket."
"A kitörést követő évben a globális átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal esett. Az időjárás évekig a megszokottól eltérő mintákat mutatott és a hőmérséklet csak 1888-ra tért vissza a korábbi szintekre. A kitörés hatalmas mennyiségű kén-dioxid gázt juttatott a sztratoszférába, amelyet a szelek széthordtak a világban. A cirrus felhőkben emiatt megnőtt a kénessav (H2SO3) koncentrációja, ami növelte a felhők fényvisszaverését és így a korábbinál kevesebb napfény jutott el a földfelszínig. Az összegyűlt kén később savas esők formájában lehullott"
"A kitörés után évekig világszerte sötétebb volt az ég és hónapokig a korábbinál látványosabbak voltak a napnyugták. A brit művész színes vázlatok ezreit készítette a világ különböző tájain a kitörés utáni években. 2004-ben kutatók azt is feltételeztek, hogy Edvard Munch híres kompozíciója, a Sikoly hű képe a Norvégia felett a Krakatau kitörése után látott égnek. A kitörés másik optikai következménye volt, hogy még két évig tapasztalható volt az egyébként nagyon ritka kék hold jelenség."
Csak próbaként, ki kéne számolni, mekkora a tömege egy 10 km-es sziklagolyónak.
Aztán figyelembe venni, hogy a becsapódási sebesség minimum az első kozmikus sebesség, mert bárhonnan 'kívülről" nulla kezdősebességgel a Föld gravitációjával lehúzatsz valamit a talajra, ekkora sebessége lesz. És biztos hogy nem nulla volt a kezdősebessége a Földhöz képest, mert a Naprendszerben semmi nem ácsorog.
Na szóval, az E=1/2 m*v^2 képletbe be lehet helyettesíteni a meteor tömegét meg az 1. kozmikus sebességet m/s-ba átszámolva és megnézni, mekkora energia jön ki. Annak csaknem teljes egésze hőenergiává alakult.
Mikor megvan ez az energiaérték, meg kell nézni, hány darab hiroshimai atombomba energiájának felel meg.
Meg fogsz lepődni.
Nem a méret a lényeg :) Ezt tudhatod, hiszen tisztában vagy a lőfegyverek létezésével - azt is kérdezhetnéd, hogy egy körömnyi kis fémdarab (a pisztolylövedék) hogy képes annyi szilárd anyagot átütni. Miért nem parittyáznak egymásra helyette az emberek?Ha a méret számítana, akkor nyilván a teniszlabda méretű lövedékek még hatékonyabbak lennének, és az íjak se mentek volna ki soha a használatból.
Valójában a méret ebből a szempontból fantasztikusan érdektelen (sőt még esetleg hátrány is, mert így az ütközés energiája kevésbé lenne koncentrált, nagyobb felületen oszlana el). Ami lényeges, az az érkező test összTÖMEGe és a SEBESSÉGe. Az átadott kinetikus energia E = 1/2 * m * v^2 . (lásd általános isk. fizika) Ami azt jelenti, hogy egy nagyon apró tárgy nagyon nagy sebességgel jóval több kárt tud okozni egy ütközéssel, mint egy nagyon nagy tárgy aránylag kis sebességgel.
> "Mikor megvan ez az energiaérték, meg kell nézni, hány darab hiroshimai atombomba energiájának felel meg. "
Lusta vagyok, csak rákerestem. :)
"The explosion, likely caused by an object about 6 miles (10 km) across, would have released as much energy as 100 trillion tons of TNT, more than a billion times more than the atom bombs that destroyed Hiroshima and Nagasaki."
Több, mint egy milliárdszoros Hirosima.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!