Körülbelül hanyas IQ-val bírhattak Newton, Euler, Leibnitz. Akik a matematika alapjait írták le az 1600-as évek végefelé?

Kedves kérdező!

Akkor kicsit bővebben: igen, valóban az IQ-t azért hozták létre, hogy az ember értelmi képességeinek bizonyos aspektusai számszerűsíthetőek legyenek. Magyarán arra, hogy az intelligenciáját mérjék. Azonban egy ilyen teszt szükségszerűen nem lesz teljesen pontos - ez belátható kellő intelligenciával :) Az intelligencia, az értelmi képességeink komplex összessége túl bonyolult egyveleget alkot ahhoz, hogy egy teszt segítségével valóban számszerűsíthető legyen. Így az IQ pontszámunk, bár _valamennyire_ korrelál az értelmi képességeinkkel, ez a korreláció nem száz százalékos. Sőt, emberenként változik, hogy mennyire pontos - léteznek emberek viszonylagosan alacsony IQ-val, akik mégis kiemelkedőek értelmi képességeiket tekintve (egy példát hoztam is, de egyetemi tanáraim között volt legalább egy még (szignifikánsan) alacsonyabb IQ-val rendelkező ember is, aki mégis kétség kívül rendkívül intelligens volt), és ugyanígy, a magas IQ pontszám nem garancia arra, hogy valaki tényleg valóban _akkora_ zseni legyen, mint amekkorának a pontszáma alapján gondolnánk.

Az IQ pontszám viszont száz százalékos biztonsággal mutatja, hogy milyen jók vagyunk IQ teszt kitöltésben. Mondok egy példát: én pl írtó béna vagyok csocsózásban. A baráti társaságunkba érkezett egy új tag, elkezdtünk csocsózni, és igen jót szórakozott bénaságomon, levonva a következtetést: igen lassúak a reflexeim. Valóban úgy is tűnt csocsó alapján. Aztán elkezdtünk pingpongozni (amiben nem kicsit jó vagyok :) ) és meglepődve vette észre, hogy a reflexeim nemhogy nem igen lassúak, de kiemelkedően jók. (Valójában egyik következtetés sem hiszem, hogy helyes lenne, átlagosnak mondanám őket.) Van valamennyi korreláció a reflexeim meg aközött, hogy a csocsóbábukat milyen késlekedéssel, és hogyan irányítom, ugyanakkor ez elsősorban azt mutatja meg mégis, hogy mennyire vagyok jó csocsózásban.

De ugyanígy, lehet valaki írtó béna gyöngyfűzésben, ügyetlenkedhet közben az ujjaival és levonják a következtetést: rossz a kézügyessége. Miközben amúgy tájképeket fest rizsszemekre. Valóban nagy általánosságban van korreláció a gyöngyfűzés meg a kézügyesség között, az, hogy mennyire ügyesen fűzűnk gyöngyöt elsősorban mégis azt mutatja meg, hogy milyen jók vagyunk gyöngyfűzésben.

Ez az egész egyszerű, mint az egyszeregy. Az IQ tesztek komplexebbek, mint egy csocsó, vagy gyöngyfűzés, többféle oldalról vizsgálják értelmi képességeinket, így azt várjuk, hogy erősebb kapocs legyen az intelligenciánk és az IQ pontszámunk között, mint a csocsó-reflex, vagy gyöngyfűzés-kézügyesség párok között, és ez minden bizonnyal így is van. De ez a kapocs még így sem tökéletes, korántsem. Ennyi az egész. Szóval az IQW pontszám azt méri, hogy mennyire vagyunk jók IQ-teszt kitöltésben. Bele kell törődni, és helyén kell tudni kezelni ezt.

Másrészt, ahogy írták, Newton és Leibniz idejében nem léteztek IQ tesztek, tehát közvetlen mérési eredmény nincs és nem is lehet az ő IQ-ikruól a birtokunkban. Maximum abból lehetne következtetni erre, hogy mit alkottak, mit értek el - és tették ezt milyen szellemi környezetben, értsd ezalatt pl. a kor matematikai felkészültségét, ismeretét. Viszont mivel tudjuk, hogy azok az emberek, akik mostanság és az elmút x évtizedben kiemelkedően nagyot alkottak matematika, fizika, vagy hasonló tudományok terén, igen-igen különböző IQ-val rendelkeztek, az éppenhogy átlag felettitől a bődületesen magasig, pontosan tudjuk és látjuk, hogy pusztán abból, hogy valakinek kiemelkedő a matematikai munkássága, nem tudjuk még körülbelülre sem megbecsülni az IQ-ját.

És ennyi, ügy vége. Az itt elmondottak megértéséhez természetesen kell némi intelligencia - szóval vedd ezt úgy, mint egy magadra vonatkoztatott tesztet, hogy a 130-as pontszám valójában mennyire reprezentálja a valóságot :)