Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » Igaz, hogy a prizmán megtört...

Igaz, hogy a prizmán megtört fényeken belül az ibolya színnek nincs köze a vöröshöz? Akkor miért látjuk lilának?

Figyelt kérdés
Azt olvastam, hogy nem a kék és a piros keveréke, hanem egy önálló fény. és ugye a kék után következik, de nincs benne piros. miért látjuk akkor lilának?

2016. márc. 26. 18:28
1 2
 11/12 anonim ***** válasza:

A szemünkben háromféle érzékelőcsap van.

-L csap

-M csap

-S csap

A leghosszabb hullámhosszú fény, amire az emberi szem még érzékeny, az a vörös. Ha ránézel egy piros tárgyra, akkor csak az L csap mutat aktivitást, a másik kettő nem.

Egy zöld tárgy esetében csakis az M csap, míg egy indigókék tárgy esetében csakis az S csap aktív.


Azonban ezen a három színen kívül az emberi szem még képes érzékelni más színeket is. Ha mondjuk egy sárga tárgyra nézel, akkor a szemedben az L és az M csap egyforma mértékben mutat érzékenységet, csak az S csap marad nyugton. Egy narancs színű tárgy, vagy fény esetében is az L és az M csap érzékeny, de ekkor az L csap nagyobb érzékenységet mutat az M-nél.


A szivárvány (spektrum) színei csökkenő hullámhosszukkal sorrendbe állítva: vörös, narancs, sárga, zöld, cián, indigó, ibolya.

Azonban van egy szín, amely nem tartozik a spektrum színei közé, mégis ki lehet keverni két másik spektrumszínből. Ez pedig a magenta (bíbor).

A kérdésed alapvetően a magyar nyelv helytelen szóhasználatán alapul (ugyanúgy mint, ahogy a kék is jelentheti a ciánt és az indigót is, pedig két más hullámhosszú szín), mivel a lila jelentheti az ibolyát, mint valódi spektrumszínt, és jelentheti a magentát, mint hullámhossz nélküli színt, amely szín csak a kis kék és sok piros keverékeként állítható elő. Vagyis a magenta nem tagja a szivárványnak, a színspektrumnak, nincs hullámhossza és frekvenciája, de kikeverhető két jól megválasztott spektrumszínből, valamint a zöld kiegészítője. Tehát, ha egy tárgy minden színt visszaver, de a zöldet elnyeli, akkor azt a tárgyat ugyanúgy magentának fogod látni, mintha egy tárgy minden színt elnyel, csak az ibolyát és a vöröset veri vissza. Ezért nagyon különleges szín a bíbor.

Visszatérve a csapokhoz, ibolyát akkor látsz, ha a szemedben az L csapok kevésbé, az S csapok jobban aktívak. Magentát pedig akkor, ha az L és az S csapok azonos mértékben érzékenyek.

Nézd meg ezt a filmet!:

https://www.youtube.com/watch?v=S9dqJRyk0YM&ab_channel=minut..

Igaz, hogy angol, de a képekből könnyedén meg lehet érteni.


Az előző válaszolóknak annyi, hogy nekem van otthon prizmám, sikeresen megtörtem vele a napfényt és ibolya egyértelműen volt benne. Sőt, a kísérletet két prizmával is megcsináltam, és amikor a vörös réteget az ibolyára világítottam magenta lett az eredmény.

Ha valamit nem értesz, nyugodtan kérdezz!

2016. dec. 25. 20:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/12 Joshi1 válasza:

A lila egyszerűen a lila (vöröseskék) változata. Ennek azonban nagy jelentősége van abban, hogy az ibolyát a vizuális spektrum (a prizma által keltett szivárvány) rövid hullámhosszú (kék) végén látjuk, ahol elméletileg egyáltalán nem kellene vörösnek lennie, mivel a vörös a hosszú hullámhosszon van. a spektrum vége. Ennek az a magyarázata, hogy színlátásunkban van egy furcsaság.



A színeket a szemünkben lévő fotoreceptorokon keresztül, úgynevezett kúpokon keresztül látjuk, amelyek három típusban vannak:


Kékre érzékeny kúpok, amelyek válasza 450 nm hullámhosszon éri el a csúcsot

Zöldre érzékeny kúpok, amelyek válasza 550 nm hullámhosszon éri el a csúcsot

Vörösre érzékeny kúpok, amelyek válasza 600 nm hullámhosszon éri el a csúcsot

A szürke 4. görbe az éjszakai nem színlátásunkban használt rudak esetében.

Ha a fény egynél több típusú kúpot stimulál egyszerre, agyunk ezt köztes színként értelmezi. Például:


A kék és zöld kúpokat együtt egyformán ciánnak kell értelmezni

A zöld és a piros kúp együtt egyformán sárgaként értelmezhető

A vörös és a kék kúp együtt egyformán bíborvörösként értelmezhető

A piros, kék és zöld kúpokat együtt egyformán fehérnek kell értelmezni

A furcsaság az, hogy a vörös kúpoknak a 600 nm-en lévő elsődleges válaszukon kívül van egy másodlagos válaszuk is 420 nm körül. Tehát amikor ilyen hullámhosszú fény érkezik a szembe, azt az agy enyhén bíbornak, nem pedig tiszta kéknek értelmezi. Ezt hívjuk Violetának.


A fenti képen látható, hogyan néz ki az érzékenység és a hullámhossz grafikonján. Figyelje meg a másodlagos csúcsot a piros görbén, közvetlenül a kék görbe csúcsától balra.


Ennek érdekes következménye, hogy ahelyett, hogy a színek spektrumát csak a kéktől a vörösig tartó egyenes vonalként érzékelnénk, egy körnek is tekintjük, amelyben az ibolya vége körbe görbül, és simán beleolvad a vörösbe.

2022. jan. 20. 13:08
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!

Adataid védelme fontos számunkra!

Mint a weboldalak többsége az interneten, honlapunk működéséhez és célzott hirdetések megjelenítéséhez mi és hirdetési partnereink is cookie-kat tárolunk az általad használt eszközön. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, a hozzájárulásod szükséges. Erről az adatvédelmi tájékoztatónkban részletes információkhoz juthatsz, illetve bizonyos cookie-k használatával kapcsolatban további lehetőségeid vannak.