KIF, KöF, NAF. Mettől-meddig van voltban?

Hát, ez egy jó kérdés.

Van például az MSz 1:2002, aszerint a KIF felső határa 1 kV, a KÖF felső határa 35 kV.

Azonban például a KÖF-ben ez egy magyar jellegzetesség, de éppen lehetne 40 kV is. Vagy 52,66 kV (e szabvány szerint a NAF alsó határa a 132 kV).

A szabvány a NAF legnagyobb értékének a táblázatban a 750 kV-ot adja.

A külföldről jövő MSz EN 50160 szerint NAF az 36-150 kV közötti érték. De mondjuk megjegyzi, hogy országonként lehetnek eltérések.

Alapvetően a Kisfeszültség-Nagyfeszültség határa AC esetben az 1kV, DC esetben a 1,5kV. A Nagyfeszültségen belül megkülönböztetni egy középfeszültségű tartományt az országonként, szolgáltatónként eltér. Ez általában az 1-35kV de van ahol 1-100kV. De ez még nálunk se egységes. Az előbb hivatkozott MSZ-1:2002 (nekem az van meg) 1-35kV közé teszi a KÖF-öt és minden mást ami felette van az NAF.

A szintén hatályos MSZ EN 50160:2011 1-36kV közé teszi a KÖF-öt. Az MSZ EN 50160 NAF-ként szabályozza a max. 150kV-os hálózatokat is. Igaz, hogy az 50160 igazán arra vonatkozik, hogy egy szolgáltatónak milyen jellemzőjű tápláló feszültséget kell szolgáltatnia. És azért európában max. 120-132kV-on csatlakoznak fogyasztók. Az ennél magasabb feszültség szintek szolgáltatói hálózatok (pl. országos és területi gerincek), ez ma általában 120-750kV néhány helyen van ennél magasabb NAF, de az már igen ritka. Nagyjából 1100kV-ig léteznek trafók és kapcsolókészülékek a nagy gyártók kínálatában. Tehát technikailag kb. ezt lehet a NAF felső határának tekinteni.

Összefoglalóan, 50Hz váltakozó áram esetén 0-1kV KIF, 1-35(36)kV KÖF, 35(36)-1100kV NAF.

Nalunk a Demasznal igy van, igy hasznaljuk.

KIF: 0.4kV/ 230V

KÖF: 20kV (valojaban 22), 35 (36)

NAF(alaphálózat): 120kV, 220kV, 400kV, 750kV