A kémia szerint amiben hidroxidion van ( OH-) az lúgos kémhatású, az alkoholban is van ami C2H5-OH, és CH3-OH, akkor az alkohol is lúgos kémhatású? Ebben csak én kételkedem és egyértelmü?

Azért érdemes volna végiggondolni, mi az oka annak, hogy a vegytant szervetlen és szerves vegytanra bontja ez a tudományág!

Szándékosan írtam vegytannak a kémiát. (Vegyülettan.)

A szervetlen vegyületek és a szerves vegyületek elválasztása nem ok nélküli dolog volt. (ld. ionos kötések, kovalens kötések, pi-kötések közötti különbségek)

Így ez az állítás, hogy "a kémia szerint amiben hidroxidion van, az lúgos kémhatású", pontatlan állítás.

A szervetlen vegyületekre igaz, a szerves vegyületekre már nem.

Ld. pl. a fenol esetét!

Miután a fenolban lévő -OH-csoport egy hatos C-atomgyűrűhöz kapcsolódik, amelynek elektronszerkezete olyan, hogy az OH-csoport oxigénjének elektronpárját

bevonzza a benzolgyűrű elektronjaiba, így az O - H kötést meglazítja. Emiatt az -OH csoportból hidrogén-iont választ le. Így a fenolnak savas kémhatása lesz.

(Hát még mennyire savas lesz, ugyanilyen okokból, a nitro-fenol vagy a dinitro-fenol!!)

Kedves kérdező!

Összekevered a hidroxiliont és a hidroxil csoportot, a kettő pedig nagyon nem ugyanaz. A hidroxil csoport egy semleges molekula része (ahogy a 2. válaszoló is írta, nem disszociál), és így egyáltalán nem keverendő össze a vizes oldatban szabadon megjelenő hidroxilionnal.

"A kémia szerint amiben hidroxidion van ( OH-) az lúgos kémhatású"

Ez az állítás (és ezt a 4. válaszoló figyelmébe is ajánlanám!) nem igaz! A desztillált vízben, sőt savas jellegű anyagok vizes oldatában is vannak hidroxilionok, csak jóval kisebb mennyiségben. És ilyen szempontból mindegy, hogy szerves, vagy szervetlen kémiáról van-e szó.

(Mellesleg megjegyzem, -OH csoprot a legtöbb szervetlen sav molekulában is van, pl. HNO3, H2SO4, ...)

Előző Válaszoló, igazad van, az egész állítás hamis....

Nem gondoltam végig én sem..

:(