A váltóáram miért halálosabb, mint az egyenáram?

A szíven áthaladó áramerősségtől halhatsz meg, nem a feszültségtől. Ha 0.1mA erősségű, 500 voltos áram áthalad a szíveden, remélhetőleg túléled. Ha mondjuk egy 1A erősségű, 1V-os áram, valószínüleg meghalsz.

[link]

Azért ne rémisszük meg annyira a kérdezőt, hogy irtózva hátráljon, ha ceruzaelemet lát a boltban a polcon... Átlagos körülmények között, átlagos helyen a veszélyesség határa váltakozó feszültségnél 50 V-nál van meghúzva, egyenfeszültségnél meg 120 V-nál. Természetesen, ha a kedves kérdező kinyitott mellkassal fekszik a műtőasztalon, akkor közvetlenül a szívbe vezetve nem kell ennyi a mennybemenetelhez. Ésígytovább.

Az meg, hogy egy rossz minőségű, hibás gyártmány életveszélyes, akármik is a paraméterei, az egészen más kérdés. :)

Egyenáram esetén külön kockázat a vízbontás elvén a vérre is ható folyamat.

Ezért 24 óra kórházi megfigyelés indokolt.

Apró buborékok képződhetnek a vérben, aminek a szívbe jutása nem túl szerecsés.

Nagyfrekvenciás feszültség esetén érvényesül a

skin hatás, ami nem az emberi bőrre vonatkozik, de

hasonló az élettani atása is.

Leegyszerűsítve a külső felületen az irányában halad a vezetés, így kevésbé veszélyes.

A helyzet azért kissé bonyolultabb, mintsemhogy 2 mondatban le lehetne írni. Például fentebb elhangzik, hogy az áram öl. Nos, ami a kamrafibrillációt illeti, az 3 A felett érdekes módon nem szokott előfordulni. A szív ugyan megáll, és esetleg nem is indul el, de legalább nem fibrillál. :) Valamint a fibrillációhoz legalább 1 másodperc behatás kell.

Egyenáramnál marhára nem mindegy, milyen irányban folyik át a szíven az áram - többszörös szorzótényező van.

Ja, azért kicsit becsapós az egyenáram-váltóáram kérdésnél az, hogy váltónál a csúcsértéket kéne mondani.

Kondenzátorkisülésnél a töltés jellemző a veszélyességre.

Állatkísérletekben (fuj) a szaggatott egyenáram nem volt olyan veszélyes, mint a váltakozó áram.

A nagyfreki behatását (be nem hatását) nem a skinhatással magyarázzák, hanem az ionok viselkedésével. Kb 200 kHz felett már nincs idegi érzés - de hőhatás van!

Ami az egyenáramot illeti, a polarizáció az egyik ok, ami miatt azonos körülmények között az egyenáram veszélytelenebb, mert általa a bőr ellenállása jóval nagyobb. Igaz, ez átüt. A nagyfrekvenciával szemben a bőrnek viszont gyakorlatilag nincs ellenállása.

A legveszélyesebb frekvencia az elengedési áramerősséget nézve (elvégre onnan van baj, ha bentmaradsz az áramkűrben) 15-200 Hz között van. A szervezetre gyakorolt hatás csúcsértéke 50-60 Hz körül van.

Csak egy apró, tudománytörténeti kiegészítést szeretnék tenni, és ítélje meg mindenki maga, hogy a váltakozó feszültség a veszélyesebb (halálosabb) vagy az egyenfeszültség.

Edison idejében a Fehér Házban az Elnöknek tilos volt a villanykapcsolóhoz nyúlnia - külön személyzet kapcsolgatta a villanyt [Edison féle egyenáramú rendszer].

Majd az 1893-as Chicagoi világkiállításon debütált váltóáramú világítás elterjedése után, amikor a Fehér Házban is már váltakozó feszültségre álltak át, ekkortól kapcsolgathatta az USA Elnöke saját maga a villanykapcsolókat!