Miért a keserűt érzékeljük hátul a nyelvünkön?

Rég megdőlt, hogy helyek vannak, mindent érzünk mindenhol. (minden íz receptora van szerte a nyelven.)

Az elmélet az volt egyébként, hogy a mérgek keserűek, ergo ha valami méreg és keserű, akkor a legjobb még lenyelés előtt érzékelni és gyorsan kiöklendezni, vagy egy torokzáró reflexszel meggátolni a nyelést. Az elmélet szerint ezt szolgálná a torokhoz közeli keserűség-érzékelés.

1. Attól hogy valami méreg, még nem biztos hogy keserű.

2. Attól hogy valami keserű, még nem biztos hogy méreg.

3. Valóban szerte a nyelven vegyesen vannak ízlelőbimbók, de attól még az adott területeken sokkal több van belőlük. Pl. a nyelv hátsó részén is van olyan receptor, amely érzékeli az édes ízt, de mondjuk csak 0,01%-os arányban vannak, és a túlnyomó többség csak a keserűt érzékeli.

4. Ha tényleg fontos lenne, hogy a mérget rossznak érezzük, akkor a nyelvünk úgy alakult volna ki, hogy már a nyelvünk hegyével érezzük a keserű ízt. Sokkal előnyösebb, hogyha már szájba vétel előtt figyelmeztetve vagyunk az adott anyag veszélyességére a keserű íze miatt. És mivel a természetben rengeteg a mérgező anyag (melyek többsége nem keserű), ezért valószínűleg nem azért van a nyelv hátsó részén az ízlelőreceptorok többsége, hogy figyelmeztessen minket bármire is.

Szerintem egyszerűen azért van, mert azok maradtak életben, akik később érezték a keserű ízt, és előbb a többit. Az éhínségek idején aki keserű ízt érzett az étel megkóstolásakor, azok éhen haltak. Akik nem, és csak akkor érezték a keserűt, amikor már lenyelték, azok nagyobb eséllyel maradtak életben, és nem haltak éhen.

“1. Attól hogy valami méreg, még nem biztos hogy keserű.

2. Attól hogy valami keserű, még nem biztos hogy méreg.”

Gratulalok, belekotottel egy olyan elmeletbe, amirol amugy is leirtam, hogy szar. Egyebkent tendenciajaban van nemi osszefugges (nem kizarolagossag) a mereg-keseru kozott.

“3. Valóban szerte a nyelven vegyesen vannak ízlelőbimbók, de attól még az adott területeken sokkal több van belőlük. Pl. a nyelv hátsó részén is van olyan receptor, amely érzékeli az édes ízt, de mondjuk csak 0,01%-os arányban vannak, és a túlnyomó többség csak a keserűt érzékeli.”

Mint irtam, ez az elmelet megdolt. Nezd meg, hogy melyik izt hol erzekeljuk:

[link]

A keseru valoban mutat nemi feldusulast a tobbihez kepest hatul de alapvetoen az izeket a nyelv ugyanazon reszeivel, atfedoen erezzuk, tehat nem, nem 0,01% a tobbi iz receptora.

“4. Ha tényleg fontos lenne, hogy a mérget rossznak érezzük, akkor a nyelvünk úgy alakult volna ki, hogy már a nyelvünk hegyével érezzük a keserű ízt. Sokkal előnyösebb, hogyha már szájba vétel előtt figyelmeztetve vagyunk az adott anyag veszélyességére a keserű íze miatt. És mivel a természetben rengeteg a mérgező anyag (melyek többsége nem keserű), ezért valószínűleg nem azért van a nyelv hátsó részén az ízlelőreceptorok többsége, hogy figyelmeztessen minket bármire is.

Szerintem egyszerűen azért van, mert azok maradtak életben, akik később érezték a keserű ízt, és előbb a többit. Az éhínségek idején aki keserű ízt érzett az étel megkóstolásakor, azok éhen haltak. Akik nem, és csak akkor érezték a keserűt, amikor már lenyelték, azok nagyobb eséllyel maradtak életben, és nem haltak éhen.”

Gratulalok, sikerult az egyik megalapozatlan elmelet helyett egy masik megalapozatlan elmeletet kitalalnod. Nem tudom, lattal-e mar ehezot eletedben, de alapvetoen a leggusztustalanabb etelnek latszo dologra is ravetik magukat es lenyelik mondhatni ragas nelkul. Szoval senki nem fog azert ehen halni, mert esetleg a nyelve hegyen tobb a keserut erzo receptor. Ha ilyen eros szelecios nyomas lenne rajta, akkor total el lennenek kulonulve a receptorok, de ez ugye nem igaz.

Amugy nekem az az erzesem, hogy ennek a minimalis terbeli egyenetlensegnek az okat vagy valami blod veletlenben kell keresni, vagy ha valaha volt is szelekcios elonye, akkor azt leginkabb valamelyik olyan osunkben figyelhetnenk meg, ami mar nem is letezik. Szerencsere ma mar reg tulhaladtunk azon az evolucios szemleleten, hogy mindennek, de tenyleg mindennek a szelekcios okat keressuk. Van, aminek egyszeruen nincs es kesz.