Amikor elképzelünk valamit, akkor nem látjuk, nem érzékeljük a szemünkkel a külvilágot?

Azon kezdtem el gondolkodni otthon, hogy vajon amikor gondolunk valamire (tehát amikor képileg elképzeljük), és az megjelenik előttünk, vajon a szemünk előtt is megjelenik halványan, vagy csak az agyunkban, vagyis az agyunk más területén, mint ahol érzékeljük a látottakat. Aztán azon gondolkodtam, hogy vajon tényleg látjuk-e a tárgyat visszaemlékezésnél, vagy csak mi hisszük azt. És rájöttem, hogy látjuk. Legalábbis magamból kiindulva, ugyanis amikor gondolok valamire, és elképzelem a kinézetét, akkor nem érzékelem azt, amit a szememmel látok, azaz valójában nem is látom a külvilágot. Tudom hogy furcsa, és hogy nehéz elképzeli, de amikor elképzel az ember valamit, akkor azt nem képes sokáig megjeleníteni maga előtt. Én mindig azt hittem, hogy sokáig megjelenik, pedig nem. A szempillantás töredékéig képzeljük csak el, azaz LÁTJUK az általunk elképzelt dolgot, ezért tűnik úgy, mintha nem is látnánk, vagy mintha halványan jelenne meg valami egy pillanatra. Ugye? Olyan, mintha az elképzelt dolog egy pillanatra halványan, átlátszóan megjelenne, közbe nem, teljesen látjuk az adott dolgot, mintha a saját szemünkkel látnánk, csak annyira rövid ideig, hogy nem is nagyon tudjuk érzékelni. Próbáljátok elképzelni (de igazán erősen próbáljátok elképzelni) azt, ahogy beszél az egyik ismerősötök, vagy mondjuk egy politikus, próbáljátok elképzelni, és hallgassátok mint mond. Közben legyen nyitva a szemetek, és utána mondjátok, mint láttatok a külvilágból, amíg elképzeltétek az adott személy hangját, és ahogy nagyban beszél valamiről. Nagyon nehéz, és csak egy-egy pillanatra jelenik meg az ember előtt az adott személy, de akkor valóban nem látni mást, csak azt, amire gondoltunk, és a szemünk nem lát semmit a valóságból.

Persze remélem, hogy majd érkezik egy személy, és megmondja a tutit, de egyelőre nekem ez a véleményem erről, és aki valami más, érdekesebb infót is tud, azt kérem ossza meg velem, előre is köszönöm.