Miért nem lehet a fénysebességet túllépni?

Nekünk, külső megfigyelőnek időbe telik, igen.

De a fény számára (és minden, fénysebességgel haladó számára, ami ebben az univerzumban csak a fény) nem létezik idő. A fény számára az egész világegyetem egy 0 vastagságú lap, ahol minden azonos, 0 távolságra van mindentől. A fény számára a létrejöttének pillanatában azonnal meg is szűnik létezni. Közben számunkra, külső megfigyelők számára eltelik akár x milliárd év, de fénysebességgel haladva ez az idő nem létezik.

Nem egészen. A relativitáselmélethez nem szükséges kvantumfizika. A relativitáselmélet mondja ki többek között, hogy egy objektum sebességének növekedésével - a külső megfigyelőhöz képest - annak "időtelési sebessége" lelassul. Minél inkább megközelíti a fénysebességet egy objektum, annál lassabban látja telni a külső megfigyelő annak időtelési sebességét. Az objektum amint eléri a fénysebességet, ez a lassulás végtelenné válik, vagyis 0 idő telik el a fénysebességgel mozgó objektum számára a külső megfigyelő szemszögéből, bármilyen távolság megtétele esetén. Mivel az egyetlen dolog, amely ismereteink szerint képes elérni a fénysebességet, az a fény (foton), így számunkra - mint külső megfigyelő számára - a fotonok 0 idő alatt tesznek meg bármilyen távolságot -- még akkor is, ha ez az univerzum átmérőjét is jelenti.

Ennek következménye, hogy ha egy atom ha kibocsát egy fotont (amit egyébként egy másodperc alatt több milliárd alkalommal megtesz), és az a foton nem ütközik bele semmi egyébbe, akkor ugyanabban a pillanatban bele is ütközik az őt kibocsátó atomba (mivel univerzumunk önmagába záródik).

"Tehát akkor elméletileg ha sikerülne felgyorsítani egy embert a fény sebességére, ő az az idő alatt míg azzal a sebességgel haladna nem öregedne semmit."

Dehogynem. Ugyanúgy öregedne, mint bármely más ember, csak éppen ahogy kezdi egyre jobban megközelíteni a fénysebességet, úgy kezdene körülötte az univerzum egyre gyorsabban öregedni. Minél inkább megközelíti a delikvens a fény sebességét, az ő szemszögéből nézve az univerzum öregedési sebessége is úgy kezdene egyre inkább a végtelen felé tartani. Amint a csóka elérné a fénysebességet, az ő szemszögéből nézve az univerzum öregedési sebessége is "végtelen sebességűre gyorsulna", vagyis emberünk sajátidejében mérve körülötte egyetlen pillanat alatt lepörögne sokezer milliárd év (vagy még annál is több, amennyi ideig univerzumunk létezni fog). Emberünk ebből mindössze egyetlen villanást (iszonyatos energiájú gammavillanást) tapasztalna: az univerzum által a sokezer milliárd év alatt kisugárzott energiamennyiség egyetlen pillanat alatt érné a testét, ezért emberünk minden bizonnyal abban a pillanatban elgőzölögne kvark-gluon plazmává, vagy valami hasonlóvá.

Látom nekrózva lett a téma :D

Amúgy meglepődtem az 1 évvel ezelőtti feleletemen, hogy mennyire összetett választ próbáltam adni. :D Simán csak ennyit is írhattam volna: a fénysebességet azért nem lehet átlépni, mert a fénysebesség kvázi "be van építve". A sebesség nem lineárisan növekszik, hanem ahogy közeledünk a fénysebességhez, azonos mozgási energiáért cserébe egyre kevésbé. És a flnysebességet tömeggel bíró testnek elérni olyan, mintha végtelen energiát kérnél, ahogy mások már leírták. Csak a Newton-féle fizikában ezt még nem tanítják, ott úgy tűnhet, hogy a sebesség növekedése lineáris.

(És mellesleg valóban az ember által általában tapasztalt viszonylagos sebességeknél, amit egyáltalán esélye van látni, jelentéktelen; milliomod tizedesjegy eltérés van, hogy most a Lorentz-féle kiigazítást berakjuk-e a sebességfüggvényekbe vagy sem, épp ezért nem is teszik. De amikor mondjuk bolygók mozgásáról, részecskék viselkedéséről tb. van szó, akkor elengedhetetlen, mert ott már durva eltérések jönnek létre, ha nem számolunk vele.)