A megpöckölt vonalzó nem a közepe körül jön forgásba, hanem kb. a harmadánál. Miért?

Az oka szerintem hogy görbült, és ott "púposodik ki". Mondjuk hamar kiderül, ha valóban ez az ok, akkor megfordítva nem fog könnyen pörögni. Ha igen akkor a tömegeloszlása nem egyenletes, de ezt nem tartom valószínűnek. Lehet még, hogy az asztalodon volt ott egy porszem vagy homokszem, vagy akármi, de gondolom az feltűnt volna, ha az asztal más pontján nem úgy pörög, ezért ezt is kizárnám ....

maci

Egyrészt az asztal súrlódása lényegesen nagyobb az adott esetben, mint a légellenállás, másrészt a tömegközéppont körüli forgást, avagy "nem forgást" egyáltalán nem befolyásolja a levegő léte, nemléte. Hogy meddig tart a forgás maga azt igen, de az eredeti kérdésben szereplő, harmad távolság körüli forgásodat semmiben nem befolyásolja.

ÁÁÁáá ... már rájöttem mire gondolsz .... Csak fogalmazni nem tudsz. Nem baj segítek. Szóval azt állítod, hogy, ha egy légüres térben súlytalanságban nyugvó, egyébként egyenletes tömegeloszlásúés véges tömegű, rugalmatlan, egy kiterjedésű (azaz vonalszerű) vonalzót( rudat), képzeletben megpöckölsz (végtelen rövid idejű, de meghatározott nagyságú erő éri), akkor az nem a geometriai közepénél fog forgásba jönni, hanem kb. a harmadánál. És erre kérdezed, hogy miért.

Nnnna csak kitaláltam, mit is akartál kérdezni. Hát akkor nézzük ….

Ezt a kísérletet, ha elvégzed, a következőt tapasztalod. A pálca elkezd forogni, és közben halad a térben, és mivel további erőhatás nem éri, ez a mozgás nem is változik, amíg ez így marad (mármint hogy nem éri egyéb erőhatás). Maga a forgás az erőhatás UTÁN egyenletes, és -tetszik vagy sem- biztosan a tömegközéppont körüli lesz (ezért tömegközéppont ugye ...)! Az erőhatás ideje ALATT (tehát, amíg a pöckölés tart, és "gyorsítod" a pálcát) természetesen NEM a tömegközéppont körül fordul el! Az erőhatás pillanatában a rúd minden pontjára erő hat, hiszen annak pontjai kapcsolatban vannak. Igaz az állítás hogy a rúd adott pontjára F’=F*(l’/l) erő hat, ahol ”l” a rúd teljes hossza, l’ a rúd legtávolabbi pontja és az F’ támadáspontja közötti távolság, és F a pöckölési erő nagysága. Mivel ez az egyetlen ható erő, igaz az is hogy a rúd minden egyes pontját az előbb kifejtett F’, és CSAKIS az F’ erő gyorsítja. Könnyen belátható, hogy bármelyik kiválasztott F’ erő az eredetivel (F) párhuzamos irányú, azzal arányos mértékű. Ezek alapján az is belátható, hogy ezen rúd VALAMENNYI pontja ugyanabba az irányba mozdul el! Ezen elmozdulás arányos az adott pontra jellemző erő nagyságával (F’), tehát a rúd legtávolabbi pontjához közeledve egyre kisebb értékű! Könnyen belátható, hogy a végpontra ható erő(F0) ezen feltételek szerint 0. Tehát ezen pont nem mozdul el. Magyarul ez lesz az elfordulás pontja, az erőhatás ideje alatt (nem pedig az ”egyharmadnyi” távolság)

Maga a pálca (pontosabban a tömegközéppontja) meg szépen, egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez az eredeti térbeli elhelyezkedéséhez képest. Ennek a sebessége szintén a pálca tömegétől, és a pöckölés erejétől függ.

maci