Heisenberg-féle határozatlansági reláció története?

Azért, mert minden mérés kölcsönhatáson alapszik, de a kis részecskéknél az kölcsönhatás oly mértékben megváltoztatja a részecskék egyes tulajdonságait, hogy nem tudjuk meg az eredeti adatot.

(Olyan ez, mint a gravitációs hatás: a tollpihe tömege is hat a Föld tömegére, így tulajdonképpen a tollpihe is vonzza a Földet, csak mérhetetlenül kis mértékben.)

Az a gond a kis részecskékkel, hogy a méréskor alkalmazott kölcsönhatás (legyen az bármilyen is) már összemérhető mértékű a részecske tulajdonságaival.

1. A kvantummechanika tankönyvekben van ennek egy levezetése a kv.m. axiómáiból és az ún. Poisson-zárójelek eredményéből, amelyek klasszikus fizikai képződmények, de közük van a fizikai mennyiségek operátorainak felcseréléséhez.

2. Már az általános Fourier analízisben is megjelenik egy hasonló következmény, hogy egy jel időbeli kiterjedése és frekvenciatérbeli kiterjedésének szorzata csak végesen kicsi lehet, így térbeli kiterjedése és térfrekvencia jellegű kiterjedése is hasonlóan viselkedik. A deltaX kb. ebből az egyik, a deltaP_x pedig a másikkal arányos.

3. Matematikai oldalról a reláció analóg a Cauchy-Schwarz-Bunyakovszkij egyenlőtlenséggel, amely magában foglalja a háromszög egyenlőtlenséget is, valamint a |cos(..)|<=1-et is.

A fentiekből látható, hogy amint kialakultak a kv.m. különféle matematikai megfogalmazásai, ez már akkor egyértelműen ismert következmény volt.

Ha konkrét kísérletekre vagy kíváncsi, az összes lehetséges eszközzel nem tudok szolgálni :(, de buborékkamra-fotókból van egy rövid bemutató a CERN oldalán itt:

[link]

A 'Would you like to see a … ?‘ link alatt vannak a tényleges fotók, a felette lévő linkeken magyarázzák el, hogy hogyan kell őket értelmezni.