Miért félünk a génmódosított növényi termékektől?
válasza:Hát... Iderakok egy linket, hogy tudjátok, hogy mi az a "hagyományos" nemesítés, és nem gmo. [link]
Persze a többség úgyse klikkel rá, úgyhogy leírom, hogy pl. 1956-ban Sears professzor hogyan csinált levélrozsdának ellenálló búzafajtát:
"Az ókor óta ismert búza kártevők a különböző Puccinia fajok, más néven a levélrozsda. A fertőzés legyöngíti a növényt, ezért az ókor óta kiemelt szempont volt a búza nemesítése során a levélrozsda-ellenállás. A dolog nem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk, ugyanis rengeteg különböző Puccinia törzs ismert, így rengeteg különböző levélrozsdának ellenálló búzafajtát nemesítettek ki az évek során, így rengeteg levélrozsda ellen védő gén ismert a különböző búzafajták genomjaiban. Azonban a különböző kalászosok közt jó néhány sokkal ellenállóbb a levélrozsdának, mint a búza, ám mivel ezek sokszor nem keresztezhetőek a búzával, így ezek a gének elérhetetlenek voltak a mezőgazdaságnak. Ekkor jött Ernest Robert Sears. Abból indult ki, hogy az Aegylops umbellulata ellenáll a levélrozsdának, nyilván valami olyan gént hordoz, amelyik megvédi a levélrozsda ellen. Kézenfekvő lett volna ezt a gént bejuttatni a búza genomjába, de ez lehetetlennek tűnt, mivel az A. umbellulata sehogyan sem keresztezhető a búzával. Ellenben megfigyelte, hogy az A. umbellulata keresztezhető a Triticum dicoccoides nevű kalászossal. Ez a hibrid már keresztezhető volt búzával is, az utódok valamennyire termékenyek maradtak. Ezeket két nemzedéken át visszakeresztezte búzával, amíg már csak egyetlen egy A. umbellulata kromoszómát hordozott a növény. Ez a növény elég beteg, alig termékeny, az A. umbellulata kromoszóma jelentősen zavarja a virágporképzést és ráadásul mindenféle növekedési zavarokat is okoz. >>> Úgyhogy Sears röntgensugárzással keményen besugározta a növényeket, aminek hatására össze-vissza törtek a kromoszómáik. <<< Ezen besugárzott növények virágporával kezeletlen búzanövényeket porzott meg és az utódokat egyszerűen levélrozsdával fertőzte, majd kizárólag az ellenállókkal dolgozott tovább. Körülbelül hatezer növényből negyvenet talált, amelyik ellenállónak bizonyult, ezekben az A. umbellulata kromoszóma egy darabja, ami a rezisztanciagént is tartalmazta letörött és a 6B búza kromoszómára transzlokálódott. Ezt az idegen kromoszómaszakaszt hordozó búza kromoszómát már nyugodtan be lehetett vinni különböző búzatörzsekbe, a hordozó búzanövények életképesek és termékenyek maradtak, ráadásul ellenálltak a levélrozsdának. >>> Sears ezzel valami olyasmit tett, ami addig senkinek sem sikerült, egy fajból egy vele nem keresztezhető másik fajba juttatott át géneket. <<< A módszer nyilvánvaló hátránya volt, hogy ehhez olyan harmadik faj szükséges, amellyel mindkét faj keresztezhető és legalább valamennyire életképes utódokat eredményeznek, valamint hogy nagyobb kromoszómaszakaszokon ismeretlen számú gén került át egyik fajból a másikba, amiknek a mibenlétéről a kísérletezőnek halvány fogalma sem volt, vagyis nem tudta, hogy egy vagy ezeregy gént vitt át. Később ezt a rozsda rezisztanciagént nevezték el lr9 -nek. "
A ma magyarországon vetett népszerű búzafajták (GK Kalász, GK Békés, GK Csillag) már mind tartalmazzák az lr9-es gént, amit Sears bácsi kemény röntgensugárzással random módon dobott össze. Ezt veti józsi néni és juci bácsi, a bioboltban ebből készült kenyeret veszel. A mai nemesítés mind hasonlóan "durva" módszerekkel történnek (több példa a linken), míg a gmo arról szól, hogy képesek vagyunk 1-1 gént is a nanotechnológia segítségével kicserélni, és nem kell több ezret véletlenszerűen.
Sz'al így számomra érthetetlen, hogy emberek vidámon tömik magukba a "bio" élelmiszert, aminek génkészletéről vajmi kevesett tudunk, de a pontosan dokumentált gmo eljárással készült búzától meg rettegnek, hogy nincs kipróbálva. Magyarországon a GK Kalászt 1996-ban lögybölték össze Szegeden, a GK Békést 2005-ben és a GK Csillag ugyancsak 2005-ben. Ezeket esszük ma, ezek lefedik a magyar búzatermelést kb. 90%-át. Minden évben van verseny az újabb búzafajták között, amit a következő évben már el is vetnek, ha sikereket aratott. Semmi vizsgálat nem előzi meg ezek használatát, a géntérképüket pontosan nem ismerjük, mégis finom és zabáljuk. Ezzel szemben az átlagpolgárnak a csak 1-1 gént modósító gmo-val fenntartásai vannak, míg a röntgensugárral szétcsapatott dns láncokat hagyományos eljárásnak tekintik, és organikus élelmiszernek hívják őket. Érthetetlen.
Ez csak egy tool, csak egy eszköz. Azért se kiabált senki, amikor a látásjavító szemműtétekben a szikét felváltotta a lézer, mert precízebben lehet célozni. Most a protoplaszt fúziót, a mikroinjektálást, makroinjektálást és mikroenkapszulációt és a különböző sejtúziós folyamatok már évtizedek óta (kb. Sears óta, azaz '56 óta ) a "hagyományos" növénynemesítés része, és mindenki biztonsásosnak tartja őket, míg a precíz gmo technikát meg valamiért elveti.
Teljesen értelmetlen félelem ami abból adódik, hogy a "hagyományos" technikáról az ember azt gondolja, hogy Zoli bácsi kivet 2 búzát a földjére, aztán jövőre kinő egy harmadik... Ez már 30 éve sem így ment, hanem laborban lögybölik. A szemműtétes példánál maradva: a pontatlan szike (non-gmo) helyett kaptak egy sokkal precízebb eszközt (gmo) a gének csereberéjére.
válasza:A GMO ellenzés éppen olyan hülye vallási elképzelés mint az oltásellenesség, vagy a chemtrail ellenesség. Semmilyen észérv nem szól a GMO tilalom ellen, egyszerűen arról van szó, hogy bizonyos "környezetvédő" csoportok rájöttek, hogy ezzel prímán lehet keresni a nélkül, hogy bármihez érteni kellene vagy bármit tennének az ügyben. Ugyanolyan szekta, mint az oltásellenesek, ugyanolyan hülyeségekkel érvelnek.
A valóság annyi, hogy az utóbbi tízezer évben úgy működött a növénynemesítés, hogy időnként véletlenszerű mutációk történtek, azaz ismeretlen helyen, ismeretlen módon megváltozott a növény genomja. Ezek közül külső tulajdonságaik alapján a parasztok megpróbálták kiválasztani azokat, amik nekik előnyösebbek voltak, ezeket tovább szaporították, a többit megették. Ez van amikor sikerült, aztán volt amikor mellényúltak, mert a hátrányok csak évtizedek múlva jelentkeztek, ilyen volt az ír burgonyavész, vagy éppen a Cms-T kukorica csődje ( [link] ), ha frissebbet szeretnél, de rengeteg hasonló nemesítési balesetet tudok mondani. Arányaiban ez úgy működik, hogy például a Martonvásári Elitmag Zrt öt év alatt az elismert fajták felét kidobja, mert termesztés közben kiderül, hogy valami előre nem látott hátránya is van ( [link] ). A legöregebb, még forgalmazott fajtájuk 1996 -os fiatalabb, mint az első adag GMO, ráadásul a nem-GM fajtáknak semmilyen biztonsgi ellenőrzésen sem kell átesniük, ha az egyik mondjuk véleltlenül rákkeltő lenne, legkorábban akkor derülne ki, amikor hullani kezdenének az emberek, mégis senki sem rinyál rajta, hogy ez milyen iszonyú veszélyes. Sőt, ez igazából senkit sem érdekel, mert semmit sem tudnak a genetikáról, a növénynemesítésről, vagy a mezőgazdaságról, csak a Greenpeace négyoldalas hülyeséggyűjteményét olvasták és sohasem néztek utána, hogy is működik ez a valóságban.
A génmódosítás összesen annyiban különbözik a régi módszertől, hogy nem ismeretlen helyen lévő ismeretlen természetű mutációk hatásait próbálják kisakkozni teljesen vakon, hanem bizony ismert mutációkat hoznak létre a genom ismert pontján. Ép ésszel belátható, hogy ettől a bizonytalanság, vagy éppen a kockázat csak csökken, mivel az ismeretlen tényezők nagy része megszűnik. A trükk ott van, hogy a GMO ellenzők nem bontják ki a teljes igazságot, ők nem hasonlítanak össze semmit semmivel, csak annyit mondanak, hogy hát kérem egy GM-növény veszélyes lehet, mert előfordulhatnak ismeretlen hatások. Ja, egy nem-GM növénynél pedig kizárólag ismeretlen hatások jelentkeznek, mivel a nemesítő mág annyit sem tud az új mutációkról, amit egy molekuláris biológus az új GMOjáról, csak ugye ezt nem teszik hozzá. Így viszont az egész érvelés olyan hülyeség marad, mintha arra próbálnának rávenni, hogy csak piros lámpánál kelj át az úton, mert a zöld lámpánál átkelés nagyon veszélyes, évente mennyien meghalnak így. Ez ugyanaz, mint az oltásellenesek hülyesége, veszélyes beoltatni a gyerekedet, ez igaz, csak oltatlanul hagyni ezerszer veszélyesebb.
Ha végignézed a válaszokat, találhatsz te is pár gyöngyszemet. Például a "nagyon fiatal technológia" az egyik kedvencem, az első génmódosított élőlényt 1972 -ben közölték le, az első mikroprocesszort 1971 -ben kezdték el gyártani az F-14 -es vadászgép irányítórendszerébe. Ha valaki azzal jönne, hogy tiltsuk be az összes számítógépet, telefont, kocsit, bármit, amiben mikroprocesszor működik, mert még nagyon fiatal technológia, kellene vele várni két nemzedéket, hogy megtudjuk mire képes, diliházba zárnák, de ha ugyanezt az egy évvel fiatalabb rekombináns DNS technológiáról mondja, az teljesen komoly érvelés, mert mi itt nyugaton az ipari forradalom óta úgy működünk, hogy minden találmányt két nemzedéken át fektetünk.
A #3 hozzászó jól összefoglalta alényeget: "Itt elvágták a gordiuszi csomót azzal, hogy kompletten letiltják a GMO-t és akkor semmit nem kell foglalkozni a dologgal. Lehet, hogy ezzel kiborítjuk a gyereket is a fürdővízzel, de így senkinek nem kell felelősséget vállalnia esetleges jövőbeli gondokért. "
Magyarul ha a régi módszernél maradunk, akkor a nemesítőnek fogalma sem lesz róla, hogyan változott az új növényfajta genomja, így felelősséget sem kell vállalnia érte, mert hát bármilyen bíróság előtt megáll az a védekezés, hogy egyrészt nem tudtam miben más ez a növény, mint a többi, másrészt semmilyen biztonsági tesztet sem kellett rajta végezni, mielőtt embereknek tálaltam fel, így esélyem sem volt rá, hogy rájöjjek, hogy a termék ártalmas. Magyarul felelős sincs. Ezzel ugyan nem szűnt meg a veszély, mert továbbra is véletlenszerű mutációkkal nemesítünk, tehát bármikor beüthet bármilyen katasztrófa és még majd csak évekkel az eset után jövünk rá, mi okozta a bajt, de hát ugye felelős nincs, mert nem lehetett előre látni. A genetikai balesetek száma ugyan semmivel sem fog csökkenni, sőt, de felelős sem lesz. Ez olyan, mintha úgy akarnánk csökkenteni a közúti balesetekből eredő perek számát, hogy holnaptól minden vezetőnek bekötött szemmel kell a kormány mögé ülni. Mert ugye, ha lát, akkor van esélye, hogy elkerülje a gyalogost, tehát ha mégis elüti, ő a hibás. De ha nem lát, akkor semmi esélye sem volt elkerülni a gyalogost, tehát nem is felelős érte, megszűnnek a perek is. Ugye milyen egyszerű? Nem használjuk a kevésbé veszélyes technológiát, mert ott van kit perelni, inkább maradjunk a sokkal veszélyesebb módszernél, mert ott nincs kit perelni.
válasza:A másik esettanulmány a #8 hozzászóló. Magyarul mi van, ha egyik növényből átviszünk géneket egy másik növénybe, de véletlenül olyan gének is átkerülnek, amiket nem akartunk átvinni? Ez valóban létező probléma AZ ÖSSZES TÖBBI NEMESÍTÉSI MÓDSZERREL, KIVÉVE A REKOMBINÁNS DNS TECHNOLÓGIÁT. Ugyanis géneket átvinni egyik élőlényből a másikba nem csak rekombináns DNS technológiával lehet, magától is történhet horizontális génátvitel, pirimókos keresztezésekkel alig életképes hibrideken át is átvihető gén egyik fajból a másikba, vagy protoplaszt fúzióval is ( [link] ), ezen módszerekkel létrehozott növények egyike sem számít GMOnak, tehát semmilyen biztonsági tesztet sem kell végezni a növényeken mielőtt föltálalják neked, de a közös jellemzőjük, hogy a nemesítőnek halvány elképzelése sem lesz arról, hogy milyen géneket vitt át egyik növényből a másikba, tehát könnyen lehetséges, hogy mindenféle nemkívánatos gének is átjutnak, amiknek a jelenléte majd csak akkor derül ki, amikor már emberek halnak bele. Ez a veszély kizárólag a GMOknál nem áll fenn, mivel itt pontosan tudod, milyen génekkel dolgozol, nem történhet meg, hogy át akarsz vinni egy enzimet kódoló gént, de véletlenül tizenkettőt viszel át. Ráadásul a GMOkat csak biztonsági tesztek után lehet forgalomba hozni, tehát bármilyen káros hatást van esély meglátni a vizsgálatok során, az összes többi növény esetében ilyesmit nem végeznek, így a felismerés esélye is nulla. Szóval tényleg, a legtöbb megszólalónak halvány fogalma sincs arról, amirőll beszél, mint látható, a GMOk ellen olyasmivel akar érvelni, ami minden más nemesített fajtára igaz, kivéve a GMOkra.
Ott a #9 hozzászóló, aki nem talált független vizsgálatot. Érdekes lenne tudni, merre kereste, mert mondjuk az EU tíz éven át vizsgáltatta be százmillió euróból a GMOkat és az eredményt egy kis könyvecskében adták közre ingyen, bárkinek: [link] (Rontóc: Semmilyen káros hatásnak sem látták nyomát.), de a tudományos szakirodalom dugig van erről szóló közleményekkel, egy közelmúltbeli cikkben ezerhétszáz ilyen vizsgálatot elemeztek, de a GENERA adatbázisban is lapul vagy hatszáz cikk erről ( [link] ) (Rontóc: Ők sem látták nyomát káros hatásoknak.)
Ugyanez a #9 hozzászóló másik hibája, a GMO nem egyenlő a RoundupReady és a Bt-toxin termelő élőlényekkel, már most is százszámra találni különböző alkalmazásokat, amik gyógyszereket termelnek, vagy maguk használhatóak gyógyszerként reumára, vírusfertőzésekre, elhízásra, érelmeszesedésre: [link]
Vagy éppen a hozamot növelik, vagy az élelmiszerpazarlást csökkentik:
Vagy éppen az egyes termelési módok környezeti terhelését csökkentik:
Sőt, olyanok is vannak, amik egész iparágakat állítanának át napenergiára, egyszerűen azzal, hogy a szükséges termékeket egy növényben termelik meg, nem egy vegyi gyárban:
A kedvencem: "A kukoricabogár (a GMO egyik célpontja) vetésforgóval hatékonyan kezelhető "
Ja, amíg ellenállóvá nem válik a vetésforgóra: [link]
"Európában szinte mindenütt tiltják a génmanipulált növényi élelmiszerek és takarmányok felhasználását!"
Az egyetlen engedélyezett GM-növény a MON810 kukorica az EU-ban. Ezt is külön betiltották Magyarországon, Franciaországban, Olaszországban és Németországban, a többi tagországban lehetne termelni.
Az összes többivel a dolog úgy működik, hogy hát ugye nem tiltottuk be szó szerint, csak engedélyeztetni kell őket. Az engedélyezési eljárás viszont olyan hosszú és költséges, hogy 1998 óta egyetlen fajta kapott csak engedélyt, az Amflora krumpli 2010 -ben (1996 -ban regisztráltatták a fajtát, tehát röpke tizennégy évbe került engedélyeztetni), de 2012 -ben annak is visszavonták az engedélyét, úgyhogy ha a gyártó elkezdené újra előről, akkor már akár 2026 -körül megint forgalmazhatná. E helyett átköltöztette az USÁba az egész GM-részlegét. 2013 -ban pedig a Monsanto fogta és visszavonta az összes GM-enegedélykérelmét az EU -ban mert nem látták semmilyen esélyét sem, hogy valaha megtérülne a befektetett pénz.
"Véleményem szerint a növényi gének nem befolyásolhatják az állati, illetve emberi szervezet működését, - sőt az emésztés folyamán ezek elbomlanak."
Naponta milliónyi különböző növényi gént eszünk, egy kukoricának harmincnyolcezer génje van, egy búzának százezer. Ráadásul ezt nem ma kezdtük, az összes ősünk valamilyen növényi vagy állati táplálékon élt az utóbbi ötszázmillió évben, minden látható káros hatás nélkül befalva milliónyi idegen gént. Szóval ha valaki fél attól, hogy géneket eszik, tanuljon meg fotoszintetizálni, mert különben bizony folyamatosan idegen géneket eszik majd.
"Amerikába a tudomány legalább olyan fejlett, mint Európában – és ott egyértelműen termelik és használják a génmódosított kukoricát, szóját stb. Hogyan van ez?"
Ott meg az evolúciót nem akarják tanítani az iskolában. Ez ilyen dolog, ott a fundi keresztény vallás erősebb, itt a new-age földanya kultusz.
válasza:De egyébként bárki, aki úgy érzi, tud valamit a GMOkról, nekiállhat megoldani a kedvenc feladatomat:
A haszonnövényeink most is tele vannak idegen génekkel, az ötvenes évek óta toljuk tele a genomjukat mindenféle furcsa növényből származó vadonatúj génekke. A növények úgynevezett R génekkel védekeznek a kórokozóik ellen, például a krumpli legfontosabb kórokozója, a burgonyavészt okozó Phytophora infestans nevű ellen is léteznek hatékony R gének, mindenféle vad krumplifajokban, csak ezek éppen nem kerültek be a termesztett krumpli genomjába a háziasítás során. A termesztett krumpli viszont tetraploid, vagyis nem keresztezhető egyszerűen vad krumplikkal. Hollandiában viszont elkészítették a Bionica és a Toluca krumpllifajtákat, amikbe egy Solanum bulbocastaneum nevű vad krumplifaj egyik R génjét juttatták be, röpke negyvenhat évig tartott a dolog, az S. bulbocastaneum mellett az S. aculaue és az S. phureja krumplifajokkal is keresztezték közben, mire nagy nehezen sikerült bejuttatni egyetlen idegen gént a krumpli genomba. Hogy közben hány darab és milyen egyéb gének jutottak át, arról senkinek nincs a leghalványabb segédfogalma sem, a folyamat során senki sem ellenőrizte. Ez a két krumplitörzs így legalább egy idegen gént tartalmaz, és ismeretlen mennyiségű egyéb idegen gént. 2005 -re készültek el, egy évtizeddel fiatalabbak, mint az első Gm-termények, semmilyen hosszútávú tapasztalatunk sincs velük, a rövidtávúak is valami holland kísérleti telepen, a magyar környezet semmilyen módon sem tudott alkalmazkodni hozzájuk. Biztonsági vizsgálatokat nem végeztek rajtuk, igaz ilyenek nem is kellenek, mivel bármilyen nem-GM növény azonnal felhasználható emberi fogyasztásra is. Ha körülnézel a világhálón, láss csodát, már forgalmazzák is biogazdálkodóknak: [link] Vagyis még a biogazdákat sem zavarja, ha egy krumpli frissen bekerült idegen géneket tartalmaz!
Ezzel szemben itt a Fortuna krumpli, ebbe két R gént juttattak be ugyanabból a S. bulbocastaneum fajból, csak éppen rekombináns DNS technológiával, tehát az egész folyamat talán ha két évig tartott, ráadásul teljesen biztosak lehetünk benne, hogy a krumpli ugyanaz maradt, csak ez a kettő gén jutott át, itt nem kell több száz esetleg több ezer ismeretlen idegen gén bejutásával számolni. Mivel az EUban gyakorlatilag lehetetlen GMOkat engedélyeztetni, a gyártó beadta az angedélykérelmet, majd vissza is vonta 2012 -ben úgyhogy a közeljövőben nem fogjuk vetni, Magyarországon pedig soha.
Itt a százezer forintos kérdés: Miért gondolják, hogy a Fortuna krumpli termesztése/fogyasztása kockázatosabb, mint a Bionicáé? Mindkettő ugyanazt tudja, ugyanabból a másik krumplifajból juttattak bele ugyanolyan R géneket, csak a Bionicába egy nagyon lassú, nagyon drága és nagyon pontatlan módszerrel, míg a Fortunába egy gyors, olcsó és pontos módszerrel. Mégis a Bionica minden hatásvizsgálat nélkül azonnal termelhető biogazdaságokban is, nyugodtan föltálalják neked is, a Fortuna termesztését pedig alkotmányban tiltottuk meg. Tudna bárki valamilyen észérvet mondani arra, mi az oka ennek a különbségtételnek? Ha egy módon juttatod be ugyanazt az R gént, akkor azonnal eheted, mint biokrumplit, ha egy másik módon, akkor sohasem, akárhány évnyi hatásvizsgálat után. Miért?
válasza:" Tudna bárki valamilyen észérvet mondani arra, mi az oka ennek a különbségtételnek? Ha egy módon juttatod be ugyanazt az R gént, akkor azonnal eheted, mint biokrumplit, ha egy másik módon, akkor sohasem, akárhány évnyi hatásvizsgálat után. Miért?"
Én tudok! A közvélemény. Ez az oka. Annak pedig az ismerethiányból fakadó támaszkodás az állam által kinyilatkoztatott direktívákra. Amit persze nem biztos, hogy valóban hozzáértők (=politikusok) nyilatkoztattak ki. Megnyertem a százezret? :)
Látom, benne vagy a témában, így feltennék egy újabb százezer forintos kérdést: Mi a garancia arra, hogy a "hagyományos" nemesítések által átkerülő gének nem hordozzák magukban automatikusan (természetszerűleg) azokat a géneket is, amelyek semlegesítik azokat a gének által termelt anyagokat, enzimeket, amelyek esetleg károsak lehetnek a környezetükre, konkrétan az őket elfogyasztó élőlény szervezetére? Értem ez alatt, hogy van egy gén, vagy esetleg néhány gén, amelyik megakadályozza a krumplinál a krumplivész könnyű el- vagy továbbterjedését. Ezek a gének azonban nem csak a krumplivész továbbterjedését gátolják, hanem olyan anyagokat is termeltetnek a krumplinövénnyel, amely esetleg károsan hathat mondjuk az emlősökre, ha megeszik a gumóját. Mellette meg 10 másik gén felelős azért, hogy korlátozza vagy semlegesítse ezen károsanyag-termelő gének káros anyag termelését. Ezek közül mondjuk 3 arra hivatott, hogy termeljen olyan anyagokat, amelyek semlegesítik az átvitt, krumplivész elleni gén által mellékesen termelt anyagok mennyiségét, vagy legalábbis olyan szint alá szorítsák, amely már nem számítható az emlősök számára végzetes mennyiségnek. Tehát ha csak a krumplivész elleni géneket visszük át, akkor lehet, hogy nem kerülnek át azok a gének, amelyek a krumplivész által termelt egyéb, az emlősökre egyébként káros anyagokat is termelő gének által termelt anyagok termelését gátolják, vagyis a krumplivész ellen ugyan védetté válik a krumplinövény, de ezzel együtt felszabadultan termelik az emlősök számára hosszú távon végzetesnek bizonyuló anyagokat is.
Tehát mi a garancia arra, hogy ez az eset nem áll fenn?
(Nem tudom, mennyire sikerült érthetőre fogalmaznom, amit ki akartam bökni...)
válasza:"Tehát mi a garancia arra, hogy ez az eset nem áll fenn? "
A világon semmi sem. A hagyományos nemesítés azt jelenti, hogy te sem tudod mit változtatsz meg a genomban, illetve, hogy milyen géneket viszel át egyik élőlényből a másikba.
Semmilyen garanciát sem ad rá neked senki sem, hogy az adott növény miben változott meg. Mondok egy konkrét példát is: 1986 -ban Svédországban a Magnum Bonum krumplifajtában hirtelen megnőtt a szolanin mennyisége. Ez egy méreganyag, amit a krumpli egyébként is termel, általában a gumóban keveset tartalmaz, igaz ennek a hosszú távú hatásairól semmit sem tudunk, hiszen soha senki sem vizsgálta. Na szóval 1986 -ban azóta is teljesen rejtélyes okból a svéd Magnum Bonum szolanintartalma megugrott, csak akkor vették észre, amikor már a boltokban árulták. Abban az évben egy hányásos-hasmenéses járvány söpört végig az országon, amiről azt gyanítják, hogy a tömeges szolaninmérgezés okozta. A Magnum Bonum több mit száz éves fajta volt ekkor, hogy miért éppen abban az évben ugrott meg a szolanintartalma, senki sem tudja, a többi krumplifajtánál ezt nem tapasztalták. Hogy ez megismétlődhet -e arról megint ötlete sincs senkinek sem.
De példának lehetne hozni a cms-T mutációt is, ez egy teljesen újonnan létrejött gén, ami a kukorica mitokondriális genomjában jelent meg valamikor az ötvenes években. Húsz éven át semmi gond sem volt vele, aztán a hetvenes évek elején kiderült, hogy érzékennyé teszi a kukoricát egy gombafertőzésre, az USÁban két évben elvitte az egész kukoricatermést. ( [link] ) Hülyeség azt gondolni, hogy a hagyományos növénytermesztés biztonságos lenne, de hát enni mégiscsak kell valamit, úgyhogy ez az a kockázat, amivel együtt kellett élnünk.
Bármit mondani egyedül a GMOkról tudunk, mert ott pontosan tudjuk, milyen géneket illesztettünk a genomba és hová, szerintem ez csak csökkenti a váratlan események bekövetkezésének a valószínűségét.
válasza:
válasza: válasza:Akkor is felmerülnek a csúnya kérdések, ha csak úgy a természetben kerülnek baktérium gének egy növényi genomba?
Vagy vírus genomok?
Esetleg ugráló genetikai elemek?
Vagy teljesen új gének jönnek létre, amik azelőtt semmilyen élőlényben sem voltak?
Ilyenkor nem merülnek föl a csúnya kérdések?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!