Hogy kell tanulni?

Én a progresszív ismétlés módszerét ajánlanám. Ennek az a lényege, hogy miután átolvastad és megpróbáltad memorizálni az anyagot (pl. idegen szavakat), elkezded visszaellenőrizni, hogy mit jegyeztél meg és mit nem. Amit nem tudsz, azt megjelölöd, újra megtanulod, és a következő körben már csak ezeket ellenőrzöd, ezeken mész végig újra. Ezt folytatod addig, amíg el nem fogy minden olyan, amit nem tudsz.

Aztán elkezded elölről az egészet. Ezt addig csinálod, amíg az első körben nem emlékszel mindenre. Jó, ha az egyes körök, és a teljes ciklusok közt elég idő telik el. Tehát ne kezdj el egy teljesen új ciklust még ugyanaznap, hanem inkább a következő napon.

Mechanikus, unalmas módszer, de nagyon hatékony, főleg ha magolós dologról van szó, de agyalósabb tárgynál is segít, pl. matematikai tételek bizonyításánál.

Az agy nem olyan, amely úgí jegyez meg mindent örökre, hogy bármikor elővehető. De úgy igen, hogy előcsalogatható. Már ha időről időre felidézed.

Ami a tanulási módszereket illeti, sok lehetőség van, de a #4-ben ajánlottat semmiképp se tekintsd hasznos módszernek. Ideiglenesen, ha valami nagyon gyorsan kell, és később ráérsz bepótolni, akkor hasznos lehet.

Az agy felidéző képességének lényege, hogy egyfelől többszintű egészen a tudattalanig (de azért ott is értékes információk vannak). Másfelől a hatékony felidézés az asszociáció módszerével történik. Gondolj arra, biztos volt, amikor valami oda nem illő "véletlenül" eszedbe jutott. Jobban belegondolva, akad valami felszínes, vagy éppen mély hasonlóság, ami a kettőt összeköti. Ha az egyik előjön, hozza a másikat.

Éppen ezért a jó módszer (lassabb, de hatékonyabb és főleg eredményesebb) a megértve tanulás. Minden új dolog valami része, valamibe beleágyazódik. Meg kell érteni hogyan, mik az összefüggések, és miért pont azok. Ez annyiféle dolgot köt össze, hogy az egyikről biztosan eszedbe jut majd az is, amire szükséged van. De ennél is fontosabb, mivel az összefüggéseket ismered, némi logikával magad is ki tudod találni, azaz "látszólag" újra tanulod. Ez a módszer némi gyakorlással azt eredményezi, hogy mindennek keresed az okát, életstílussá válik, ezáltal úgy tanulsz, hogy észre sem veszed. Csak érdeklődésből olvasol egy könyvet, arról mindenfélék eszedbe jutnak (valamilyen hasonlóság alapján), és észrevétlenül olyasmiket is megtanulsz, amire nem is gondoltál.

A magolás az agy rövidtávú memóriájában raktározódik el. Nagyon hasznos, ha rövid időre gyorsan sok minden kell. Mondjuk egy vizsgára. De egy hét múlva a felére nem emlékszel, mert az agy törli, hiszen újabb ingerek érik,azt kell megjegyeznie. Az asszociációk nemcsak a hosszútávú memóriába jegyződnek fel, de folyamatosan - algoritmusként - üzemben vannak, azaz újra és újra bevésődnek.

Utolsó: akkor próbálj már meg egy nyelvet (főleg a szavakat) logikával, megértéssel, asszociációval megtanulni. Na ezért van 50 ezer diplomás, akik nem tudják átvenni a diplomájukat, mert egyetlen nyelven se makognak.

Amiről te írsz, az a természetes tanulás folyamata, ahogyan az agy a mindennapok során tanul. De ezzel nem sokra mész egy konkrét adathalmaz (szavak, évszámok) megtanulásakor.

A nyelvtani szabályokat is bevéséssel lehet leginkább elsajátítani, úgy, ha ezerszer ismétled a használatukat. Mert ott nem az a lényeg, hogy értsd, mit csinálsz, hanem hogy ha álmodból felkelsz, akkor is kapásból vágjad.