Az elemek akkumulátorok, DC tápok miért föld függetlenek?
válasza:Na megpróbálok segíteni. Van itt néhány félreértés.
Ha az elem egyik sarkát leföldeled, akkor már messze nem lesz földfüggetlen az elemed sem, szerintem így célszerű megérteni. Kb ez van a hálózati áramnál is.
Ha az elem pozitív sarkát leföldeled, akkor az EKVIPOTENCIÁLIS lesz a földdel és a földhöz képest a negatív sarkán -1.5V lesz. Ha a negatívot földeled, akkor fordítva, a pozitívon mérhetsz a földhöz képest +1.5 Voltot.
Abba gondolj bele, hogy a feszültséget mindig valamihez KÉPEST vonatkoztatjuk.
"Hanem hogy miért vezeti a föld százezer km en keresztül azt a nyavalyás váltóáramot hogy amikor a hajszárítót bedugom akkor az egyik szálát a földbe is szúrhatom és ott záródik az erőműben leföldelt trafó. "
Jogos fölvetés. Valójában messze nem tökéletesen vezeti a Föld az elektromos áramot. Komoly földelési ellenállások is vannak. Éppen ezért több (sok) helyen földelnek, továbbá a földeléseket össze is kötik vezetékkel is.
Az egész alapvetően biztonsági célt szolgál egyébként. (Pl Phi relé)
Nos, ha veszed csak a fázist a konnektorból és a kertben leszúrsz egy vasat, akkor a kettő között multiméterrel nagy valószínűséggel jól kimérhető lesz a 230V körüli hálózati feszültség, a műszer nagyon minimális terhelést jelent. ha azonban rákötöd a hajszárítót, akkor a kertben leszúrt rúd helyzetétől, mélységétől, meg mindenfélétől fog függeni, hogy mi is történik, hiszen a földelési ellenállás itt már nagyon is számít. UTÓBBI BEKEZDÉSBEN FOGLALTAKAT SZIGORÚAN GONDOLATKÍSÉRLET FORMÁJÁBAN VETETTEM FÖL A JOBB MEGÉRTÉS ÉRDEKÉBEN. NE VÉGEZD EL, MERT NAGYON KÖNNYEN SÚLYOS ÁRAMÜTÉST SZENVEDHETSZ, TOVÁBBÁ ILYEN MÓDON ÁRAMOT VEZETNI DIREKTBEN A FÖLDBE VESZÉLYES.
Köszi utolsó de már más weboldalon egy értlemesebb ember mint az előtted okoskodó 63% os szófsó megválaszolták kb két mondatban a megoldást ,amire egyébként én is gondoltam csak az előttel lévő teljesen más irányba vitt el .
Az értelmetlen rajzából ha megnézed azt sugallja hogy valóban a föld mint vezeték funkcionál egy földelt trafó tehát a szokványos hálózati áram nál .
Aki nekem megválaszolta kb két mondat volt és semmi köze ahoz hogy ténylegesen áram folyan a földelés és a trafó közt ami ugye hülyeség a távolság és a föld ellenálása miatt . A magyarázat az volt ahogy az elemnél is vagy a tekercsnél is amíg nincs leföldelve az egyik sarka addig úgymond kvantum vákuum ként viselkedik ,nem tud kilépni belőle elektron mivel nem is tud a kilépett helyére ujj elektron vándorolni .
Én is erre próbáltam utalni az okoskodónak hogy a földelés az egy tekercsnél a földből szívja ki és pumpálja bele az elektronokat de nem a föld zárja be x km re az áramkört . A föld bármely pontja függetlenül elektron forrás így nem lehet vákuum a tekercsben.
A föld azért sem lehet vezeték a két pont között mert pl egy tó vize sem az ,tehát az amit te mondasz hogy a 230V bizonyos eltéréseket fog mutatni a hajszárítóval az nem a trafótól való távolságtól függ csak attól hogy mennyire vizes rétegig tudtad leszúrni a karót .
Ha a távolságtól függene és a talaj váltakozó vezetési rétegeitől akkor egy tanyán fel sem tudnád kapcsolni a villanyt ,külön földelő szálat kéne vezetni a fázis mellett de ilyen nincs , egy darab vezeték a fázis megy ki x km re a tanyára .
És ha a föld lenne a vezeték akkor izzania kéne a talajnak a városok körül ,az embereknek megy milliószoros villanyszámlát kéne fizetni egy ledégő után annyi kW ot fűtene el a talaj miközben megkeresi az áram a legközellebbi földelési pontot.
válasza:Egy apróságot sínretennék. :)
A földnek gyakorlatilag nincs "hosszában" ellenállása. Iszonyú méretek vannak keresztben és lefelé, amelyek párhuzamosan vannak kapcsolva. Ugyan az áram nem megy le és oldalt végtelen mélyre és végtelen messze, de a nézegetések szerint két oldalt 5-10 kilométeres távolságban és lefelé kilométeres mélységben enyészik nullává. Ez bőven kompenzálja a fémeknél jelentősen rosszabb fajlagos vezetőképességet.
Véges fajlagos ellenállása miatt csak a földbe bevezetésnél a véges méretek okoznak véges ellenállást (a rajzon Guszti lába alatt és a forrásnál).
Nyugodtan el lehet képzelni a földet úgy, hogy egy igen vastag rézsín, és bizonyos pontokon egy kisebb-nagyobb ellenállás hozzá van kötve, mely ellenállás másik vége kilóg a felszínre, és ahhoz csatlakozik az ember szerkezete.
Természetesen ez jelentős egyszerűsítés, de mégis használható.
válasza:Mi is volt az eredeti kérdés?
"Miért nem tudok veszültséget mérni a föld és egy ceruza elem egyik pólusa közt sem ? A DC tápnál is csak bevillan valami zavar és utána 0V mutat a műszer a földhöz képest."
Miért kéne tudnod mérni bármit is, ha nincs potenciálkülönbséged, ami az elektronokat hajtaná? Ha veszel egy multimétert és az egyik végét a földre kötöd (akármit is nevezel földnek, akár vehetjük ténylegesen a talajt is a lábad alatt), a másik végét meg a ceruzaelem egyik végére, akkor mit is kéne látnod? Az elem működéséhez annak mindkét vége kell.
Teljesen rossz a képed az áram fogalmáról. Az áram nem azért alakul ki, mert elektrontöbblet van valahol. Hanem azért, mert akár kémiai, akár fizikai okokból alakul ki egy elektromotoros erő (lényegében feszültség) két pont között. A feszültség nem más, mint elektromos potenciálkülönbség, azaz a térerősség adott úton vett integrálja (azaz nagyon kis lépésekben haladva minden lépésnél skalárisan összeszorzod a térerősséget a lépésed irányvektorával, ezáltal egy olyan mennyiséget kapsz, amely egyaránt jellemzi az elektromos teret, meg a két pont viszonylatát is, amiről szó van). Egy elektromos töltés akkor kezd mozgásba, amikor elektromos térerősséget érez. Enélkül meg sem moccan. A potenciálkülönbség lényegében azt jelenti, hogy két pont között adott úton mekkora munkával tudod eljuttatni az adott töltést egyik helyről a másikra (a fenti integrál és a töltés szorzata), bár tipikusan nem függ az úttól, csak a végpontoktól.
Tehát a ceruzaelem és a talaj között te csak akkor mérnél áramot, ha az elem adott felében olyan fizikai állapot uralkodna, amely képes eljuttatni az elektronokat a földbe, azaz magas, vagy épp alacsony potenciálon van a földhöz képest. Mivel azonban az elemnek két pólusa van és mindkettő szükséges a működéséhez (különben nem megy végbe az a kémiai reakció, amely az elemben a feszültséget generálja), ezért nem mérsz semmilyen áramot sem, mert az elemnek csak az egyik pólusát tekintve nem értelmezhető az a feszültség, ami rá van írva. Az ugyanis a két pólus között értendő, és ehhez képest tökmindegy, hogy te mit nevezel földnek és az milyen potenciálon van bármelyik pólushoz képest is.
válasza:Ennyi baromságot...
A potenciál különbséghez ( feszültség ) NEM ( ! ) kell zárt áramkör. Az elektromos áramhoz SEM kell feltétlenül zárt áramkör. A kétvezetékes átvitelt azért alkalmazzák, mivel feszültséggenerátoros üzemmódban ( konstans fesz. ) működik a hálózat.
De csak hogy a kérdésre is reagáljak:
A "föld" sok esetben össze van kötve a "védőfölddel" a különböző készülékeknél. Nem mérhetsz feszültséget a két pont közt, mivel ez rövidzár.
Ez csak az egyik ok.
A másik ok az, hogy a feszültség potenciál különbséget jelent, és
a) a mérőeszközödnek van egy minimális ellenállása és kapacitása is, ami ilyen kis potenciálkülönbség és harmatgyenge elektromotoros erő esetén pl. ceruzaelem + pólusa és föld közt, nem eredményez potenciálkülönbséget
b) ha pl. feltöltesz egy lufit sztatikusan, és rámérsz, igenis látni fogsz potenciálkülönbséget, mert kiemelkedően magas a lufi potenciálja, ill. alacsony a lufi belső ellenállása ( thévenin helyettesítő kép )
c) a "föld" maga az elektromos hálózat, iszonyú alacsony ellenállással, esetleg villámvédelemmel, maximális mennyiségű töltést "nyel el" ha az áram maximális, akkor feszültség minimális lesz ( P = U * I ) a töltések így rendeződnek, galvanikus úton
válasza: válasza:A kérdező eghy modata világossá tette, hogy nem érdemes válaszolni neki, mert vagy szándékosan trollkodik, vagy tényleg teljesen fogalmatlan, és okoskodik.
"Ha a távolságtól függene és a talaj váltakozó vezetési rétegeitől akkor egy tanyán fel sem tudnád kapcsolni a villanyt ,külön földelő szálat kéne vezetni a fázis mellett de ilyen nincs , egy darab vezeték a fázis megy ki x km re a tanyára . "
Te idióta, még egyszer idézlek, lassan: "egy darab vezeték a fázis megy ki x km re a tanyára"
Te sötét, okoskodó idióta, nem egy darab, hanem kettő darab megy ki. Egy fázis és egy nulla.
Leülhetsz, egyes!
Eredeti kérdésedre: ha egy elem két sarka között van mondjuk 9 V, akkor azt jelenti, hogy a pozitív vége 9 volttal magasabb potenciálon van a negatívhoz képest. Nincs földhöz képest, mihez képest, mert a semmi közepén lebegő elem két kivezetését csk egymáshoz képest lehet értelmezni. Telekommunikációs műhold napeleme ad (hasra ütöttem) 48 V feszültséget. A műhold volnatkoztatási rendszerében az számít, hogy a pozitív vezeték és a negatív vezeték között 48 V van. A kutyát nem érdekli, hogy egyébként a műhold potenciálja a földfelszín 0 voltjához képest +235 784 V, mert nem szempont. Persze ettől még a földhöz képest 235784 V és 235832V van a napelem két kivezetésén, de ez senkit nem érdekel.
Nem tudom mire vélni a leválasztó trafó "csalás"-nak nevezését sem. Milyen primitív gondolkodás kell ahhoz, hogy a fizika összes törvénye, a szakemberek részletes magyarázara személyes ellenségeddé váljon?
De segítek, nincs benne semmi csalás. Elválasztott csévetesten van két tekercs. 1:1 áttétellel. Az egyik tekercs egyik kivezetésén rajta van a nulla, a másik végén egy tetszőleges fázis. Vagyis 230V~, a nullához (és a földhöz képest is). Mivel 1:1 áttételű transzformátor, a szekunder tekercs két végén is meg fog jelenni ugyanez a feszültség. Mivel a szekunder egyik vége sincs földelve, sem nullázva, ez a feszültség csak a tekercs két vége között értelmezhető, ha bármelyik végét a földhöz képest nézed, csak azért látsz feszültséget, mert a multiméter több tíz megaohm, és a trafó szórt kapacitásai képesek átvinni annyi töltést, hogy ezt feszültségként értelmezze a műszer.
Ezért tudsz egy alapból földelt testelésű oszcilloszkóppal nyugodtan méregetni egy leválasztótrafóról működő készülékben, mert nem fog a szkópzsinór árnyékolásán áram folyni a föld felé, ha épp egy nem földbponton lévő pontot nevezel ki a mérés nuléla pontjának.
Mielőtt nyálfröcsögő hátonpörgésbe kezdesz ismét, próbáld meg a nyakadon lévő testrészt nyálszórás helyett gondolkodásra használni!
"Te sötét, okoskodó idióta, nem egy darab, hanem kettő darab megy ki. Egy fázis és egy nulla.
Leülhetsz, egyes! "
Júj de nagy duma tanárbácsi mindjárt segreülök.
Azért mert te egy belvárosi kocka vagy aki életében nem járt kiskertben még nem kell tahónak lenni , én láttam a telken hogy jön be a 230V képzeld fa póznákon volt végigvezetve és minden telekre lelógott EGY vezeték !
Ha hülye vagy minek jössz ide okoskodni , persze nem tagadom hogy a komolyabb távoszlopok tartalmaznak védővezetéket de ahogy az eset mutatja nem függvénye az áram folyásának hogy ez a két vezeték alkosson áramkört.
Akkora egy dilettáns majom vagy hogy fel sem merült neked hogy ha csak így működhetne a magyarországi villamoshálózat nem lenne szükség az építkezéseken a munkagépeknél a védőföldelő karó leverése.
Egyáltalán nem triviális egy laikusnak hogy hogyan folyik az áram ,láthatjuk egy leválasztott trafónál nem folyik áram a föld és a két vezeték valamelyike közt de ha a konnektor fázisát nézzük abból a föld felé is megvalósulhat ugyan az az áramkör mint a nulla vezető felé csak jól kell leverni a földelő karót.
Ez pedig a kvantum vákuum elnevezés felé mutat ,mert az áram folyásához minden esetben valahonnan valahová tudni kell pumpálni az elektronokat . Ha a leválasztó trafó szekunder tekercsét nyitott állapotában vizsgáljuk az olyan mintha egy porszívónak befognánk a csövét ,a levegő nem tud valahonnan valahová ÁRAMlani de ha zárjuk egy fogyasztóval akkor a vezeték körbezárul így benne az elekrtonok ide oda tudnak áramlani a primer tekercs miatt és az égő ég .
Így már az is belátható hogy a föld felé azért nem tudunk áramot mérni mert azt csak úgy tehetjük meg ha eme tekercs nyitva van és egyik vagy másik szálát a földhöz képest vizsgáljuk ,de az előbb kiderült hogy a nyitott szekunder tekercsben kvantum szinten vákuum van ezért nem áramolhat az áram a föld felé sem.
És így már az is világos hogy ha eme egyik szálat jól leföldeljük akkor a másik szálon a föld felé már záródik az áramkör ,a kvantum vákuum megszűnik és kapunk egy föld függő hálózatot ami egyik oldalán akár ezer km re a földből rángatja ki az elektronokat és a másik végén ezer km re a földbe pumpálja vissza miközben fogyasztókat hajt meg.
Jól van tanárbácsi felállhatsz és elmehetsz a francba most már ezt is tudod.
És köszönöm az értelmes válaszolóknak!
válasza:Rendben.
Az autópályán mindenki szembe jön, csak te vagy okos.
Ez tartozik a nyilvánopsságra.
A többi, hogy mit csinálnék veled, ha egyszer 5 percre törvényen kívüli területre kerülnénk, ment privátban.
Majd ha nem apuci gépén, netjén, és pénzén jössz ide trollkodni, hanem a szaktudásodból (?) próbálsz megélni, majd rájössz, ki a hülye.
válasza:Ja, és kisköcsög, az az egy vezeték az egy kábel volt, két vagy három vezető érrel.
A teljesen buta emberek sajátossága az, hogy amit nem tudnak, az nincs. De nem csak hogy nincs, nem is létezhet. Ha bárki próbál valami kis világosságot tenni abba a sötét tahó koponyádba, rögtön támadásba mész át.
Kár belétek az Eus pénz, légkondis John Derre traktor... belétek még a Zetor is sok, lóval kéne szántanod, 500 forint napszámban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!