Mennyi és milyen szigetelés szükséges egy kinti csőre, hogy az extrém fagyokban is folyhasson benne locsolóvíz?

Hát de ha fél méter akármilyen anyagú, nedvességtartalmú, állagú föld megvédi, akkor hogy-hogy nincs olyan szigetelés?

Nem igen csordogál a kútból fagyponttól sokkal melegebb víz nyáron se, nemhogy télen, meg locsolni se kell mindig.

Ha te mondod biztos úgy van. Sok hülye ki tudja mennyit költ, hogy 100m mélyre fúrjon 12-14°C-ért, miközbe pár méteres kútba is 16°C-os víz van. És tudom milyen a jeges patak, és olyan a vezetékes víz. A kúti vízre nem emlékszem, mert abból a meleget nyitom meg, ami akkor is melegebb, ha nem megy a bojler. De mégis tavaly volt vele dolgom nyáron, és ugyanott van, mint a vezetékes télen. Nem azt kell nézni egyik esetben sem, hogy amíg el nem fogy, meg le nem hűl a melegebb helyen lévő cső. Meg lehet, hogy az Alföldön a homokba melegebb, mint a Mátra agyagba fúrt kútjában. Pont mert elszigetelődik a felszíni melegtől. Szóval a kútvíz nem hiszem, hogy sokat változik télen, vagy nyáron. A 80-200cm mélyen lévő vezetékes víz se szokott nyáron se meleg lenni, csak ritkán engedek belőle annyit, hogy elfogyjon a benti csőben lévő vízmennyiség, a kúti víz hideg része pedig a ház alatt van elvezetve, nincs szobahőmérsékleten szinte semennyi része, ezért hidegebb. De most nem ez a lényeg, hanem, ha feltételezzük, hogy el van zárva, és mondjuk 5°C , akkor mennyi föld kell ahhoz, hogy mondjuk 48 óra alatt -35°C-ban 0°C-ig csökkenjen (mert elvileg nem desztillált víz, ezért alacsonyabb a fagyáspontja, plusz nyomás alatt van akkor is, ha el van zárva), és milyen szigetelés váltaná ezt ki?