Miért nem szakadunk darabokra?
A minap elkezdtem gondolkodni, hogy miért vonz minket Föld. Ugyebár a mindennek van tömegvonzása, a szomszéd TV-je is hat rám egy minimális szinten.
Akkor ebből kiindulva a fejem feletti csillagok is hatnak rám (tömegvonzás szempontjából), illetve az "alattunk" lévők is.
Ha jól emlékszem az általános iskolára, akkor végtelen az űr (ami végtelen számú egitestet tartalmaz), szóval végtelen mennyiségű tömegvonzás hat rám.
Mivel végtelen ezért darabokra kellene szakadnia mindennek, hogy egységesen terítse be az űrt.
Mivel ez nem így van, valahol téves a elképzelésem, de hol?
Arra is gondoltam, hogy ha két kis anyag összeáll akkor már vonzza a többit, de ugyebár ott van a többi végtelen, ami ezt meg sem engedné.
válasza:A problémád az Olbers-paradoxon gravitációs értelmezése.
Emlékeztetőül:
A gravitációs erők eredője, még hab a tortán.
válasza:Egyébként végtelen valamiknek az összege nem feltétlenül végtelen. Példák:
1 + 1/2 + 1/4 + 1/8 + 1/16 + 1/32 + ... = 2
1 + 1/(2*2) + 1/(3*3) + 1/(4*4) + ... = 1,618...
(Ez utóbbi az 1,2,3,... egységre lévő azonos testek gravitációjának összegzése is lehetne)
Nagyon távoli testek gravitációs hatása akár 100 nagyságrenddel is kisebb lehet az atomok, molekulák között fellépő erőknél.
válasza:Azt, hogy hogyan lehet a világűr végtelen, miközben a tömege véges, már leírtuk itt sokszor.
Röviden: a lufi felszíne és tömege ugyanígy működik.
A gravitációról pedig annyit kell tudni, hogy minden pontban minden másik pont gravitációja hat. Mivel a világűrben a tömegek (nagy vonalakban) egyenletesen helyezkednek el, ezért a gravitációjuk kiegyenlíti egymást, vagyis alaphelyzetben nem mész sehova. Kivéve akkor, ha megközelítesz egy nagyobb tömegpontot, mert akkor az vonz.
Ha elég nagy kiterjedésű test lennél, akkor tapasztalhatnál csak olyat, hogy a gravitációs erők szét akarnak tépni (de ehhez hatalmas méretek kellenének, vagy pedig erősen torzult tér: pl. egy fekete lyuk közelében).
Gézengúzz, az Olbers-paradoxon tényleg sokban hasonlít a problémámra, de a link nem emlékeztető volt, hanem új infó számomra. S tetszik is.
#12, az első példa nekem is jutott, csak én matematikussal és sörrel ismertem.
De ha kicsit kombináljuk akkor ez is kijöhet belőle (ha végtelenszer megcsináljuk):
1 + 1/(2*2) +... + 1/(∞*∞)=X
az 1/(∞*∞), az egy 0-hoz közelítő szám
Mivel tudjuk hogy végtelenszer végeztük el a műveletet, az egyszerűsítés kedvéért megszorozhatjuk végtelennel, s lám, végtelen jön ki :D (persze ez az elmélet "hibás", mert ha a zárójelben lévő számmal megszorozzuk a műveletet, akkor 1-nél kisebb számot kellene kapnunk, de ezt is lehet boncolgatni)
#13, A lufis példáról olvastam, viszont nem igazán tudom elfogadni, mert ebből kifolyólag a világűr gömb alakúnak, kellene lennie. Itt viszont már hibás a végtelen fogalma. Alapjáraton egy olyan információt kellene feldolgoznunk, amit el sem tudunk képzelni (ez ugyebár a végtelen, a jelét, jelentését ismerjük, de semmit nem tudunk elképzelni ami végtelen hosszú). Trükközni lehet (mint pl az egy oldalú papírral), de az csak a megértés közelébe visz minket, nem a megértéshez.
válasza:"a világűr gömb alakúnak, kellene lennie."
Valószínűleg az is, csak 4 dimenziós gömb (szupergömb).
Azért írtam a lufit, mert azt könnyebb elképzelni.
És olyan óriási, hogy egyelőre nem sikerült megmérni a sugarát.
"Itt viszont már hibás a végtelen fogalma."
A benne húzható egyenes végtelen.
Sehol sincsen vége: tehát egy olyan pontot sem találsz benne, ami után már nem jön semmi. Mindig mehetsz tovább.
válasza:Két ponton is tévedsz:
1. A kockás példád rossz. Ott úgy képzeled, hogy a kocka egyik sarkát húzza valami az egyik irányba, a másik sarkát egy másik valami a másik irányba. A gravitáció viszont mind a két sarkára hat, minden forrásból. Tehát akármilyen kicsi részekre is bontod, az lesz, hogy minden egyes kicsi részre hat az összes körülvevő anyag, amiknek az eredője minden pontban nullal lesz.
2. Még ha végtelen is a világegyetem, és végtelen nagy tömeg van benne (egyébként ez a legfrissebb álláspont), te akkor is csak annak az anyagnak a gravitációját érzékelheted, ami 13,6 milliárd fényévnél közelebb van. Az ezen kívüli anyag gravitációs hatása ugyanis még nem érhetett el hozzád. Mivel a gravitáció is csak fénysebességgel terjed.
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!