Egy atombomba robbanásakor hány °C fok hő keletkezik?

1. Több tíz millió C fok.

2. 1km távolságból is másodlagos tüzeket tud gyújtani.

3. A hidrogén egyesül héliummá a bombában és az ehhez szükséges hőmérsékletet hasadási (urán) bombával állítják elő.

4. Talán lítiumból lehet. Könnyű elem lehet csak de tudni kell a fúzióhoz szükséges hőmérsékletet.

5. Mindkettővel.

6.A könnyű elemek fúzióval termelnek energiát a nehezek hasadással.

Ezt mind a Google segítségével is megtudhattad volna.

Tegyél fel valami furfangos kérdést inkább..

1. A maghasadás epicentrumában akár sokmillió fokos hőmennyiségnek megfelelő energia is felszabadulhat. Igazából ilyen szinten már nem nagyon van értelme hőmérsékletről beszélni, mert azt csak átszámítani lehet ilyen körülmények között sokkal kézenfekvőbb mértékegységekből (pl. eV-ból).

2. Meg lehet, még a legkisebb atombombától is. Azonban a sugárzás gömbszimmetrikusan terjed szét a térben, és az epicentrumtól való távolsággal négyzetes arányban csökken annak intenzitása. Így ha egy adott távolságra vagy a robbanástól, akkor valamilyen mértékű sugárzás fog érni. Ha kétszer ekkora távolságra vagy a robbanástól, akkor nem fele, hanem csak negyede akkora sugárzásmennyiség fog érni. Tehát az, hogy mennyire károsítja a szöveteidet az atombomba-robbanása, azt nagyon erősen befolyásolja a távolság.

3. Az atombomba (nukleáris bomba) fissziós bomba, vagyis hasadóanyagok elemeit "tördelik szét" kisebb, könnyebb elemekre, amiből energia szabadul fel. Ezeknél van a jól ismert kritikus tömeg kifejezés, ez minden hasadóanyagnak egy sajátos anyagmennyisége. Ez viszont be is határolja a maximális méretét egy-egy atombombának.

A hidrogénbomba (termonukleáris bomba) fúziós elven működik, itt könnyebb elemekből hoznak létre nehezebb elemeket, miközben energia szabadul fel. Ennél nincs kritikus tömeg, bármekkora lehet (bizonyos kertetek között). Lásd pl. a csillagokat, ugyanezen az elven működnek, és azok azért nem kicsik. Igaz, a fúzió beindításához szükséges óriási hőmennyiséget ugyancsak hasadóanyagok fissziójából nyerik, de itt a tulajdonképpeni pusztító hatást nem a hasadóanyag adja mint az atombombánál, az csak egy még nagyobb energiafelszabadító folyamat (fúzió) beindításához szükséges a termonukleáris bombákban.

4. A hidrogén az univerzum legkönnyebb eleme, egyetlen protont tartalmaz. Ebből ha négy darab egyesül, akkor hélium lesz belőle (nem pontosan, mert különböző magfizikai ciklusokon megy keresztül a dolog, de sémának nem rossz a megértéshez). Ez a folyamat játszódik le a csillagokban is. Így a csillagok a rengeteg hidrogénjüket apránként héliummá alakítják át, miközben sokmilliárd éven keresztül óriási mennyiségű energiát sugároznak ki.

Azonban minden hidrogén elfogy egyszer. Ekkor - ha elég nagy a csillag tömege - a benne lévő hélium is fúzióba lép, és ekkor keletkezik szén. Viszont a hélium fúziójából fajlagosan már kevesebb energia szabadul fel, mint a hidrogén fúziójából. Ha a hélium is elfogyott, akkor a szén kezd el fúzionálni, és jön létre mondjuk magnézium. Azonban a szén fúziójából még kisebb energiamennyiség szabadul fel fajlagosan, mint a hélium fúziójából. Tehát igen, lehetne szénbombát is csinálni, de ugyanannyi vesződséggel járna mint a hidrogénbomba elkészítése, csak jóval magasabb hőmérséklet kellene a fúzió beindításához, és még kevesebb energiát is termelne. Hidrogénből meg van egy rakat itt a Földön is (víz), szóval érdemesebb abból bombát csinálni.

Azonban ez az energiafelszabadító folyamat csak a vasig, nikkelig működik. Ha még nehezebb elemeket akarnánk előállítani, az már nem lenne önfenntartó folyamat, mert több energia kell a vas fúziójának beindításához, mint amennyi energiát a vas fúziója termel. Tehát a magreakció vagy állandóan leállna, vagy folyamatos energiabetáplálást igényrelne. Az meg nem túl jó bomba, aminek működtetéséhez egy komplett erőművet is folyamatosan csúcson kell járatni, hogy csináljon valamit. Tehát aranybomba meg platinabomba már nem létezik - illetve létezhet, de ahhoz ezen elemeknek olyan izotópjait kell létrehozni, amelyek hajlamosak a bomlásra, hasadásra. Ezek előállítása viszont irdaltan energiamennyiséget igényel, szóval megint ott tartunk, hogy sokkal egyszerűbb hidrogénbombát vagy plutóniumbombát készíteni, mint ilyen speciális, a természetben már nem megtalálható izotópok legyártásával bíbelődni iszonyatos költségek mellett.

5. A neutronbomba lehet fissziós és fúziós eredetű bomba is, de leginkább fissziósat használnak. A neutronbombának az a lényege, hogy viszonylag kicsi a hő- és elektromágneses hatása a környezetre, viszont a bombát alkotó elemek hasadása során nagy mennyiségű, nagy energiájú neutron keletkezik. Ezek a környezet elemein általában könnyedén áthatolnak, viszont a víztartalmú dolgokban (pl. az élő szövetekben) könnyen fennakadnak, így roncsolva az élő szöveteket. A neutronbombával ezért úgy lehet pl. egy tank vagy egy épület "katonatartalmát" megsemmisíteni, harcképtelenné tenni, hogy komolyabb kárt nem okoznak vele a járművekben, épületekben, berendezésekben.

6. Lásd 3-as és 4-es pontot. Egy elemféle az vagy fúzionál, vagy fisszionál (tehát vagy egyesül, vagy hasad), mindkettőt nem csinálja. Elvileg csinálhatná, de míg az egyik irányban energia szabadul fel, addig a másik irányban ugyanennyi energiát kell befektetni a folyamat fenntartásához. Az pedig nem kevés energia.

Azért egy normál kémiai bombánál nagyobbat pukkan, de közel sem akkora a hő és lökéshullám pusztító hatása mint egy valamirevaló atombombáé. A neutronbomba amolyan átmenet a robbanás erejét tekintve egy kémiai és egy nukleáris bomba között.

Csak szemléltetésként: vegyünk egy teljesen átlagos, néhány tízezer lakosságú várost, egy panellakóteleppel a közepén. A lakótelep középső panelházának negyedik emeletén felrobbantanak egy bombát. Ha ez egy kémiai bomba, akkor kitakarítja a negyedik emeletet, meg a bomba alatt beszakad a födém, és a harmadikon is lakhatatlanná válik néhány lakás. Ha a bomba egy neutronbomba, akkor az egész panelház porrá zúzódik, meg a szomszédos panelházak talán összedőlnek, meg az egész lakótelepen betöri az ablakokat. Ha viszont a bomba egy ötven kilotonnás atombomba, akkor az egész várost letarolja, a földdel teszi egyenlővé, és talán a város peremén állva marad egy-egy fal, esetleg néhány masszívabb épület.

[link]

Ez egy légifotó, amit a Hiroshimára 1945-ben ledobott atombomba pusztítása után készítettek néhány nappal. Ez egy közel félmilliós város volt a háború kezdetén, az egyik legnagyobb város Japánban. Igaz, hogy az épületeinek túlnyomó részét fából, szövetből, üvegből és papírból készült pagodák alkották, emeletes ház szinte egyáltalán nem volt a városban, tehát igen nagy területen terült el a város a mai félmilliós városokhoz képest. Mégis, szinte egyetlen használható épület sem maradt a robbanás után a városban. Pedig ez az atombomba nagyjából "mindössze" 15 kilotonnás robbanóerővel bírt.