Tényleg az a különbésg a hidrogén és az atombomba között, hogy a hidrogénbomba az épületeket nem, csak az élőlényeket pusztítja el, míg az atombomba mindent elpusztít?

nem.

ami csak az élőlényeket pusztítja az a neutronbomba. elvileg. gyakorlatilag azt is be kell gyújtani, praktikusan atombombával.

alapvetően két fajta bomba van.

fissziós: itt az energiát maghasadás szolgáltatja

fúziós: itt az energiát magfúzió szolgáltatja

a gyakorlatban ezt a kettő szokták ötvözni, úgy, hogy többfokozatú bombánál egy fúziós begyújt egy fisszióst és fordítva, elvileg akárhány egymást követő fokozatban.

a neutronbomba csak azt jelenti, hogy megváltoztatják a bomba belső szerkezetét azzal a céllal, hogy robbanásnál keletkező energia lehető legnagyobb része neutronsugárzás formájában távozzon. (alapesetben egy olyan 10-15%, a neutronbombánál olyan 50%)

Nem.

A neutronbomba az, amire gondolsz. Aminél a lökéshullám lényegesen kisebb, így az épületek többsége ép marad, de a sugárzás minden élőlényt kiírt.

A hidrogénbomba az atombomba modernebb változatának tekinthető. Nem maghasadást használ, hanem fúziót, sokkal bonyolultabb szerkezet, és a robbanás ereje nem kt, hanem Mt nagyságrendű, kb. 1000-szer nagyobb is lehet.

"A hidrogénbomba az atombomba modernebb változatának tekinthető."

nem éppen. két tök más elven működő dolog. az ebédlőasztal sem a sámli fejlettebb változata.

"Nem maghasadást használ, hanem fúziót,..."

stimmel

"...sokkal bonyolultabb szerkezet,..."

maga fúziós fokozat sokkal egyszerűbb. mint a faék. ha belül felrobban egy atombomba, akkor egyszerűen csak működik. semmi vezérlés, semmi elektronika, egy köpeny az egész és kész.

"...és a robbanás ereje nem kt, hanem Mt nagyságrendű, kb. 1000-szer nagyobb is lehet."

ez így ebben a formában megint nem igaz. a fúziós bombának is van egy felső határa. az igazán nagy bombáknál a fúzió csak egy közbenső állapot, ami egy újabb fissziós (tehát hagyományos atombomba jellegű) köpenyt gyújt be.

Nah akkor én meg a utolsó hozzászólásait javítanám:

A hidrogénbomba fokozat nem olyan egyszerű mint azt az előző hozzászóló ideírta.

Valóban nincs semmi vezérlés, csak annyi, hogy felrobban az atombomba fokozat utána működik és kész. Ez így önmagában igaz, de mérnöki szempontból elég nehéz a kivitelezés.

A hidrogénbombában az atombomba egy urán-238 parabola tükör egyik gyújtópontjában kell lennie halál pontosan. Az atomrobbanáskor keletkező gamma sugarakat ráfókuszálja a tükör másik fókuszpontjában lévő litium-deuterid gömre. ( utóbbi egy kicsit nehezen kezelhető anyag, ugyanis ha vizzel érintkezik akkor könnyen berobban. Tisztaságának legalább 99,999%-osnak kell lennie izotóp szinten is. A gamma sugarak nyomása és a plutóniumból eredő neutronok a lítiumot előbb tríciummá, majd azt a sugárnyomás+ a netron nyomás+egy eddig ismeretlen( ami csak a nagyközönség-számára ismeretlen) pufferanyag kémiai robbanása együtt hozza létre azt a nyomást ami a fúzióhoz szükséges. A neutronbomba is így működik. A különbség annyi, hogy kisebb nukleáris töltetett használnak, valamint nincs az egész urán-238 köpennyel bevonva( ezt akadályozza meg a fúzióból létrejövő neutronok távozását).

Az hidrogénbombának NINCS elméleti maximuma. Egyedüli korlátja az, hogy a litium-hidridet sikerül-e összenyomni kellően alacsony térfogatra. Mivel az amerikaiak hidrogénbombája egy gyújtófokozattal rendelkezett ezért ott volt elméleti maximuma. A szovjet hidrogénbomba pedig több nukleáris robbanásssal érte el a nyomást így ők 62 megatonnát értek el. Ha a bomba rendelkezik egy harmadik fokozattal is akkor 100-120 megatonna lett volna a rombolóerő. Ez volt a Tsar-bomba a világ legnagyobb hidrogénbombája.

Valóban a hidrogénbombáknak van harmadik fissziós fokozata is, de nem mindig használták, illetve volt rá szükség.

a Cár bomba egy félbehagyott konstrukció. Valóban igaz, hogy "egyszerű" hidrogénbomba, de csak ezért, mert félbehagyták. Nem rakták rá a 3. fokozatot. Ha csak az adott 50-60 Mt (megoszlanak a vélemények, hogy ténylegesen mennyi volt) robbanóerő lett volna a cél, akkor jóval kompaktabb szerkezetben is megépíthető lett volna. Viszont az eredetileg tervezett 100-120 Mt robbanóerőhöz meg kellett ez a hidrogénbomba. (Mondjuk le a kalappal, mert bár valószínűleg nem szándékosan, de nagy valószínűséggel a legtisztább bombát sikerült megalkotniuk)

Egy szóval sem írtam, hogy elméleti határa lenne. A napocska is világít az égen, úgyhogy nyilván nincs elméleti határ. (mondjuk fekete lyuknál mégiscsak, de az már erősen más tészta) Csak azt írtam, van egy határa, megépíthetőségi, funkcionalitási (pl. nem árt, ha tudjuk szállítani), gazdaságossági stb.

"a fúziós bombának is van egy felső határa."

A cár bombát nem hagyták félbe. Egyszerűen a vezető tudós( szacharov) rájött, hogy 100-120 megatonnánál már ő sem tudta mi fog történni( szerintem ezzel a mai napig így vagyunk). Emiatt ólomköpenyt tett rá u-238 helyett. Illetve a vezetés szólt, hogy elég a kisebb 50 megatonnára tervezték mégis 62 megatonna lett.

Igaz, egy pilótával kevesebb vagy több "nagyon" számított abban az időszakban. Eleve egy titkos programról volt szó( azért annyira nem hogy az amerikaiak ne tudjanak róla, hogy kb 45 megatonnával nagyobb bombát készítettek róla), de az átlag szovjet állampolgár mit sem tudott róla.

Két okot tudok rá mondani,amiért csökkentették:

-A hordozó gép nem bírta volna egy a súlyt. Ugyanis azonos vastagságú ólom tömege kisebb mint azonos vastagságú u-238. Ez lényeges szempont, bár lehet ha nagyobb gépet használtak volna az átalakított helyett akkor jó lett volna az u-238- as konstrukció. A bomba tömege 27 tonna, a fékezőernyőjé önmagában 800 kg. Hossza nyolc méter legnagyobb átmérője pedig 2 méter volt. Ezt egy TU-95V tipusú kísérleti repülőgéppel vitték fel. Az egész alaposan meg volt erősítve. De az idő miatt nem készítettek egy még ennél is nagyobb tipust.

-A másik: így is 10^17 Joule energia szabadult fel. Ezt ők két nagyságrenddel kisebbre számolták. Ez mindössze 3,9*10₋8 másodperc alatt jött létre. Mai napig ezt tartja a teljesítményrekordot a földön. Nem látták értelmét,amiért nagyobb rombolóerő kellene. kellene. Szacharov a bomba felrobbantása után nyilvános követelte a program leállítását. Valószínűleg erről az építés közben is hangot adott, emiatt félt attól, hogy nagyobb rombolás történik mint amivel számolnak. 1-2 milliárd foknál azért másabb jellegű reakciók is lezajlanak, és a részecskefizikáról 1961-ben nagyon keveset tudtak.