Ezt kicsit nehéz néhány mondatban leírni :) Legjobb tudomásom szerint urán-238-as izotópot használnak az atombombához (alapvetően U-234, -235 és -238 izotóp létezik, erőművekhez a 235-öt dúsítják, mert az jobban hasad lassú neutronok hatására), neutronforrásként pedig valamilyen robbanótöltetet (pl. TNT), amit külső burokként vesz körül az urán. Az urán atommagok tovább hasadnak más kémiai elemek atomjaira, és újabb neutronok is keletkeznek, amik aztán újabb atommagok hasadását okozzák, ez a láncreakció. A robbanás energiáját a tömegdefektus adja, vagyis a keletkezett végtermék tömege kisebb, mint a kiindulási tömeg(E=mc2).
Röviden nagyjából ennyi a lényeg..
Hát jó sok zagyvaságot sikerült itt összehordanod.
Először is az atombombához az urán 235-öt használják, nem a 238-at.
A külső robbanótöltet nem neutronforrás, hanem azért kell, hogy a két (vagy több) urándarabot egymásnak lökje, így kialakuljon a kritikus tömeg, ami az atomrobbanás feltétele.
A robbanás energiáját nem a tömegdeffektus adja (illetve ha az adja, akkor minden robbanás és minden energiaforrás energiáját az adja), hanem az atommagban lévő protonok taszításából származó potenciális energia.
Első vagyok
Igen, valóban 235-ös uránt használnak, erőműveknél és bombáknál is, és a kritikus tömeg eléréséhez kell a külső robbanótöltet. Így emlékeztem, ezek szerint rosszul..nem néztem utána, fejből írtam, és nem is a fizika szakterületem. Sorry ha néhol hülyeségek szerepelnek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!