Miért pont öt-, tíz- és húszezres bankjegyek vannak forgalomban?

Nekem a bankjegyek nagyrészéről a római számok jutnak eszembe. Ugye ott is "1-esek" és "5-ösök" vannak. (Értsd: 1 - I, 5 - V, 10 - X, 50 - L, stb.) A "2-esekről" meg az a véleményem, hogy az a céljuk, hogy "összefogják" az "1-eseket".

Tehát egyrészt lehet, hogy van köze a Római Birodalomhoz (vagy ahhoz, akiktől esetleg lopták).

Másrészt arra tippelnék, hogy így állíthatóak elő a "legoptimálisabban" a különböző összegek. Ehhez hozzátartozik, hogy 2-vel, 5-tel, 10-zel elég könnyű osztani.

"lehetne akar 2000,4000,6000,20000 is"

Ennél amúgy az lenne a ciki, hogy 5000-et pl. hogy fizetnél ki? (apróval, mi? :) )

Szóval pl. az 1000-est szerintem nem lehet kihagyni.

Mert kevesen fogadják el az 54000 forintost! :D

[link]

Három – néha egymásnak ellentmondó elv van emögött:

1. Minél kevesebb bankjegy, érme kelljen egy adott összeg kifizetéséhez.

2. Minél kevesebb féle bankjegy érme legyen úgy általában.

3. Tízes számrendszerben gondolkodunk, így szeretjük az árakat is tízes számrendszerben kerek(ebb) értékben meghatározni.

Az első elvnek az kedvezne, ha minden számhoz tartozna bankjegy, lenne 10,15,20,25,30,35 Ft-os. Ennek a hátrányait azt hiszem nem kell ecsetelni.

A második elvnek az kedvezne, ha csak 5 Ft-os lenne. Azt hiszem ennek a hátrányait sem kell ecsetelni.

A két elv viszont együtt egy másik elvben egyesül. Minél kevesebbet kelljen költeni a pénz előállítására, gyártására. Az első elv alapján ideális esetben nagyon sokféle pénzt kellene tervezni, és abból nem túl sokat legyártani. A második elv alapján ideális megoldás esetén meg nagyon sok pénzérme lenne forgalomban. A kettő egyensúlya kell.

Felhasználás oldaláról is az első elv probléma, mert vagy problémás a visszajáró átadása a meglévő pénzekből, vagy nagyon sokféle pénzt kellene tárolni.

A kettes számrendszer közel ideális megoldás lenne. Lenne 1, 2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256 Ft-os. De a harmadik elvnek nagyon nem kedvezne ez a helyzet, igen macerás lenne mondjuk 3500 Ft-ot így kifizetni. Mennyit fizettem, mennyi a visszajáró?

Ha jól rémlik, a Fibonacci számsor lenne a legideálisabb, ott lenne a legjobb egyensúly az első két elv alapján. De itt még macerásabb lenne egy kerek összeget kifizetni, illetve egy félkerek összeg esetén a visszajárót kifizetni.

Valahol tehát a tízes számrendszert próbáljuk követni, ezért van 10, 100, 1000, 10 000 Ft-os. A kettes számrendszert is próbáljuk követni, ezért van 20. 200. 2000. 20 000 Ft-os. A 40. 400, 4000 Ft-os helyett inkább egy kerek szám felét vesszük, így könnyebb számolni, ezért használunk 5, 50. 500. 5000 Ft-ost.

Így egy összeg minden helyiértékét max. 3 pénzzel tudjuk fizetni. némely esetben akár többféle kombinációban is, illetve kis darabszámú visszajáróval is tudunk ugye operálni:

10 = 10

20 = 20 vagy 10+10

30 = 20+10 vagy 10+10+10

40 = 20+20 vagy 20+10+10

50 = 50 vagy 20+20+10

60 = 50+10 vagy 20+20+20

70 = 50+20 vagy 50+10+10 vagy 100 és 20+10 vagy 10+10+10 visszajáró

80 = 50+20+10 vagy 100 és 10+10 vagy 20 visszajáró

90 = 50+20+20 vagy 100 és 10 visszajáró

Ezzel 5-20 000 Ft-ig összesen 12 féle pénz szükséges, viszont 5 nagyságrendben tudunk kis pénzmennyiséggel fizetni.

Nem csak ezek vannak.

Az 1,2,5,10-es sor ismétlődik.

Tapasztalat, hogy így a legpraktikusabb a pénzforgalom szempontjából.

így van, nem kell túlbonyolítani, egyszerűen így a legideálisabb, leglogikusabb. Kerek számokban a legkönnyebb gondolkodni, és kifizetni egy adott tételt.

A 4000, 6000 és 8000 sokkal bonyolultabb számolásokhoz vezetne, mint az 5000-10000-20000 trió.

Ezekkel könnyű számolni.

3 hatványaival szépen le lehetne fedni valamennyi összeget, de 10-es számrendszer négy legkönnyebb művelet a kettővel való szorzás / osztás és a tízzel történő szorzás / osztás. Ezek pont az említett számokat használják, és mindenkinek könnyen kezelhetők.