Mi alkotja az energiát? Létezik egyáltalán?

Nincs "tiszta" meg "piszkos" energia.

Az energia egy fizikai mennyiség, amit azért vezettek be, mert a fizikában hasznosnak bizonyult. Ugyanez vonatkozik a tömegre, az áramerősségre, az időre is. Mindezek egy modell részei, amiben jól alkalmazhatók. Az energia nevű mennyiségről például kiderült, hogy megmarad. Ezért sok számítást megkönnyít. De nincs benne semmi misztikus dolog.

Akik ettől eltérő módon beszélnek az energiáról (ezotéria, parajelenségek stb.), azok csak felhasználnak egy jól csengő szót a saját sarlatánságuk érdekében.

A kérdező lehet hogy érzi, hogy az energiával kapcsolatban a tanított fizika nem teljes, valami sántít. Mindenki ismeri például az energiamegmaradás törvényét, aminek huszárvágással elintézett rövid változata: Zárt rendszer eneregiája nem változik.

Ezért nézzünk egy bizonyos időközönként zártnak tekinthető rendszert. Egy rúdra felcsavarodik egy golyó, például így: (A képet képzeletben el kell fordítani, ahogy a film készítője is írta).

https://www.youtube.com/watch?v=iCfs_7OFaAs

A felcsavarodása közben egyre kisebb a keringési sugara, tehát a Θ tehetetlenségi nyomatéka is. A perdületmegmaradás értelmében a felcsavarodás közben az ω szögsebesség nő, hogy az N = Θ·ω perdület állandó maradjon. Viszont a zárt rendszerünk forgási energiája önmagától folyamatosan nő a felcsavarodás közben, mert egyre nagyobb szögsebességgel kering a golyó.

A perdület és a forgási energia nem is lehet egyszerre megmaradó mennyiség. Mert az egyiknek képletében négyzeten van a szögsebesség.

Perdület: N = Θ·ω

Forgási energia: E = ½·Θ·ω^2

További "sokkoló" példák is vannak arra, hogy néha gondok vannak a zárt rendszerek energiamegmaradásával. Az atom is zárt rendszernek tekinthető, mégis örökké keringenek elektromjai.

Az általad említett golyóra a légüres térben nem hat semmi olyan erő ami fékezné a sebességét.

Kísérleti bizonyítással és logikus elmélettel is alá kellene támasztani azt hogy például energiából anyag hogyan keletkezhet. De logikus magyarázat és kísérleti igazolás tudtommal nincs.

#2

"A felcsavarodása közben egyre kisebb a keringési sugara, tehát a Θ tehetetlenségi nyomatéka is. A perdületmegmaradás értelmében a felcsavarodás közben az ω szögsebesség nő, hogy az N = Θ·ω perdület állandó maradjon. Viszont a zárt rendszerünk forgási energiája önmagától folyamatosan nő a felcsavarodás közben, mert egyre nagyobb szögsebességgel kering a golyó.

A perdület és a forgási energia nem is lehet egyszerre megmaradó mennyiség. Mert az egyiknek képletében négyzeten van a szögsebesség.

Perdület: N = Θ·ω

Forgási energia: E = ½·Θ·ω^2"

A maradek energia is ott van a rendszerben, meghozza a felcsavarodo fonal tarolja mint rugalmas energia. Emiatt tortenik az, hogy a lecsavarodo suly egy pillanatra megall, majd megfordul. Az osszes hasonlo "sokkolo" peldanal kiderul, hogy vagy ott van az energia, csak nem szamolnak vele, vagy nem is zart a rendszer.

"Az atom is zárt rendszernek tekinthető, mégis örökké keringenek elektromjai."

A zert rendszer termeszetesen MAKROSZKOPIKUS rendszert jelent, mind minden klasszikus fizikai fogalom, nem vagy nagyon korlatozottan ertelmezheto kvantumleptekben. Ahogy egyetlen atomnak nincs homerseklete, helyzeti energiaja vagy pl szine sem, ugy zart rendszerkent se lehet ra tekinteni. Tehat nem, az atomok nem zart rendszerek, es valojaban az elektronok sem "keringenek", mint valami hold, hanem egy valoszinusegi terben helyezkednek el.

Kedezo:

Az energiat ne ugy kepzeld el, mint valami targyat. Hiaba probal az agyad valami kezzel foghatoba kapaszkodni, az energia nem ugy nez ki a valosagban, mint valami tuzgolyo, ami Songoku kezebol lovell ki. Az energianak nincs “sebessege”, mint ahogy nincs szaga sem.

Az energia kicsit hasonlo ahhoz, hogy homerseklet. Ha egy szobaban maszkalsz, akkor valojaban TE vagy az aki maszkal, nem pedig a homersekleted. Nem lehet azt mondani, hogy 37 Celsius fok maszkal fel-ala a szobaban. Hanem egy 37 Celsius fokos test maszkal. Nem a homersekletednek van sebessege, hanem neked. Ugyanigy mozgasi energiad is van, de az se maszkal.

Az energianak nincs “surusege” abbol a szempontbol, hogy a suruseg tomeg/terfogat aranyt jelent. Ugyanakkor letezik elektromos energiasuruseg, ami egy jol definialt fogalom, es nem lehet csak ugy szabadon minden tester ertelmezni.

Amugy meg ha arra vagy kivancsi, hogy a vilagon minden test homogen mennyisegu energival bir-e, akkor nyilvan nem. Ugyanaz a test, ha felmelegitik, akkor tobb hoenergival rendelkezik, ha magasabbra viszik, akkor nagyobb lesz a helyzeti energiaja, ha rugalmasan osszenyomjak, akkor rugalmas energiat fog tarolni.

Amugy ez az energia dolog abszolut nem misztikus, nem valami homalyos, ezer eve halott fizikusok hobbibol kitalalt fogalma. Leginkabb elso korben erdemes ugy tekinteni ra, ahogy eredetileg tekintettek: a test munkavegzo kepessege, vagy egy masik targy energiajanak novelese. Nyilvan ezt igy nehez megerteni elsore, de azert nezzuk A munkvegzes pedig egy allo targy mozgasba hozasa (vagy egy mozgo targy felgyorsitasa.) Tehat ha valami kepes egy allo targyat mozgasba hozni, akor energiaja volt.

- Az osszenyomott rugo kepes munkat vegezni, azaz mozgasba hozni egy targyat, pl kiloni egy golyot, mikozben maga a rugo elveszti az osszenyomott allapotot. Mas nem valtozik, tehat maga az osszenyomott allpot tarolta az energiat, ez a rugalmas energia.

- Egy meleg test kepes felmelegiteni egy dugattyut, ami aztan meglok egy golyot. A dugattyu tehat munkat vegez (megmozdit egy nem mozgo targyat). Az egyetlen valtozas az, hogy a meleg test kihul kozben. Itt nem kozvetlenul a meleg test vegezte a munkat a golyon, de az adta a munkavegzo kepesseget a dugattyunak. Tehat a meleg test eredetileg energiaval rendelkezett. Az egyetlen valtozas az, hogy kihult, ergo a melgseg az, ami a munkat vegezte, tehat a ho is egy energiafajta.

- Egy mozgo test nekimegy egy allo testnek, amitol az allo mozogni kezd, a mozgo pedig megall. Tehat a mozgasi energia is egyfajta energia, hiszen munkat vegzett (megmozditott valami mast).

Az, hogy mi tarolja az energiat, nagyon kerdeses, mindig valami mas. A rugoban az atomok kerulnek tul kozel egymashoz, olyan kozel, hogy azt mar nem szeretik. Ezert lokodik ki a rugo, ha megteheti, az atomok visszaveszik a szukseges terreszt, ezzel pedig odebb lokik az elejuk rakott targyat. A hoenergianal az atomok osszvissza mozognak, de jobban szeretnenek csak egy kicsit kevesbe mozogni. Mikozben kihulnek (csokken az osszevissza mozgasuk), lehetseges ezt a mozgast munkava alakitani.

Az energiaformak persze kepesek egymasba alakulni. A rugoenergia mozgasi energiava, a mozgasi energia hove. Ez sosem vesz el, persze kimehet a vizsgalt rendszerbol, de ekkor sem elvesz, csak atemgy egy masik rendszerbe (amit epp nem vizsgalunk).

2-es: Ügyes példa, de az a baj vele, hogy a videón látható rendszer nem zárt. Ha a rendszerben csak a rúd és a rá csavarodó golyó lenne, akkor azok soha nem mozognának így. A golyó is állandóan rángatná a rudat jobbra balra, így az is forgásba jönne, a közös tömegközépponti tengely körül.

Ahhoz, hogy a rúd mindvégig egy helyben kell maradjon, rögzíteni kell valamihez, ami már nem a zárt rendszer része. Ha tényleg azt akarjuk, hogy ez a rúd semennyit se mozogjon, akkor valójában egy bégtelen nagy tömegű testhez kell rögzíteni, tehát egy olyan testhez, ami nagyobb, mint az egész univerzum. Ezt pedig elég nehéz volna zárt rendszernek tekinteni.

Nem zárt rendszernek tekintve a dolgot a többlet mozgási energia egyébként onnan jön, hogy a rúd folyamatosan munkát végez a golyón, hiszen a golyó közeledik hozzá, azt valaminek "be kell húznia" a centrifugális erő ellenében. Ugyanilyen mozgás jönne létre, ha a fonal nem egy rúdra csavarodna fel, hanem az egész rendszer egy síkos asztallapon keringene, amin van egy lyuk, és a fonalat ezen át húzná valaki befelé. Így már sokkal nyilvánvalóbb a munkavégzés.

Kérdező:

Az energiából nem keletkezhet "anyag", és az "anyagból" nem keletkezhet energia, mert az energia maga is anyag, az anyag egyik megjelenési formája. Az anyagnak olyan elválaszthatatlan paramétere, mint a tömeg. Sőt, még a tömegnél is elválaszthatatlanabb, mert ahogy a részecskefizikából és a relativitásból kiderül, igazából az energia az, ami minden anyagot jellemez. A tömeg teljesen esetleges, változhat különböző kölcsönhatások miatt, vagy ha vonatkoztatási rendszert váltunk. Az energia nem. (Itt most végig a nyugalmi tömegről és a nyugalmi energiáról beszélek).

Például a proton tömege több százszor kisebb, mint az őt alkotó kvarkok tömegének az összege. Tehát nem igazán a tömeg az, amivel bármilyen anyagot jellemezni lehet, hanem az energia.

Foldi korulmenyk kozt azert tapasztalod, hogy megall a golyo, mert surlodik. Neked az a normalis, hogy megall, tehat ha orokke megy, akkor valami orokke hajtja. De az urben ez nem igy van. Ott a golyo nem surlodik, ergo meg sem all. Ott az a normalis, hogy orokke megy, de nem kell neki egyeb energia.

Az anyag = energia dolog eleg bonyolultan elkepzelheto, de azert probaljuk meg. Ha megnezed az anyagokat, azt latod, hogy mind mas es mas atomokbol all. Van vas atom, oxigen atom, hidrogen, stb. Ha ezeket is megnezed, akkor rajossz, hogy mind ugyanabbol a harom dologbol van: proton, neutron, elektron. Ezek viszonylagosan meg olyan anyagszeruek, a proton pl vegsosoron egy hidrogen atommagja. De ezek tovabb bonthatoak meg kisebb elemi reszekre, olyanokra, amik mar nem is hasonlitanak az anyagszeruen vielkedo dolgokra. Erdekes modon valahol van egy hatarvonal, egyszercsak minden, aminek tomege volt (protonokat meg neutronokat tartalmazott) szetbonthato (elvileg) iszonyatos mennyisegu fotonra. A foton pedig az energia egyik formaja, neki nincs tomege, nem anyag.

Olyat, hogy tomeggel rendelkezo dolog fotonna alakul, mar figyeltek meg, ez tortenik az antianyaggal is, amibol mar csinaltak valamennyit.

Olyat meg senki emberfia nem csinalt, hogy energiabol anyag letrehozasa. Elvben meg lehetne tenni, mert az atalakulas mindket iranyba igaz. Gondolom, ha irdatlan sok megfelelo fotont valahogy sikerulne egy helyre egy idoben sugarozni, akkor lehetne csinalni valami anyagszerut (mondjuk egy darab proton). De ahhoz kene par Paks meretu eromu, hogy ennek az energiaszuksegletet allja.

Például 5-ös:

Akkor például egy elektromos esetben miért lehet megoldani azt, hogy visszacsatoltan "Self-running" kivitelű legyen? Abban az esetben fluxusállandóság kerül szembe az energiamegmaradással. Talán valahonnét kapja az energiát? Videót nem rakok fel, mivel úgyis csak ügyes photoshop-nak lenne minősítve. A fő gond persze az szokott lenni, hogy ne mutogassam és ne beszéljek róla mert az emberek szerint megint visszatérne a proletárdiktatúra ha mindenki ingyen jutna energiához. És ha tiltakozás van ellene, akkor tényleg mi értelme beszélni róla. Foglalkozzunk inkább korunk haladását jelentő internetadó bevezetésével és emelésével, az nem proletárdiktatúra.

"Akkor például egy elektromos esetben miért lehet megoldani azt, hogy visszacsatoltan "Self-running" kivitelű legyen?"

Nem is lehet megoldani. Neked mennyi a villanyszamlad? Ha meg tudnad oldani, akkor 0 lenne, ha csak hallottal valami ismeros ismerose fizikazsenirol, aki allitolag megoldotta, de a kormany elhallgattata, akkor tul sok kemtortenet olvasol.

"Neked mennyi a villanyszamlad?"

Mivel adózott jövedelem, nem titkolom hogy havi kb. 87 000 Ft jelenleg, ennyit fizet az áramszolgáltató.