Egyfázisú aszinkron motoroknál az indítófázis kikapcsolása után hogy tud fennmaradni a forgás?

" Mivel a primer és szekunder mezők mindkét irányban egyenlőek, az eredő mezők is egyforma nagyok, így összegük pulzáló teret eredményez. A két körbeforgó hullám a szekunder áramokkal forgató nyomatékot létesít. A két nyomaték ellentétes irányú. Eredőjük nulla, mert a két nyomaték egyenlő nagy. A gép tehát nem tud indítónyomatékot kifejteni.

Ha valamelyik irányban megindítják a forgórészt, a két irányban forgó mágnesmezők szimmetriája megszűnik, mert a forgórész relatív sebessége a két mezőhöz képest különböző lesz. A forgórésszel azonos irányban forgó mező nevezhető veleforgónak, a másik pedig elleneforgónak."

[link]

Pedro

A forgási tehetetlenség az, ami "kijavítja" a szinkronfordulathoz képesti lemaradásokat. Amennyire tudja. Az egyfázisú aszinkronok ezért "utálják" a túlterhelést, mert akkor a szinkroncsúszás miatt sokszor fordulhat elő olyan, hogy a fázis a forgással szemben dolgozik, ilyenkor az áramfelvétel és a melegedés is erősen felfut.

A munkaponttól távolodva drasztikusan romlik a teljesítmény. Az ilyen motorokat kis, viszonylag állandó terhelésre és így fordulatra használják.

@11:39

Bocs, de a kérdésben EGYFÁZISÚ aszinkron motor szerepelt, lekapcsolt segédfázissal. Ilyenkor NINCS forgó mágneses tér.

Pedro

Már hogy ne lenne forgó mágneses tér lekapcsolt segédfázis esetén is, ha a forgórész már forog. A #1 linkjén az idézett szöveg utáni második bekezdés magyarázza, a "A primer áram állómezeje most is két egyenlő nagy forgó összetevőre bontható, ezek..." kezdetű.

Forgó lesz az, bár nem körforgó, hanem ellipszis. Illetve, adott tekercselési tényezővel, fordulatszámon és üzemi és kondenzátorral a mező körforgó is lehet.