Aszinkron motornál szlip és áramerősség között van összefüggés? Ha igen akkor milyen?

Szia! Habár nem vagyok egy szaki a témában, és talán valaki fog adni egy jobb választ neked, azért én megpróbálom leírni az én véleményem és parasztos gondolatmenetem.

Az aszinkron motor alapjaiból indulnék ki. Legyen a motor kalickás forgórészű. Az állórészt háromfázisú feszültséggel tápláljuk. Ez a forgórész körül egy forgómezőt állít elő. Monofázis esetén lüktető mezőt...de most maradjunk a forgómezőnél, mert az elterjedtebb. Szóval ez a forgómező, metszve a kalicka rúdjait, elektromotoros feszültséget indukál bennük Faraday szerint. Ha van feszültség egy zárt vezetőben, akkor áram is lesz. Ha meg egy áramátjárta vezető mozog egy mágneses térben (most pont fordítva, de a relatív sebesség a lényeg), akkor létrejön a Lorentz erő, ami elmozdítja a vezetőt. A Lorentz erő irányát, az áraamerősség és a mágneses fluxus vektora határozza meg. Lenz törvénye értelmében, az árramerősség olyan irányban fog fojni, hogy az általa létrejött jelenség (Lorentz erő), csökkentse az őt kiváltó okot (a forgómező és a forgórész közötti relatív sebességet). Ezért a forgórész megpróbál a forgómezővel egyszerre forogni, de soha nem éri el, mivel ha elérné, akkor nem indukálódna elektromotoros feszültség, ami következtében a motor leállna.

Akkor kezdjük az elejétől.

A keletkezett elektromotoros feszültség: dfi/dt

Lorentz erő: l*(I_névleges x B), ahol l a vezető hossza és B a mágneses indukció vektor

B=fi/A, ahol A a kalicka rúdjának a keresztmetszete

M_névleges=F*d, ahol d a kalicka szélessége és az M a nyomaték

S=(w_névleges-w_forgórész)/w_névleges, ahol S, a szlip és w a szögsebesség

M_névleges=P_névleges/w_névleges, P a teljesítmény

Átrendezve a fenti képletet: w_névleges=M_névleges/P_névleges

A szlipet ki tudod számolni, ha tudod a motorod pillanatnyi fordulatszámát. Ha meg ismered pillanatnyi nyomatékot vagy a teljesítményt is, akkor a fentieket kombinálva kiszámolhatod az áramerősséget is. M_névleges=l*d*I*(fi/A)*sin(alfa)

Végül a szögsebsségeket (a szlip képletében) felírhatod a nyomatékok meg a teljesítmények segítségével. A nyomatékok képleteiben meg benne szerepel az áramerősség is.

Tulajdonképpen a fenti összefüggéseket kombinálva egyszerűbb feladatokat megtudsz oldani. Komplexebb, komolyabb tárgyalásokban a motort, mint egy transzformátort tekintik. Úgy próbálják leírni a motor pontos viselkedését. Az sem érthetetlen, csak fejből nem tudnám felírni.

De mint mondtam, ez nem egy öt csillagos válasz a kérdésedre...csupán ha ebből a hosszú akármiből egy sor is hasznos számodra, akkor nekem már megérte.

UI: Ne gondolkodj képletekben. Csakis "ok és okozat"-okban

Megint én.

[link]

Itt mindent megtalálsz az aszinkron motorról. Ha csak nem vizsgára készülsz akkor nem ajánlom. Anno egyetemen én is tudtam majdnem mindent, ami abban a pdf-ben van. Azonban egy év se kellett, hogy elfelejtsem. A lényeg úgyis azon van, hogy hogyan működik a motor. A hosszú számításoknak úgysem veszed hasznát.

Keress rá az aszinkron gép kördiagramjára, abban együtt látod a két mennyiséget. Az összefüggés nem egyszerű, mert egy körvonal mentén haladva egy helyvektor értékére vagy kiváncsi.

Röviden leírom. Van egy derékszögű koordináta rendszered. Van egy kör, középpontja az origótól jobbra tolva, úgy, hogy a kör a jobboldali félsíkba esik. Ezen kör ívének egy meghatározott szakasza fedi le a motor fordulat tartományát (minden pontjához tartozik egy szlip érték).

Az áramot egy vektor reprezentálja, mely az origóból indul és a kör ívének egy adott pontjába mutat. Ahogy kaladunk a köríven, a szlip lineárisan változik, az áram inkább szinuszos jelleggel, de ez nem pontos összefüggés.

Az általános nyomaték képletet alkalmazva, a teljesítmény (vagy a terhelés) ismeretében rendezni lehet szlipre vagy áramra is.