Az ó- és középkorban hogyan építkeztek a newtoni fizika képletei nélkül?

"Ma egy mérnök hosszú évekig képzi magát az egyetemen"

Régen egy építész hosszú évekig képezte magát egy mester mellett. És ahogy az első írta, a saját hibájukból tanulva, keresve a megfelelő megoldásokat.

"és nem csak azt tudja felépíteni, aminek az épülését egyszer már látta, hanem bármit, amit a tudása lehetővé tesz neki"

Lüke vagy kérdező, ne is haragudj. Ha a régi építészek nem ilyenek lettek volna, akkor még mindig barlangban élnénk.

Tapasztalati úton. Felállítottak olyan képleteket, ökölszabályokat, amivel az utóbbi pár építészgeneráció építményei nem dőltek össze.

A piramisoknál mai napig látszik sok tévedés nyoma is. Ahol nem volt ilyen hiba, ott általában sokszorosan túlméretezettek a régi szerkezetek statikailag.

A képleteket, amiket a mostani építészmérnökök használnak arra, hogy kiszámítsák, milyen vastag kábel szükséges bizonyos híd stabilitásához, nem a csillagokból, vagy a bibliából olvastuk ki. Azok ugyanannyira tapasztalati jellegűek, mint az, mikor az ókori építész megmondta, hogy ugyan ekkora fa nem lesz elég ahhoz, hogy megtartsa azt a tetőt. Csak ő ezt honnan tudta? szemmérték, meg tapasztalat alapján. Ezt később persze rendszerezték, meg a matematika, a technika fejlődésével képesek voltak a szemmérték helyett valami megbízhatóbb egységet használni, majd az egységet beépíteni egy matematikai összefüggésbe, ami sokkal megbízhatóbb mint a korábbi eljárás.

A mai mérnökök anyagokra jellemző állandókkal egészítik ki az egyenleteiket, amiket pedig ugyan nem úgy kaptak, hogy levezették őket papíron. Az anyagok tulajdonságait igenis tesztelték, ha nem is élesben építkezés közben, ahogy esetleg az ókoriak, hanem laborban, de a próbálgatás és a szenvedés most is ugyan úgy megvan mint régen, habár kisebb léptékben.

Továbbá igazán felelőtlen dolog lenézni az ókor építészeit, és azt állítani, hogy ők nem is voltak igazi mérnökök, hiszen kinek a tudásából táplálkozott volna a következő generáció, aki esetleg valóban mérnöki tudománnyá fejlesztették az építészetet, ha nem az övéikből?

Hasonló ez, mintha azt állítanánk, hogy aki felfedezte, és használni merte a tüzet semmi többel nem járult hozzá az emberiség fejődéséhez, annál, hogy megmutatta, hogy a tűz meleget és biztonságot nyújt.

Aztán nagyon sok mindent ki is tudtak számítani, nem teljesen azokkal a módszerekkel, mint ma, és talán nem akkora pontossággal.

A geometria, meg a matematika már az ókorban is meglehetősen fejlett volt, bizonyára az anyagismeret is megfelelt a kor színvonalának.

Archimédesz zseniális mérnök volt, és mások is, de a módszereik nagy részét ma már nem használják, mert van nála jobb és pontosabb.

Egy mély völgy felett átívelő vízvezeték tartószerkezetét biztosan nem pusztán próbálkozásokra építették.

Érdekes fejtegetések ezek, főleg az egyiptomi piramisokra illik rá pompásan némely hozzászóló véleménye. Ugyanis megfigyelhetjük azt a sok hibás vagy összedőlt piramist, amelyek egyértelműen jelzik az építészet evolúcióját! Szépen lehet látni, ahogy tízezer éven keresztül próbálkoztak, és ott csúfkodik az a néhány ezer torz piramis a környéken, hogy végül a Nagy Piramisban tökélyre fejlesztve megcsodálhassuk a mérnöki tudomány csúcsát!

Nem, kedves Wadmalac! A piramisban egyetlen hiba sincs, ajánlom a következő filmet. Ha még nem láttad, légy szíves vedd a fáradságot, és nézd végig! Megéri! Ebben valódi mérnökök nyilatkoznak a piramis fenomenális voltjáról, és arról, hogy TÖMÉNYTELEN mennyiségű képlet alkalmazásával voltak képesek csak megépíteni, ráadásul úgy, hogy ismerniük kellett a méter fogalmát!

http://www.youtube.com/watch?v=E4xOKt2bUGU

Főleg azért, mert a piramisok előtti időkről a modern egyiptológia úgy tartja, hogy az emberek még állatbőrökbe csavarva vándoroltak, és legfeljebb sárból készült téglákból építkeztek a vidéken!