Osztásnál is tényezők vannak, vagy csak szorzásnál?
Csak a szorzásnál vannak tényezők:
szorzandó * szorzó = szorzat
Osztásnál:
osztandó : osztó = hányados.
Tört alakban:
számláló/nevező.
De a * (1/b) = a/b
Tehát annak ellenére, hogy az osztás is egyfajta szorzás, mégis tényezők csak szorzásnál vannak? Érdekes.
Köszönöm.
Berta Wooster, köszönöm a válaszod még egyszer, de szeretném olyan válaszát is meghallgatni, aki mondjuk nagyon ért a matekhoz meg ilyesmi. Tudom, hogy te nagyon okos vagy (komolyan mondom), de tudtommal te leginkább a helyesírás meg bölcsészet kategóriában szoktál válaszokat adni, és félek hogy matematikában nincsenek olyan mély ismereteid, mint mondjuk egy matematikusnak. Ezért kérem olyan is válaszoljon, aki tényleg nagyon ért hozzá. És remélem ezzel nem sértettem meg senkit. Tudom ez a kérdésem nem igényel látszólag túl nagy matematikai ismereteket, de azért mégsem egy megszokott kérdés, többféleképpen lehet vélekedni erről, de aki nagyon vágja a matekot, az biztosabb választ tud adni. Lehet van is erről egy matematikai megállapodás, hogy mondjuk osztásnál is tényezők vannak, ahogy kivonásnál is tagok vannak és nem csak összeadásnál.
Szerintem törtnél is van tényező, mert ugyan úgy függnek egymástól (csak épp fordítottan) mint szorzásnál. Ezért szerintem osztásnál is lehet alkalmazni a tényező kifejezést, hiszen osztást szorzásra is át lehet alakítani.
Jogos. :)
Én matekból valóban mindig "alapfokon" gondolkodom (jellemzően általános iskolai tananyagban, azon belül is alsó tagozatosban), úgy értem, ilyen kérdéseknél szoktam segíteni.
Amit írtál, annál viszont valóban egy tényezőnek számít az a/b, a szorzás egyik tényezője.
Ennél többet/bővebben majd valamelyik profi... :)
Na akkor én majd válaszolok:
Először tisztázzuk a két műveletet:
1. Szorzás: Legyen a=b*c ekkor a következők az elnevezések:
a: szorzat
b: első tényező
c: második tényező
Az előző válaszok értelmében b és c külön nevet kapna (szorzandót, és szorzót), ám belátható, hogy:
a=c*b=b*c vagyis a szorzás kommútatív, azaz a tényezők felcserélhetőek.
Ezért b és c szerepe ugyanaz, mindkettő neve tényező és nem teszünk különbséget a kettő közt.
(Absztrakt algebrába most nem mennék bele).
2. Osztás. Legyen a=b/c ekkor az elnevezések a következők:
a: hányados
b: osztandó (számláló)
c: osztó (nevező)
A szorzás és osztás kapcsolata:
Belátható, hogy a két művelet egymás inverze.
Tetszőleges d számmal osztani olyan, mint a reciprokával azaz (1/d) -vel szorozni.
Vagyis legyen pl. f=g/d ekkor f=g*(1/d)
Ebben az esetben d az osztó, az 1/d reciproka pedig tényező.
Vagyis egy tetszőleges osztónak a reciproka nem más, mint egy szorzó tényező.
És viszont, azaz egy tetszőleges szorzónak a reciproka egy osztó.
Igaz még a következő állítás is:
Tetszőleges d számmal szorozni olyan, mint a reciprokával azaz (1/d) -vel osztani.
Vagyis: f=g*d ekkor f=g/(1/d)
Látható, hogy a jobb oldal már egy emeletestört, mert a nevezőben egy másik tört van.
Remélem így már érthető a dolog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!