Szerintetek a matematikába bele lehet őrülni?
"...a sok matekozás teszi flúgossá őket, vagy eleve defektesnek kell lenni..."
Is-is... :D
Szerintem ez egy öngerjesztő folyamat. Amolyan 22-es csapdája, vagy nevezzük akár maszturbógenerátornak.
Merthogy nemcsak önként csinálják, de még élvezik is!!! Borzasztó!
Pedro
Pedro! Azért ez nem olyan vészes :)))
Magam is egyetértek, hopgy bele lehet, magamon tapasztalom. 13 éves vagyok, ehhez viszonyítva jellemzők rám a következők: Naponta a sárga könyvből legalább 30 feladatot megcsinálok (már nincs belőle sok, kellesz új könyv), a zöldnek még nem álltam neki. Kifejezetten érdekel az algebra, a számelmélet és az analízis. Most éppen ott tartok, hogy jó úton haladok afelé, hogy találjak egy módszert, amivel előállítható bármely prím. Nem mondom, hogy 7 éve, de elég régen dolgozom már rajta. És ha naponta NAGYON MINIMUM 5-6 órát nem foglalkozhatok matematikával, szó szerint (fizikailag) rosszul vagyok. Remeg a kezem, verítékezem, össze.vissza kalimpál a szívem.
Szóval én nem tudnám elhagyni sosem.
Basszus, te menthetetlen vagy.... Szegény!!!
(Mellesleg én ugyanígy vagyok a számítógépekkel... 3 nap után szabályos elvonási tüneteim vannak. Ez a munkám, a hobbim, az akármim... - Na jó családi életet nem ezen élek. :D)
Azzal a sárga könyvvel azért vigyázz, mert egyenes út a sárga ház (diliház) felé! Idejében válts át a zöldre, jó? :)
(Egyébként meg sok sikert, és kitartást. Ha valóban ilyen vagy, nem az élet legegyszerűbb oldala jutott neked.)
Pedro
"Egy csodálatos elme" c. film is foglalkozik ezzel a témával.
De talán mindegy, hogy ilyen témát választunk, ha abba valaki túlságosan bele loholja magát, és a környezetéről nem akar tudomást venni, abba is bele őrül.
Mivel a maga a matematikusi hivatás olyan, hogy normális ember nem választja. Ha valaki a matematikát eszköznek tekinti, az elmegy statisztikusnak, közgazdásznak, fizikusnak, mérnöknek vagy informatikusnak, habitusától függően. Matematikusnak meg az, hogy a valóságtól alapvetően különböző (részlegesen modellező és prejudikáló) rendszert tekinti célnak.
Viszont magával a matematikával nem lehet dolgozni a szó hagyományos értelmében. Nincsen határidő a cél egy van, hogy egy adott problémát (többnyire egy fél élet célirányos munkájával) megoldj. Egy olyan problémát, amiből neked nem lesz hasznod, azonkívül hogy a hozzád hasonló csudabogarak meg néhány intelligensebb matematikaalkalmazó hátba vereget, esetleg valami pénzösszeget is hozzád vágnak. Ilyesmire aki rászánja magát és legalább élete felét áldozza, az megszállott és az pedig nem normális ember, aki csak egy vagy legfeljebb két tételért, összefüggésért él csupán, azt a közember nem tartja normálisnak, hanem egy csudabogárnak akit az utóbbi időben már tisztelni is illik.
Matematikusnak szakra alapvetően az megy egyetemre, aki vagy a fentebbi megszállott, vagy pedig egy olyan szabadbölcsészlélek akit nem húztak meg matekból és emiatt némileg pályát tévesztett. Vagy pedig döntésképtelen matematikahasználó, aki élvezheti lébecolása közben hogy ráver a bölcsészekre intellektus terén és szociálisabb a fentebb említett megszállottaknál.
Érdekes, senki nem említette hogy Cantor elmegyógyintézetben végezte és a legnagyobbak egyike, Gödel is meghibbant a végére -- csak a felesége által készített ételt ette és amikor a felesége hat hónapra kórházba került akkor nem volt hajlandó enni semmit és bele is halt.
Erdős Pál folyamatosan kábítószert szedett.
Vagy nézz meg engem -- én sem vagyok normális az biztos :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!