Az infrasugárzás keresztül megy a gipszkartonon?
>De én nem infrapanelekről, hanem infrafóliáról beszélek, és pont azért kérdés, hogy a gipszkarton átereszti-e az infrasugárzást, mert állítólag az az ezüstös szénpaszta infrasugárzást hoz létre. Nagyobbat, mint amit egy azonos hőmérsékletű tárgy.
-Nem, ezt csak sejtetik, de nem állítják, mert ugye akkor visszakövetelhető lenne a vételár. De az egy közönséges ohmos melegedés.
>És a kérdés azért van, mert ha feltételezzük, hogy igaz, hogy az infrafólia több infrát sugároz, mint egy ugyanakkora teljesítményű ellenállás, akkor csak olyan dolgot lehet elé tenni, amin átmegy, különben, csak felmelegszik amit elé rakunk, és innentől mindegy, hogy azt mi melegíti, az már csak úgy melegít, mint egy meleg tárgy.
-Így van. De nem véletlen, hogy gipszkatont javasolnak elé, meg hogy aki komplett fűtőpanelt gyárt (kerámia fedőréteggel) az is infrában átlátszatlan anyagot csinál. Szóval ez azért van, mert az infrapanel nem speciálisan infrasugárzó, csak mint a meleg testek általában.
> De ha nem lenne igaz, hogy az infrasugárzók infrasugárzók, akkor miért nem hívják az izzószálas hősugárzókat is infrasugárzónak?
-Mert világítanak is :) De amelyik csak halványan világít, azt infralámpának hívják. Például ami a kiscsibéket melegíti:
>Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy minden sugároz infrát. Azért hasonlítottam LED-hez, mert nem feltétlenül csak hőből lehet sugárzás, és akkor valóban több sugár jön ki, mint ha csak hővé alakulna a befektetett teljesítmény.
-A hő az elég zavarosan definiált dolog a fizikaoktatásban :)
>Ezt a sátras dolgot nem értem, mert ha azt akarom, hogy a sátorba melegebb legyen, akkor jobb, ha visszaveri az infra sugaraimat, hisz ha az infra sugaraimmal fűti a sátor falát, azt meg hűti a kinti hideg, akkor azzal nem megyek semmire.
-Részben igaz, de a hőtükör nem valósítható meg, mert az üvegeken alkalmazott low-e réteg
-nem vihető fel műanyagfóliára
-drága
-a bejövő fényt részben elnyeli, tehát rontja is az energiamérleget.
"zt meg hűti a kinti hideg, akkor azzal nem megyek semmire."-de, mert azért valamivel melegebb lesz, mint ha teljesen átmenne rajta az infra. Az üvegházhatás is így működik, a szénd-dioxid elnyeli az infrát, de ettől több kilométer magasan nem lesz olyan meleg, mint a földfelszínen. De mégis valamit visszasugároz, ami jóval több, mint a -269 fokos világűr sugárzása...
Ezt a "Mert világítanak is" összefüggést nem értem.
Ilyen van a mikróban is, és ez is világít, mégis infra sugárzó. [link]
Az infra fólia, és az infrapanel nem világít, mégis infrasugárzónak hívják. A sima izzószálas fűtőtesteket, amik izzanak, vagyis világítanak, pedig nem nevezik infrasugárzónak, csak hősugárzónak. Na meg az infrasugárzókat nem fújják ventilátorok, ami szintén azt sejteti, hogy több sugárzódik ki. Az egy dolog, hogy azok hűtés nélkül el is égnének, de azt kizártnak tartom, hogy ha nem fújná rám a felmelegített levegőt, akkor nem éreznék hősugárzást már 30-40cm-en se. Ha pedig az légfúvás nélkül is elér addig, akkor többet kell sugároznia.
Ezt a "Mert világítanak is" összefüggést nem értem.
Ilyen van a mikróban is, és ez is világít, mégis infra sugárzó. [link]
-Úgy értettem, hogy más a felhasználás célja.
Az alábbi ábra mutatja a termikus sugárzók kibocsátását a hőmérséklet függvényében:
Látszik, hogy
-a sugárzás maxiumuma nagyobb hőmérsékleteken az alacsonyabb hullámhosszak irányába tolódik
-a magasabb hőfokú ettől függetlenül minden tartományban (infrában is) többet bocsát ki, mint az alacsonyabb hőfokú.
Az energia megmarad, tehát ha csak a fűtés a cél, akkor tökéletesen mindegy, hogy az infra mellett sugároz-e láthatóban.
A mikróban és néhány fali fűtőkészülékben a kvarc-szál az lényegében egy halogénszál kvarccsőben: az infrát elnyeli, és ettől narancsvörösen izzik.
A kiscsibéknek szánt infralámpa azért csak vörösen izzik, hogy a melatonin-termelést ne zavarja meg (tudjanak aludni).
Az infrapanelek már egyáltalán nem sugároznak léthatóban, de ettől nem takarékosabbak - mindegyik lead minden bevitt energiát.
>Na meg az infrasugárzókat nem fújják ventilátorok, ami szintén azt sejteti, hogy több sugárzódik ki.
-Igen, mivel az energia megmarad, ha kevesebbet visz el a konvekció, több marad sugárzásra. Ha a hajszárítóban kikapcsolod a ventilátort, de a fűtőszálat nem, akkor (ha a hővédelem nem működik) a hőtermelő spirál felizzik, és sugárzással fogja leadni az elfogyasztott energiát.
>Gazdaságos attól lesz, hogy a befektetett energia nagy része számunkra hasznosan adódik le.
-Ha fűteni akarunk, akkor mi számít haszontalanak? Minden hővé alakul. Ha kifejezetten sugárzással akarunk fűteni, és nem konvekcióval, akkor az a jó, ha a hőmérséklet minél magasabb, mert akkor nagyobb a sugárzással leadott energia aránya. Az infralámpa konvekciós (a felfelé szálló meleg levegővel távozó) vesztesége nagyobb, mint az ugyanannyi wattos halogénlámpáé.
>Nem tudom, mit akarsz az ábrával, hisz mind bőven 3000K alatt van, az infrafólia pedig max. 110°C.
-Az elvet, ami alacsonyabb hőfokokon ugyanúgy igaz, csak kisebb beosztású skálát kell tenni a függőleges tengelyre.
>Ezek alapján egy infrafólia infra sugárzása közelébe se lehetne egy azonos teljesítményű izzószál infra sugárzásának.
-Felületegységre vetítve kell érteni, nem azonos teljesítményfelvételre.
De attól tartok túlságosan belemegyünk a részletekbe, és nem látod a fától az erdőt. Úgyhogy leírom a lényeget:
Ha a kontakt érintkezést kizárjuk (macska a forró bádogtetőn), akkor kétféle módon lehet fűteni: konvenciósan, azaz a levegőt fűtve és sugárzással. Ha nem szökik ki a helyiségből a sugárzás, akkor mindenféle sugárzás egyformán fűt, úgy értve, hogy az energia megmarad. Ha kijön 1 W sugárzása akkor az 1 W fűtőteljesítmény függetlenül attól, hogy az most látható vagy infra.
Állításod szerint van hideg infrapanel, aminek igen alacsony a konvekciós hőleadása, de sugárzással melegít. És csodálod, hogy azt mondják, hogy gipszkarton mögé tegyük, miközben annak semmi értelme, mert akkor a gipszkarton csak a melegsége miatt sugároz, melegíteni meg egyszerűbben is tudnánk.
Én azt állítom, hogy ennek egyszerűen az az oka, hogy (ezen az árszinten) nincs hideg infrapanel, egyszerű ohmos ellenállással fűtenek. Ragozhatjuk még, de ez a lényeg.
Gazdaságosság: Az a leghasznosabb, ha minket melegít, nem a levegőt. Vagyis, mint ahogy az infrafűtéses ábrákon szokott lenni, pl. nagyrészt ezen a helyen vagyok, akkor rám sugárzódik a hő nagy része nem a szoba levegője melegszik. Nyilván az is melegszik, csak nem mindegy a sorrend, és a cél. Ha a falat és a szobát akarom annyira felmelegíteni, hogy melegem legyen, akkor biztos több energiát kell felhasználni, mintha csak engem melegít.
A másik kettőt egybe szántam. 110°C nem látszik, és szinte semmit se sugároz. Akárhogy nagyítjuk az ábrát a többihez képest semmi. És végig egyetértettünk, hogy a befektetett teljesítményt leadja, vagyis azonos teljesítményű infra akármi, és azonos teljesítményű ellenállás ugyanakkora hő teljesítményt ad le. 1kW-os infra 1kW-ot, 1kW-os ellenálláshuzal is 1kW-ot ad le. Akármekkora felülete van. Sőt, minél kisebb, annál melegebb lesz, minél nagyobb annál hidegebb. De csak mert a teljesítmény kisebb vagy nagyobb felületen oszlik el. De a végeredmény ugyanaz, hogy az ábra szerint az izzószál sugároz mert forró, az infrafólia pedig csak épphogy. És az izzószál jobban kell, hogy sugározzon, hisz izzik.
Végül azt állítod, hogy ezen az árszinten, miközben eddig a létezését kétségtelenül kizártad.
Én még csak képen láttam minden infra nevű fűtőegységet, de abból indultam ki, hogy volt nálam 2kW-os pocsék hamisítvány ventis fűtő az euronicsból, és hát nem tudom elképzelni, hogy ha kikapcsolt volna a venti, és feltételezzük, nem ég el, és nem olvad szét, akkor ezt messzebbről érzem a bőrömön. Az infrások pedig állítólag ugyanezt teszik, venti nélkül. Vagyis olyan messzire jut a hő, amennyibe amúgy csak légfújással ért. Ha meg mégsem így van, akkor főleg nem értem tényleg, hogy az infra akármik miért olyan drágák. Durva, hogy a mai világban még ezt se lehet biztosan tudni. Veszek már madzagot, és eladom infraszárítóként. Tényleg nincs egy teszt, összehasonlítás, bizonyíték, hogy jobb-e mint egy ellenálláshuzal. :/
>Gazdaságosság: Az a leghasznosabb, ha minket melegít, nem a levegőt. Vagyis, mint ahogy az infrafűtéses ábrákon szokott lenni, pl. nagyrészt ezen a helyen vagyok, akkor rám sugárzódik a hő nagy része nem a szoba levegője melegszik. Nyilván az is melegszik, csak nem mindegy a sorrend, és a cél. Ha a falat és a szobát akarom annyira felmelegíteni, hogy melegem legyen, akkor biztos több energiát kell felhasználni, mintha csak engem melegít.
-Ilyen értelemben, tehát ha nem mászkálsz a szobában, és tudod melyik területet akarod fűteni, az infra valóban gazdaságosabb lehet, főleg nagy szoba és nagy belmagasság esetén. Azt azért tudni kell, hogy vannak ennek korlátai, mert az infra az árnyékos oldaladat nem fűti. A vérkeringés kiegyenlít, de azért 16 fokos szobahőfok alatt ez már nem kellemes érzés. Meg az is igaz, hogy gázból 1kWh 17 Ft, áramból 48 Ft körül van, tehát a létező gázfűtésnek nem alternatívája. Ha a bekötés árát is kalkuláljuk, akkor esetleg.
>Végül azt állítod, hogy ezen az árszinten, miközben eddig a létezését kétségtelenül kizártad.
-Nem zártam ki elméletileg, csak gyakorlatilag nincs, mert a feladat jóval olcsóbban megoldható. A LED-es technikával is van disszipált hő, tehát veszteség. Az igaz, hogy ha lehűtjük a LED-et, akkor is sugároz, tehát ez nem termikus sugárzás, de ettől még veszteség itt is van. Pl. ez:
375mW/sr, de a besugárzott térszög nincs 1 sr, így csak 97,3mW-ot ad le. Fogyasztása 250mA*0,6V=0,15W, a hatásfok 65%, a többi konvekciós hőleadás. (persze az nem biztos, ha nem fényes fém a hűtőborda, az is sugározhat)
Egy függőleges 100 fokos lap 20 fokos környezetbe kb. 78,65 % :) -ban sugárzással ad le energiát, a többi konvekció. Ha felülről lefelé irányba állítjuk, és felülről hőszigeteljük, akkor még nagyobb a sugárzási arány, mert felülről lefele irányban kevésbé megy a konvekció.
Tehát
-egyelőre a LED-ekkel nem tudjuk csökeknteni a konvekció arányát
-ha tudnánk is, nagyon drágán (ha ugye egy 5-6W-os LEd lámpa egy ezres, akkor mibe kerülne 1000 Watt...
>hogy az infra akármik miért olyan drágák.
-Mi számít drágának? Négyezerért már van: [link]
Én itt vagyok egy rossz szigetelésű, 30m2-es, kb. 3,2m magas, 2 pár régi ablakkal. Amennyiben az infrafólia többet sugározna mint melegedne, akkor azzal könnyen meg lehetne oldani, hogy ne csak egy oldalt melegítsen, de azért a Nap is egy oldalról süt erőteljesen. Az drága infraakárminek számít, mert az 1kW/2kW-os ventis is akörül van, ez meg 400/800W. És főleg az infrapenelre gondoltam, mert az több tízezer. Az ár függ a gyártási technikától is. Nyilván egyszerűbb egy oldatot kinyomtatni, mint LED-eket összerakni. Mondjuk egy fog lehet egyszerűbb, mint egy LED, mégis drágább. :/
Na meg most ne azt a 110°C-ot nézd, mert a kisebb teljesítményre max. 80, a mégkisebbre max. 40-et. Amit amúgyis alapból hülyeségnek tartok, mert mi tartaná azon a hőfokon? Mintha a környezet hőmérséklete nem befolyásolná. De egyébként szerintem a sugárzás is függ a környezet hőmérsékletétől.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!