Mire jó több frekvencia a mobilszolgáltatásban?

Egy adott sávszlességű csatornát egyszerre csak egy-egy eszköz használhat. Ezt némileg ki lehet terjeszteni különböző közeghozzáférési módszerekkel - például a TDMA-val (Time Division Multiple Access): ahol egy csatornához egy-egy eszköz egy-egy ideig férhet hozzá - de csak véges számig. Ezért van új csatornák használatára szükség.

És mivel a mobiltelefonon nem csak hangot, hanem adatot is forgalmazhatunk még több csatorna kell, újabb és újabb frekvenciatartományokra van szükség.

Ezért kellett a "digitális átállás" is, hogy az analóg televíziócsatornák által elfoglalt hatalmas sávszélességű csatornák helyett a digitális televíziócsatornák kisebb helyet foglalknak, így lehet frekvenciasávokat felszabadítani.

"Nem értem pontosan hogy mondjuk a Telekomnak miért kell még, a Telenornak meg a Vodafone-nak meg nem. "

Azért, mert a T-Mobile dinamikusabban fejlődik, a Telenor meg a Vodafone meg nem.

"Meg azt se, hogy miért ürítették ki a 400-800-as frekvenciákat anno. (áthelyezték egy másik frekvenciára)."

Az alacsonyabb frekvencián szűkebb szélességű csatornák alakíthatóak ki: a régi NMT-450 rendszernél 5 MHz-es frekvenciatartományt szabtak ki, amin 200 analóg csatorna (szóval 200 felhasználó) foglalt helyet; a GSM-900 rendszerben már a 25 MHz-es frekvenciatartomány kapott teret, ahol 124 csatorna került kialakításra, és egy csatornán 8 felhasználó (összesen így 992 felhasználó) osztozkodhat.

[link]