A világ, az univerzum keletkezése, az ősrobbanás?

6-os: te ezt eléggé félreértelmezed.

Az idő múlásának üteme nem változik, és nem is volna értelme ennek a változásáról beszélni. Elvégre ha maga az idő lassulna, akkor minden folyamat lassulna, és nem lenne mihez képest értelmezni ezt a lassulást vagy akár gyorsulást. Értelmetlen tehát az a kijelentés, hogy ami ma 1 másodperc, az x éve egymillió év volt.

Amivel te kevered a dolgot, az az, hogy az időben visszafelé tekintve a folyamatok valóban egyre gyorsabban zajlottak le. De ezek nem ugyanazok a folyamatok voltak, hanem teljesen mások. Tehát nem arról van szó, hogy ha ma például a Föld 1 év alatt kerüli meg a Napot, akkor régen 1 nap alatt kerülte volna meg. Még kevésbé arról, hogy ha ma egy adott atom elektronja másodpercenként mondjuk 10 milliószor kerüli meg az atommagot, akkor régen 100 milliószor kerülte meg.

Ezek a folyamatok régen is pontosan ugyanolyan ütemben zajlottak, mint ma. A "gyorsulás" vagy "lassulás" úgy értelmezendő, hogy régen más folyamatok uralták az univerzumot, amikhez sokkal kevesebb idő kellett.

A galaxisok és csillagok kialakulásához pl. 5 milliárd év kellett. Ma ezek uralják az univerzumot. Előtte azonban létre kellett jönnie a hidrogén és héliumatommagnak. Ehhez mondjuk 100 ezer év kellett, mert akkor még sokkal forróbb volt az univerzum. Aztán még korábban létre kellett jönniük a protonokat alkotó kvarkoknak, amihez mondjuk 10 másodperc kellett. És így tovább.

Tehát ahogy visszafelé haladunk, mindig más-más korszakban volt az univerzum, mindig más folyamatok domináltak, és ezeknek a lezajlásához egyre kevesebb idő kellett, mert az anyag egyre forróbb volt.

Így értendő az, hogy a kezdőponthoz közelítve még akár végtelen számú folyamatfajta is lejátszódhatott, amikről persze ma még nem tudunk semmit.

Azt is vedd számításba, hogy minél kisebb térben minél nagyobb anyagmennyiség van felhalmozva (vagyis minél nagyobb az anyag- és energiasűrűség), annál lassabban telik az idő egy ritkább közegbeli megfigyelőhöz képest. Ez tény, gondolj csak az általános relativitáselméletre.

Az is tény, hogy ahogyan visszafelé haladunk az időben, mind kisebb kiterjedésű az Univerzumunk, a benne foglalt anyag- és energiamennyiség összessége viszont változatlan. Ez is tény.

Ha ezt a kettőt összerakod, máris kijön az, amit a #6-os hozzászólásomban ecseteltem.

A külső megfigyelő itt nem térben, hanem időben távolabbi, vagyis a már későbbi, "hígabb" univerzumbeli megfigyelőt jelenti.

Ez az időlassulásos dolog viszont elgondolkodtató. Mindenesetre a tömeg (ill. annak gravitáló hatása) növekedésével az idő is lassulni látszik, a külső megfigyelő szempontjából. És minél korábbi az Univerzum, annál sűrűbb, vagyis annál nagyobb a gravitációs hatás ereje is, ami viszont az idő lassulását kell jelentse.

Egy kérdés: egy fekete lyuktól távoli megfigyelő szempontjából a fekete lyuk közelében tartózkodó óra lassabban jár, a nagyobb gravitáció hatására. De mi van akkor, ha két azonos tömegű fekete lyuk dekkol egymástól nem nagy távolságra, és az óra pont a kettő között "lebeg" félúton? Ez esetben a külső megfigyelő mit tapasztalna, milyennek látná az óramutató mozgását?

(Tekintsünk most el attól, hogy szétszakítanák az órát, meg hasonlók, pusztán az idő "sebességének" változására koncentráljunk.)

Sceptic, a válasz eléggé egyszerű:

Az adott pont gravitációjának megfelelően lassul az idő. Tökéletesen mindegy, hogy az adott gravitációt a fekete lyuk, vagy egy porszem váltja ki, csupán a hatások erősebb. Ha két fekete lyuk között félúton leraksz egy órát, akkor pont annyira lassul, amennyire a két test hat gravitációjával.

De, mondok viccesebbet: ahogy a Földön állsz, itt is lassabban telik az idő, mintha a Marson állnál. Gyorsabban mozog, és nagyobb a gravitációja. De, a Mars maga is lassítja a földi időt (rendkívül elenyésző mértékben, de a gravitációs időtorzítás jelen van) - sőt, a Nap is lassítja a Földön telő időt :)

De még az Androméda galaxis is (bár el sem tudom képzelni, milyen irtózatosan kicsi mértékben, de a hatás megvan).

Köszi, Mészáros úr! :) De ez eddig sem volt problémás számomra, tisztában voltam vele. A kérdés arra irányul, hogy:

1: a két fekete lyuk ellentétes irányú gravitációja kioltja egymást, vagyis az órára ható gravitációs vonzóerők eredője 0. Tehát ugyanolyan sebességűnek kellene látnia a külső megfigyelőnek az órát, mint azt, amit a kezében tart.

2: a két fekete lyuk együttesen nagyobb gravitáló hatást fejt ki, mint egy fekete lyuk, vagyis az óra járási sebessége még lassabb, mint egy fekete lyuk esetén. Ilyen szempontból nincs jelentősége annak, hogy a gravitációs erők eredője 0 az óra tartózkodási helyén.

Melyik a valós?

Az "ősrobbanás" nem éppen találó kifejezés. A világ sem az ősrobbanáskor keletkezett. Az egész elmélet onnan indult, hogy ha kinézel az űrbe, azt látod, hogy minden mindentől távolodik.

Az űrkutatók nem azt mondják, hogy minden az ősrobbanáskor keletkezett. Csak annyit állíthatnak, hogy az univerzum általunk érzékelhető, látható része (ami a legdurvább becslések szerint is kb. 1/3-a a teljes univerzumnak) valamikor egy pontba sűrűsödött. Hogy azon kívül mi volt, arról nem alkot(hat)nak véleményt, hisz az univerzum olyan nagy, hogy 1szerűen nem látunk el a széléig.

Ráadásul mivel minden folyamatosan gyorsulva távolodik tőlünk, még vöröseltolódás is van, ezért rengeteg csillag fényét azért nem látjuk, mert vöröseltolódik a fényük a látható fénynél nagyobb hullámhosszú elektromágneses sugárzás (IR, mikro-, rádióhullám) felé. A nagyon távoli csillagokat ezért csak rádióteleszkópokkal tudják fotózni.

Sceptic:

A második verzió lesz a helyes. Úgy képzeld el a gravitációt ebben az esetben, mintha egy puha szivacsra helyeznél vasgolyókat közel egymás mellé. Ha pont közéjük teszed a tárgyadat, akkor az nem gurul el sehova, mert a szivacs nem lejt semerre. (az erők eredője 0) Viszont alacsonyabban lesz, mintha a vasgolyóktól távol tennéd, ezért a gravitációs idődilatáció már nem nulla.