Tudsz jó forrást a reál tárgyak tanulásához?

Sajnos a természet másképpen működik. Az iskolai tankönyveket nem véletlenül szerkesztik úgy, ahogy vannak. Sok évszázados tapasztalat mondatja, hogy az a leghatékonyabb (sőt alkalmas) forma a tanuláshoz.

A dolgok megismerésének legelső feltétele, hogy azt akarjuk megismerni. Ha számodra a képlet böfögés, abból sokaknak nyilvánvaló, hogy te nem akarod azt megismerni. Lehet, hogy te másképp érzel, de a (megismerés) tudomány szerint hiányzik az akarat. A másik feltétel a megismerési képesség. Ez azt jelenti, hogy a reál tárgyaknak (és másoknak is) van egy struktúrája, a megismerés annak logikája szerint lehetséges szép sorban. Bárki átugorhat persze lépéseket, de ez előbb utóbb visszaüt. Inkább előbb, mint utóbb.

Ha az alapoktól akarod kezdeni, egyetlen jó forrás az iskolai tankönyv. Minden más részkérdésekkel foglakozik, és feltételez bizonyos előismereteket. Azokat tehát nem magyarázza. Ebből következően vagy nem, vagy félre fogod érteni. Az elsős tankönyvekkel kell tehát kezdened, de mivel bizonyos ismereteid már vannak, eleinte nyilván gyorsan fogsz haladni. A haladásnál az a lényeg, hogy meg kell érteni az írottakat. A megértés ellenőrzése a példák megoldása. Ha a téma példáit könnyedén megoldod, első ötlet rögtön adódik, az eredmény az ellenőrzésnél mindig helyes, akkor biztos lehetsz benne, hogy lehet továbblépni, jók az esélyeid a következők gyors megértésére.

Persze ehhez nagy kitartás kell, módszertanilag pedig az, hogy továbblépni megértés nélkül nem szabad. Inkább kérdezni kell, addig, míg meg nem érted. Ez a titka.

Később, az adott téma ismereteinek bővítéséhez foglalkozhatsz azzal (ahol nem helyből mesélték el), hogy az első felfedezők hogyan gondolkodtak. De ha aszerint akarsz haladni, az nem megy. Ugyanis a természettudományok művelésében nagy és sok útvesztő van, amelybe a felfedező (te is) belebotlik és bele is bonyolódik. És csak kevesen kerülnek ki belőle. Azok tapasztalatai alapján íródnak a tankönyvek.

Csak példaként: ha Arkhimedész törvényéhez a szerző gondolatai és az eredményhez vezető útra leszel kíváncsi, sokszáz oldalt kell elolvasnod. Lehet, hogy ógörögül is meg kell tanulnod előbb. Szóval ne azt az utat válaszd.

A képletek mögött mindig van egy jelentéstartam, amit a képlet röviden fejez ki. Tehát képletek, egyenletek tanulásánál az a lényeg, hogy megértsd, milyen valós összefüggést szimbolizál. Fizikában, kémiában a konstansok általában tapasztalati értékek, tehát egy állandó azért annyi, mert nagyon sokszor megmérték, és mindig annyi lett. Persze ezeknél is fontos tudni, hogy milyen mennyiségek között teremtenek kapcsolatot.

Abban az előző válaszolónak igaza van, hogy az iskolai tankönyvek nagyon nagy segítséget nyújthatnak az elsajátításban. De szerintem nem csak azok lehet jó források, ma már nagyon sok jó ismeretterjesztő könyv van, TV-ben is vannak jó ismeretterjesztő filmek (bár sok kevésbé jó is) és interneten is elérhetőek nagyon jó források (de itt jól meg kell őket válogatni!!).

Az egymásra épülő anyagokat nem lehet átugrani, ha meg akarod a fizikát, kémiát érteni. Esetleg egy-egy témát külön is el lehet nagyjából sajátítani, de itt is szükség lehet a másik témából megismert tudásra. A matematikai háttérismeretek pedig mind a kémiához mind a fizikához nagyon fontosak.

Abban nem értek egyet az előttem szólóval, hogy a tudománytörténeti anyagok nem segíthetnek. Természetesen nem arról van szó, hogy eredetiben olvasod az ógörög filozófusokat, hanem arról, hogy ma már rengeteg érdekes tudománytörténeti mű áll az ember rendelkezésére. Ezek segítségével megtudhatod, hogy hogyan jutottak a kutatók egy-egy felismeréshez, milyen úton ismerték fel a tudományos igazságokat (ha jól értettem, ez az, ami leginkább érdekel). Ezek a művek általában úgy vannak összeállítva, hogy a tudomány történetének bemutatása mellett minél jobban segítsék a tudományos megismerést is (tehát bemutatják pl. a téves elméleteket, de azt is, hogy hol hibáztak, mi a modern elmélet az adott kérdésről).

A kémiatörténet megismeréséhez ajánlom Balázs Lóránt: A kémia története c. könyvét, fizikatörténetből a legjobb A fizika kultúrtörténete Simonyi Károlytól (bár ennek egyes részeinek megértéséhez viszonylag magas matematikai tudás szükséges).

A tudománytörténeti megismerésnek az is az előnye, hogy a pedagógiai-pszichológiai kutatások szerint az emberi tanulás folyamata a tudomány fejlődéséhez hasonló, így még jobban segítheti a megértést. Ezen kívül érdekes is. :) Ugyanakkor az igaz, hogy ha csak egy tudományágat akarsz megismerni, sokkal gyorsabban meg tudod tenni ezt a hagyományos tankönyvekkel (hiszen ott csak a lényget írják le, sokkal kevesebb a plusz információ).

Valóban, egy alap jó forrás a tankönyv lehet. Ámbár, sajnos mostanság egyre rosszabb könyveket akotnak.

Tömérdek hibákkal, elírásokkal, zavaros és hanyag megfogalmazásokkal, összecsapott hiányos ismertetéssel, stb. sorolhatnám.

Jó könyvet nem könnyű találni. Az iskolákban bevett szokás, hogy van egy adott könyv, és azt ráerőltetik a diákokra, ezzel nagy hibát elkövetve.

Az ilyen könyvek a kályhába valók, nem az oktatásba.

(Hiába szines, meg minden, ha a nem lehet belőle megérteni amit akar az ember).

Ha jó könyvet akarsz magadnak (pl. fizika) akkor az antikváriumban kell keresned. 60-as 70-es évekbeli kiadásokkal.

Elmondható általánosságban, hogy azok a könyvek sokszorta jobbak a maiaknál.

A fizika, matematika úgysem változik, csak kibővül.

Az elénk "böfögött" képletekhez pedig egy megjegyzés:

valóban gyakran tapasztalt eset.

Nyílván gyakori az olyan képletek ismerete, melyeket inkább használunk, mint bizonyítunk, levezetünk.

Ennek van előnye és hátránya egyaránt:

1. Előny: A használatot ismerjük meg elsősorban, "megmentve" magunkat a nehézkes levezetésekkel.

2. Hátrány: Hajlamosak az emberek ész nélkül használni a képleteket.

Viszont ha a levetéseket végigcsináljuk, akkor könnyen belátható, hogy egy levezetett végképletnek nem csak annyi jelentése van, hogy beírunk valamilyen számokat és akkor kijön végeredménynek egy szám, és örülünk.

Hanem kell tudni, hogy a képlet használhatósága véges.

Alkalmazása csak bizonyos határokon belűl, és feltételek mellett érvényes.

Ha nem érvényesülnek a feltételek - amely sok esetben a matematikai modell feltételei is, akkor végeredmény hamis lesz.

Összefoglalva, azért bizonyos szinten tisztában kell lennünk, hogy egy-egy képlet miből jött ki és mire is jó.

Ennek egészen egyszerűen az az oka, hogy folyamatosan csökkentik az óraszámokat és a tanároknak ugyanazt az anyagot kéne leadniuk töredéknyi idő alatt.

Ezt meg csak úgy lehet, ha a száraz képleteket lediktálják de a bizonyításokra, magyarázatokra nem marad idő, pedig pont az lenne a lényeg, hogy megértse és átlássa az ember a dolgokat.

Valamiért az utóbbi időben teljesen eltorzult a természettudományi tárgyak tanítása és tanulása.

Valamiért a gyerekek úgy gondolják hogy ezek megtanulhatatlan dolgok és már jó előre kijelentik hogy ők ezt nem értik és kész és szinte már menőnek számít egy osztályban ha valaki habzó szájjal üvölti hogy ő hülye matekból.

Mind ehhez hozzájön a csökkentet oktatás és az egésznek az a vége, ami itt a témakörben is látható, hogy az emberek nagy része nem képes százalékot számolni, nem képes törtekkel számolni, ne ad isten egyenletet rendezni, a betűktől egyenesen zavarba jön, és összességében kb olyan szinten van matematikából, mint egy általános iskolai alsótagozatos.

Ennek ellenére ha valaki akarja még most is megtudja tanulni ezeket a dolgokat, el lehet menni emelt matekra, otthon is lehet foglalkozni a dolgokkal és akár külön tanárhoz is el lehet menni, nem kell zseninek lenni hozzá, csak valóban foglalkozni kell vele.

Örülök, hogy (nem véletlenül) tömörre sikerült válaszom egyes részeit többen kifejtették. Valóban elsősorban az iskolai tankönyveket ajánlottam. Ennek az a rendkívül egyszerű oka, hogy kifejezetten tanulási célból készültek. Természetesen az interneten és írott anyagban nagyon sok - akár még alaposabb és részletesebb - mű van. Csakhogy sokkal több zagyvaság is akad, vagyis - a kérdés stílusából következő ismeretanyaggal - kell döntést hozni, mit érdemes elolvasni, mi nem visz tévutakra, vagy nem túl nehéz. Szerintem ez a tankönyvek megtanulásánál nehezebben járható út, viszont érdeklődők számára kitűnő kiegészítő.

Minden képlet mögött komoly fizikai (matematikai) tudás van, mind bizonyítható (különben nem tartozik a tudomány kategóriájába). Viszont nem indulunk mindig a kályhától. Pithagorasz-tételét nem szokták magyarázni. De aki nincs tisztában a geometriai négyzetfogalommal, a Thalesz tétellel való kapcsolatával, annak nem is mond semmit. Legfeljebb bemagolja, néhány esetet képes megjegyezni, amikor alkalmazni kell, de hogy értelemmel és biztonsággal használja, arról szó sincs. Viszont néhány ilyen esettel való találkozás után a kedves diákban kialakul az a fensőséges kép, az oktatás bunkó, a tankönyvek hánynivalók, és különben is, mi a fenének ez nekem, ha semmire se jó (neki tényleg nem, ahhoz meg kéne érteni). Ezért szerepelnek ezek a fogalmak a tankönyvekben olyan sorrendben, ahogy. Ugyanez igaz az erőfogalomra. Rendkívüli önbizalommal írott válaszok olvashatók e fórumon, ahol tömeg és súly fogalommal nincsenek tisztában, de legorombítanak másokat relativitáselméletből. Mit mondjak erre.

Fenntartom, bármennyire is nem értette meg a kedves kérdező. A tankönyveknek, pláne az oktatásnak, ezer hibája van. Annak is megvannak a maguk okai. De e pillanatban - ha valaki komolyan gondolja, hogy jelentős elmaradásait pótolni szeretné - nincs jobb út a tankönyvek módszeres megtanulásánál. Nem hagyható el ehhez a tanár segítsége. És akinek szerencséje van, tanárától kitűnő ötleteket kaphat, milyen más irodalomból tágíthatja, színesítheti ismereteit. Pontosítással, más megvilágítással, tudománytörténettel (Simonyi mellett matematikából: Sain Márton Nincs királyi út! - remek színes olvasmány). De hangsúlyozom, kiegészítésként. Az internetről tanulás eredményéhez tessék néhány száz "tudomány" rovatbeli kérdés válaszait elolvasni. Aki kibírja komoly fájdalmak nélkül, elmélázhat, hol tart ma az oktatás, és miért.

Kedves kérdező! Átérzem a problémádat, és egyúttal minden tiszteletem a tiéd, hogy téged érdekel a háttérsztori. Rengeteg diák úgy van a reál tárgyakkal, hogy "na essünk már túl rajta, megtanulom azt a sok betűt oszt' kész." Ez hibás irány. Bárcsak minden diák úgy gondolkodna mint te!

Ha azonban odáig eljutottál, hogy ez legyen a véleményed, az a tanáraidnak köszönhető. Egy jó tanár tud láttatni, megértetni. A jó tanár lelkes, szívesen magyarázza ezeket a bizonyos háttereket amikre kíváncsi vagy. Sajnos a mai tanárok egyre kevésbé ilyenek. De azért engedd meg hogy felhozzak egy ellenérvet is.

Sajnos a természet elég bonyolult matematika alapján működik. Például a fizikában használt legegyszerűbb v=s/t képletet levezetni nem egy leányálom, csak egyetemi szintű matekkal lehetséges. Az ugyanis egy ún. másodfajú differenciálegyenlet megoldásának képességét követeli meg. Ugye, rosszul hangzik? Bár igaz, ezt a képletet be lehet bizonyítani kísérleti úton is, ellökök egy testet mondjuk jégen és mérem hogy mennyi idő alatt tesz meg bizonyos utat. Egy jó tanár megtalálja ezeket a kiskapukat és csak azért is megmutatja a képletek mögöttes tartalmát.