Miért nem csapolják le az áradó folyókat?

1. pénz

2. terület hiánya. Mert iszonyat nagy terület kellene egy ilyen leeresztéshez.

3. mindig akkor jön a pánik, amikor a víz is jön. Az előre gondolkodás ritka ezen a tájon.

Azért főként a 2. pont az ok. Mit árasszanak el? 1 m szintemelkedés négyzetkilométereket be tud teríteni. Mit terítsen? Szántóföldet? Lakótelepet? Iparterületet? Én itt lakom a Duna mellett, megéltem pár nagy árvizet. Tőlünk fel- és lefelé 100 km-en belül biztosan nincs leeresztő terület. Minden belakott, beszántott, vagy iparterület.

Az 1. és 3. pontra jó példa, hogy 10 év alatt is csak félkészek a gátak, vagyis nem érnek semmit.

Aha. Akkor most dózeroljunk le minden falut és várost, és telepítsünk helyettük termõföldet?

És a keletkezett 1-2 millió hajléktalannal mit árasszunk el?

"Kezdetnek elég lenne a lakatlan területeken kezdeni..."

Az a baj hogy neked halvány fogalmad sincs arról, hogy mekkora vízmennyiségről is van szó. Értsd meg, egyszerűen nincs akkora elárasztható terület szabadon, és nincs annyi pénz, ami a technikai megoldáshoz kellene. Így nincs mód, amivel elejét lehetne venni ennek az áradásnak. Ez ennyire egyszerű, nem kell ragozni.

Nem működik. A tavaszi búza stb. nem elárasztható, bedöglik és amikor az árvíz jönni szokott, már földben van.

Álljunk át rizsre?

A közép-európai termények közt nem jut eszembe olyan, ami szeretné, ha úszik.

A Duna nem hoz termékeny iszapot. És Magyarországon jóval lassabban érik be a termény + nekünk nincs szabad fél évünk növényt érlelni. Egyiptomban nem volt tél.

Most nézzük: kiönt a Duna áprilisban. Május végéig víz alatt a szántóföldek, ergo vetni addig nem lehet, amit előtte vetettek, az kuka. Utána hónapokig mocsár van - vetni lehetetlen.

Ergo valamikor augusztus környékén használhatóak is lennének a földek. Sokat érne, nemde? :)