A Relativitás elmélet egy kamu? Többi lent.

"A középiskolában már rég nem tananyag semmi, amihez 2 agysejtnél több kell. Ezért is születnek ilyen hozzászólások, mint a tiéd, meg ilyen "cikkek", amit a kérdező linkelt."

:D

Köszönöm, megszépítetted a péntek reggelemet. Még mindig vigyorgok. :D

"Bizonyos részei hasznosnak tűnnek de vannak még nem igazolt részei ezért hívják még mindig csak elméletnek."

Huh, ez egy kicsit erős volt. Ezt eredményezi az, ha valaki azt sem tudja, miről szól a fizika illetve a természettudomány általában, és az "elmélet" szónak csak a hétköznapi, köznyelvi jelentését ismeri (ötlet, elképzelés, vélemény).

Egyetlen nem igazolt része sincs, valójában ez a fizika legtöbbször és leginkább bizonyított elmélete.

( a kísérleti igazolásban vannak ellenmondások (lentebb). matek szabályai szerint lehet helyes de ha téves az alapfeltételezés akkor mindegy..

3-as azt írta, hogy kozepiskolas anyag.

Bizony Einstein mondta és az következik belőle,hogy elismerte hogy nem egy egyszerű elmélet ha már ő is

belekavarodott.Bizonyára rossz tapasztalataid vannak a középiskolákkal de vannak jó középiskolák is.Ha azért hívják elméletnek mert az elméleti fizika része akkor az azt jelentené , hogy csak matematikailag bizonyított és kísérletekkel nincs alátámasztva. De hát erről nincs szó mert van gyakorlati igazolása bizonyos részének amit már nem is nagyon vitatnak.(tomegnovekedes)

Pl: Newton "elméletét" törvénynek hívják mert elméletet kísérletek igazolták és nem volt olyan kísérlet ami cáfolta volna.Valószínűleg ezt is törvénynek hívnák ha időnként némelyik kísérlet eredménye nem cáfolná az elméletet.Több kísérlet igazolja pl.az említett tömegnövekedést. ok. pipa. Viszont több kísérletben olyan neutrínokról számoltak be amelyek gyorsabbak voltak a

fénynél. Márpedig a fénynél semmi sem lehet gyorsabb az elmélet szerint. Ezért fenn áll a lehetősége hogy bizonyos része nem helyes.Ezért írtam hogy hasznosnak tűnik bár a helyesnek tűnik bizonyos része a jobb megfogalmazás. Felesleges szájkaratét, lekezelést hagyjuk aki nem bírja idegekkel válaszoljon a kisállatos kérdésekre.

" Viszont több kísérletben olyan neutrínokról számoltak be amelyek gyorsabbak voltak a fénynél. "

EGYETLEN ilyen kísérlet volt az Opera-kísérlet, 2011 szeptemberében. A kísérlet szerint a detektált müon-neutrínó sebessége kb. 5%-kal nagyobb volt, mint a fénysebesség. Viszont mintegy két hét múlva azt is elismerték a kísérletet végző tudósok, hogy a mérés hibaszázaléka majdnem 15%-os volt. A kísérlet során NEM LÉPETT FEL Cserenkov-sugárzás, és a neutrínók sem szenvedtek energia-vesztést. (A fénysebesség "átlépésekor" mindkettőnek jelentkeznie kellett volna.)

A kísérlet eredményét azóta sem sikerült sem nekik, sem másoknak reprodukálni.

Ebből te milyen következtetést vonsz le? :-)

---- ---- ---- ---- ---- ---- ---- ---- ----

"Pl: Newton "elméletét" törvénynek hívják mert elméletet kísérletek igazolták és nem volt olyan kísérlet ami cáfolta volna."

Nem ezért hívják törvénynek, hanem azért, mert Newton nem egy átfogó, a Világegyetem működését leíró elméletet szerkesztett, hanem egyszerűen fizikai törvényeket fogalmazott meg.

Einstein viszont egy általános (na jó, és egy speciális) elméletet alkotott meg, amelyekből különböző fizikai törvények vezethetők le.

A különbség az, hogy az elméletnek RÉSZEI a törvények, vagy megfordítva az összetartozó törvények alapján felállítható az azokat tartalmazó elmélet.

---- ---- ---- ---- ---- ---- ---- ---- ----

"Valószínűleg ezt is törvénynek hívnák ha időnként némelyik kísérlet eredménye nem cáfolná az elméletet."

Eddig EGYETLEN kísérlet sem cáfolta a relativitáselméletet. Pedig lenne miért, akinek sikerülne cáfolnia, az SOKKAL HÍRESEBB LENNE, mint Einstein maga. De még egyetlen tudósnak sem sikerült.

(Itt a gyakorin viszont naponta laikusok tömegei bizonygatják, hogy nem működik. :-D)

---- ---- ---- ---- ---- ---- ---- ---- ----

"Ezért fenn áll a lehetősége hogy bizonyos része nem helyes."

Fennáll, a lehetősége természetesen fennáll.... De ez a lehetőség elenyésző. És egyre inkább az lesz, mivel (sok egyéb mellett) például a GPS rendszerek működése alapvetően a relativitáselméleten alapszik. Ha nem olyanok lennének a hatásai, mint ahogy azt az elmélet alapján kiszámították, akkor egyszerűen nem működne. De nem csak hogy működik, hanem egyre pontosabbak is, a katonai GPS rendszerek már a Föld teljes felszínén néhány deciméteres (nagyjából 25 centiméteres) pontossággal képesek helymeghatározásra. A Föld forgása, keringése, és a GPS műholdak keringése miatt a hullámterjedéseknél igen erős relativisztikus hatások lépnek fel. Vagyis minden egyes sikeres pozíció meghatározás BIZONYÍTJA, hogy az a nyomorult sugárzás pontosan úgy terjed, ahogy az a relativitáselméletből fakad. Tehát ez a szerencsétlen elmélet bizony működik, éppen úgy, ahogy az elvárható tőle.

Kedves 33-as!

A relativitáselméletet nem azért hívják elméletnek, mert az elméleti fizika része (ez ugyanis tautológia volna, lásd pl. a mákos tészta olyan tészta, amelyik mákos), hanem mert a fizika modellalkotó tudomány. Modellekkel írja le a valóság egyes részeit, és ezen modellek jó esetben nagyobb egységekbe, ún. elméletekbe illeszthetők, amelyek az egyes modelleket közös alapfeltevésekre vezetik vissza és egységes matematikai tárgyalásmódot alkalmaznak rájuk.

A "törvény" kifejezés egy adott mennyiségi vagy elvi összefüggésre utal, és az elméletnél sokkal kisebb egységet jelent. Newton törvényeiből viszont (egyéb segédfeltételek mellett) levezethető a klasszikus fizika elmélete, amelynek része a szilárd testek dinamikája, hidrodinamika, akusztika, bolygómozgás, miegymás.

A relativitáselméletnek minden része igazolva van. Matematikailag mindeképpen, hiszen egyik lényeges tulajdonsága az a szigorú matematikai koherencia, amelyből következik, hogy ha valamiképpen mégis fölfedeznénk egyetlen apró matematikai hibát benne, akkor az egészet kidobhatnánk az ablakon. Kísérletileg pedig még egyetlen reprodukálható cáfolat sem érkezett. Olyan tehát nem fordulhat elő, hogy bizonyos része nem helyes. Vagy az egész jó, vagy az egész rossz.

Végezetül pedig csak téged tudlak idézni: aki nem bírja idegekkel és nem ért a fizikához, az inkább válaszoljon a kisállatos kérdésekre. Ha pedig mégsem, akkor meg ne sértődjön meg, ha helyre teszik, miután baromságokat ír.