2 G-s gyorsulással mennyi idő alatt lehet elérni a fénysebességet? (elméletileg)
Én láttam vissza hozott órát , Attila Eng!
A NASA megcsinálta a kísérletet! Talán 20-25 éve lehetett .Egy magas légköri repülőre tettek egy Kontról órát ami ,aszem 8 vagy 10 tizedesig mutatta az időt és amikor leszállt,pontosan lehetett látni az eltérést!Persze ezt nem kell elhinni,de érdemes!
"A gyorsuló test vagy a környezete ideje szerint?"
Nyilván a gyorsuló test ideje szerint értettem, azaz hogy a testre mennyi G erő hat a gyorsulása következtében. Különben nem is lenne egyértelmű hogy mégis melyik inerciarendszerből nézve nézzük a gyorsulást. Mondhatnád hogy dehát onnan ahonnan elindult, ha így számolunk akkor kijön egy véges érték, közben a hatalmas G erő összepréselné úgy hogy összetörne az atomszerkezete a gyorsítandó testnek, hagyományos értelemben nem is maradna belőle anyag.
Abba nem gondolt bele aki írta a 177 napot, mi van akkor ha eleve gyors mozgást végez a hely ahonnan elindították a testet, akkor lehet hogy csak 170 nap? Vagy ha haladási irányával ellentétes irányba indítják el akkor több mint 177 nap? Hogy dönti el hogy pont álló helyzetből indult? Hiszen a Föld is folyamatos nap körüli pályán van, az egész naprendszer is mozgást végez. Persze ezeket a kérdéseket úgy értettem mint aki nem is halott a relativitás elméletről. Ezek költői kérdések választ nem várok.
Mindig a gyorsuló test ideje szerint értelmezendő, ha külön nem kötünk ki mást.
Bármeddig is gyorsítjuk a testet számára mindig ugyan olyan távol marad a fénysebesség. Az relatív hogy a Föld halad a fénysebesség 99 %-val és egy (kitüntetett) egyenes szakaszon lévő elektromos távvezetékbe lévő elektronok egy helybe állnak vagy fordítva, nyilván fordítva a szokásos interpretáció. Ez is példa arra hogy nincs kitüntetett IR, mi gyakran mégis önkényesen kitüntetjük a Földet.
#15:
Pontosan ezért kérdeztem.
Mert csak a gyorsuló test rendszerében értelmezhető a dolog tisztán, "kívülről nézve" a test gyorsulása nem stabil 2G lesz, hanem folyamatosan nullához konvergáló érték. Vagy ha kívülről nézve lenne stabil 2G gyorsulás, az a haladó test saját ideje szerint végtelenhez tartó növekedő gyorsulás lenne, ami lepényt csinál az utasból.
:)
#14:
Azért én hozzátenném, a galaxisbeli utazgatás macerás, HA a relativisztikus univerzumban gondolkodunk, tehát jelenlegi fizikai ismereteink és technikánk szintjén.
Szerintem korai lenne kijelenteni, hogy az einsteini fizikával véget értek a lehetőségeink.
Körülbelül annyira korai, mint amennyire az volt Camille Flammariontól kijelenteni: "a Holdra sajnos sosem jutunk el. Már pár kilométer magasságban elfogy a levegő, amit belélegezhetnénk és ami léghajónkat emelhetné."
Kijelentése után kb. 70 évvel az első ember a Holdra lépett.
Pontosan Wadmalac, lehetőségnek ott vannak az Einstein-Rosen hidak ismertebb nevén féreglyukak, bár ezek létezése/ nem létezése még nem bizonyított. Melyek ha lézeznek akkor segítségükkel az univerzumban akár galaktikus léptékben nagy távolságot meg lehet tenni rövid idő alatt.
------------------
Tér görbítés lehetősége, tér hajtómű segítségével ezzel legyőzve a fénysebességet, ez nem mond ellent a rel. elméletnek,az térre nem vonatkozik, az görbülhet gyorsabban mint a fény terjedési sebessége, elméleti modellje kidolgozás alatt, lehet hogy van amelyik fizikai törvény megakadályozná ennek megvalósítását jelenleg nem tudjuk.
------------------
EPR paradoxon (Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxon) ami kísérletileg alátámasztott. Ahol 2 részecske melyek egymással kölcsönhatásba kerültek és el lettek távolítva elég messzire, "tudnak" egymásról ha az egyikkel történik valami a másik sokkal gyorsabban tud róla mint ahogy a fény terjed. Ez alapja lehet az galaktikus távolságosbeli kommunikációnak, sőt a teleportációnak is. Természetesen ez sem mond ellent a rel. elméletnek, az információ terjedhet gyorsabban a fénynél is.
------------------
Itt kezdenek érdekessé válni a dolgok, nem olyan a tér az idő mint ahogy azt elképzeltük, sokkal érdekesebb annál. Sőt az anyag sem, egyes részecskék haladási útvonalának létezése ... ez messzire vezet.
#18:
Bőlogató smiley. :D
#19:
Mivel halványfingunk sincs, hogy valóban létezik-e féreglyuk, azt sem tudjuk,hogyan jön létre, ha létrejön, ennek megfelelően azt sem tudhatjuk, mennyi energia kell hozzá.
HA létrehozható, lehet hogy megfelelő technológiával elég hozzá a 9 V-os elem. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!