Mennyi lehet a Voyager egy űrszonda értéke?

"Ha licitre bocsátják vajon mennyit adna érte a nyertes.

Oké hogy képtelenség megbecsülni, hogy mennyit adna érte valaki más, tippek érdekelnének.

És mindenképpen egybe az egész tehát nem szándékoznék darabokra bontani még akkor se hogyha úgy összességében többet adnának érte."

ez esetben ugyebár ott lennének az aukción azok az emberek, akik az üzleti lehetőséget látják benne, ők a potenciálisan várható bevétel jelentős részéig hajlandóak lennének felmenni. szóval szerintem egy darabban eladva is összejönne pár százmillió.

de amúgy ha a kertedbe pottyantaná egy ufó, akkor sem lennél te a jogos tulajdonos, szóval minden bizonnyal a NASA-nak is lenne néhány szava a dologhoz

Itt azért hozzátenném a dolgokhoz ha sikerülne elindítani vissszafelé a nap felé. Akár elég lenne 1km / h sebesség is ha az a nap felé történik. Akkor zuhanásában elkezdene veszetten gyorsulni. Nem kellene hozzá semmilyen hintamanőver! Nem ahhoz kellene nagy rakéta mellé hogy gyorsan visszaérjen.

Hanem ahhoz hogy a Földnél a beső naprendszerben már megfékezd és le tudd hozni.

Nem véletlen hogy a naprendszer széléről bezuhanó a napot megkerülő üstökösök napközelségben már 400 - 900 000 km/h -val repesztenek meg még többel...

Szóval én a visszahozást két lépcsőben oldanám meg legalább egy rakéta ami utoléri lelassítja és megfordítja.

Egy másik pedig ami kimegy elé mondjuk a Jupiterhez és ott elkapja és jelentős fékezés mellett a Föld felé vezeti.

A Jupiter gravitációját ebben az esetben egy darab fékező manőverhez is ki lehetne használni. De ennél jobban nem kellene cifrázni a dolgot.

A belső naprendszerben a lelassítása okozná a legnagyobb gondot!!!

A nap felé küldött eszközeink sem véletlenül a leggyorsabbak pont emiatt.

Például a Parker űrszonda 692 000 km/h -ával rekorder!

[link]

20:40, kicsit mást számolok, de ugye ha most megállítanánk, 166 AU-re a Naptól, akkor egy olyan elfajult ellipszispályán kezdene zuhanni, aminek a félnagytengelye 83 AU, így Kepler III. törvénye alapján mintegy 378 év alatt zuhanna a Napba.

[link] WA input: sqrt(83³)/2

A Jupiterrel (azon túl, hogy "kicsit" rondább lenne a számolás) az a baj, hogy a Voyager-1 nagyon messze elhagyta a bolygók pályasíkját.

Amúgy a tegnap 19:11, tegnap 21:23 és ma 20:22-es válaszok szépen kiegészítgetik egymást, szóval elég összetett probléma (meg látszik, hogy keveset játszottunk a Kerbal Space Programmal).

> „Tételezzük fel hogy most ott ahol van, megfordítjuk, egy kilométer/h sebességre. Mennyi idő múlva érne a jupiterhez?”

Legyen M = γ*M_Nap ≈ 1,3271e20 m^3/s^2 (a Nap sztenderd gravitációs paramétere), e = E/m_szonda (az űrszonda fajlagos összenergiája) és u = U/m_szonda (az űrszonda fajlagos helyzeti energiája).

Ha a Nap irányába indítjuk ezzel a sebességgel, akkor egyenes vonalon fog haladni, a távolságát a nap középpontjától jelöljük x-szel. A kezdeti (jelenlegi) távolsága x1 ≈ 2,471e13 m, a kezdeti sebessége v1 ≈ 0,2778 m/s.

A Nap gravitációs mezejében U(x) = –γ*M_nap*m_szonda/x, tehát u(x) = –M/x.

Mivel E = 1/2*m_szonda*v(x)^2 + U(x) állandó, ezért e = v1^2/2 – M/x1.

Potenciálos mozgás esetén levezethető egy aránylag egyszerű képlet arra, hogy egy ismert pályán mozgó test mennyi idő alatt jut el a pálya egyik pontjából a másikba:

t2 – t1 = int(±1/gyök(2/m_szonda*(E – U(x))), x = x1 .. x2)

(keressetek rá egy egyetemi mechanikajegyzetre). Ezzel a jelen problémánkra

ΔT = int(-1/gyök(v1^2 - 2*M*(1/x1 - 1/x)) , x = x1 .. x2) ≈ 374 yr,

ahol x2 ≈ 7,778e11 m a Jupiter félnagytengelye.

[link] WA input: integral(-1/sqrt(0.2778^2 - 2*1.3271e20*(1/2.471e13 - 1/x)), x = 2.471e13 .. 7.778e11)/(365.25*86400)

Észrevétel: ez még mindig nem azt mutatja, hogy mikor érne a Jupiterhez, csak azt, hogy mennyi idő lenne, még közelebb kerül a Naphoz, mint a Jupiter.

Érdekesség: az 1 km/h-s kezdősebesség körülbelül 15 nappal rövidíti le ezt az időt.

Egyéb: a sebessége ekkor

v2 = gyök(v1^2 + 2*M*(1/x2 - 1/x1)) ≈ 18 km/s

lenne, ami ugye a szökési sebesség bő másfélszerese, szóval K-nagy rakétával kéne menni elkapni, hogy lelassítsuk (vagy alapból nem 1 km/h sebességgel megindítani, hanem valahogy becélozni egy bonyolult hintamanőver sorozatot, ami lehet, hogy évezredeket venne igénybe, ha üzemanyag-fogyasztásra optimalizálnánk, amire kénytelenek lennénk, mert egy felhőkarcoló méretű rakétát 'kicsit' macerás megépíteni kilőni).

[link] WA input: sqrt(2.778e-1^2 + 2*1.3271e20*(1/7.778e11 - 1/2.471e13))