A ma elérhető legjobb technológiájú űrszondával utol tudnánk érni valamelyik Voyager űrszondát?

Úgy emlékszem, azért akkor indították a két Voyagert, mert egyedülálló (legalábbis ritkán adódó) pozícióban voltak az óriásbolygók, és hintamanőverek ügyes alkalmazásával elég energiát tudott összeszedni a két űrszonda a Naprendszer elhagyásához.

"Izomból", hajtóművel biztosan nem érnénk utol őket.

12:15

Sokáig én se értettem, hogy van az, hogy "bezuhan" egy bolygóhoz aztán kimászik és gyorsabb.

A megodás az, hogy a keringő bolygó mögött meg el, és az magaután rántja a gravitációjával. A bolygó keingési sebességéből, az ahhoz köthető mozgási energiából lop el egy kicsit az űrhajó.

Kérdező!

Nem a szondán múlik, hogy milyen gyors. (Legalábbis az esetek többségében a szonda nem visz magával túl sok hajtóanyagot, sokszor csak mnimálisan tud változtatni a sebességén. Ez a helyzet a Voyager szondákkal is.) Egyrészt az indító rakétán múlik, hogy milyen gyorsan mozog a szonda. Másrészt a korábbi válaszolók által említett hintamanőverekkel lehet még befolyásolni, növelni a szonda sebességét. (Azt, hogy mi ennek a lényege, a 4. válaszoló elég jól leírta.)

Tehát alapvetően vagy kisebb szondát kell indítani, vagy nagyobb rakétával kell indítani a szondát, hogy nagyobb legyen a sebesség. (Vagy több hintamanőver kell, de ezt a Voyager szondák eléggé kimaxolták.) Lehetne például az SLS rakétát (megfelelő gyorsító fokozatokkal) használni, úgy valószínűleg el lehetne érni nagyobb sebességet, de azért jó eséllyel úgyis jópár évig tartana, amíg utolénré akármelyik Voyagert. (És persze csak az egyiket tudná utolérni.)

(Elvileg lehetne ehelyett használni nagyobb hatékonyságú ionhajtóműveket is a szondákon, de azok elég kis tolóerőt biztosítanak, és így elég macerás volna őket ilyen célra használni. És persze már az elég sok idő volna, amíg felgyorsulna a szonda.)

"Ha utol tudnánk érni, akár az is megvalósítható lenne, hogy feltöltsük "üzemanyaggal" a Voyager-t?"

Jó kérdés. Például nem hiszem, hogy olyan könnyű volna pontosan az egyik Voyagerhez vezérelni az új szondát. Plusz ugye ha a másik szonda sokkal gyorsabban megy, akkor értelemszerűen le is kell lassítania, amikor utolérte a Voyagert. Ahhoz meg sok üzemanyag kell. Szóval vannak erős kétségeim, hogy megvalósítható lenne.

De még jobb kérdés, hogy mi értelme volna ennek? Ha oda tudunk küldeni egy vadiúj szondát, akkor mi értelme a régi, elöregedett Voyagereket "feltölteni"?

#1

A két Voyager indításában az volt az egyedülálló, hogy a bolygók állása miatt mind a négy gázbolygót meg tudták látogatni egyetlen indítással. De a Naprendszer elhagyásához nem kell mind a négy bolygó mellett elhintázni. Ezt mutatja, hogy a Voyager-1 (ami csak a Juptert és a Szaturnuszt látogatta meg) gyorsabban távolodik a Naptól, mint a Voyager-2. Egyébként a 3. válaszoló által linkelt képből látszik is, hogy már a Jupiter melletti hintamanőver elég volt a szökési sebesség eléréséhez. (És a Neptunusz melletti például pont lassította a szondát.)

#7

Már hogy indult volna kiindulási sebességgel a kép alapján? A képen egyértelműen látszik, hogy a Jupiter eléréséig a szonda sebessége a szökési sebesség alatt van. (Jó, az indításnál nem olyan jól, mert ott még elég közel volt a kettő, de nyilván ha a szökési sebesség felett indult volna, akkor - hintamanőver, vagy más küldő hatás nélkül - nem mehetett volna később alá.)

Az első (és máig egyetlen) szonda, amelyet olyan sebességgel indítottak, hogy rögtön a Naprendszert elhagyó pályára került, a New Horizons. (Ami viszont végül lassabban távolodik a Naptól, mint a Voyager-1, mivel kevesebb, és gyengébb hintamanővert végeztek vele.)

[link]