A matematikában a maradékképzés értelmezve van nulla esetén? (Az osztás tudom, hogy nincs, de most írtam egy programot és nem dobott hibát)

Ott akkor valamit elrontottál a programban. A maradék képzés az ún. egész osztásnál van értelmezve. Azt nézzük meg, ha egy A számot elosztunk a B számmal akkor mennyi lesz az osztási maradék. Azaz így fog kinézni a történet:

C := /felveszi az értékét/ A egész osztva B-vel művelet eredményének

Majd az M (Maradék) := A-(B*C) érték lesz.

Ha a B=0 akkor már az első lépés sem elvégezhető. (Nyilván nem csak így számolható, de ez a legegyszerűbben bemutatható számolási módszer).

Nincs értelmezve semmilyen 0-val osztáshoz köthető művelet.

Formailag nézve a matematikában is lehet értelmezni a hányadosképzést, csak értelme nem sok van.

Alapvetően azt kell megértenünk, hogy nemnegatív egész számok esetén a maradékos osztás azt mondja meg nekünk, hogy egy számot hányszor lehet kivonni egy másikból úgy, hogy a kivonás eredménye még ne legyen negatív.

Például: 9:2=4, vagyis a 9-2-2-2-2 művelet eredménye még pozitív, de ha még egy kivonást elvégeznénk, akkor már negatív lenne az eredmény. Az osztás maradéka 1, a kivonások eredménye szintén 1, általánosságban pedig a maradék nem más, mint az a legkisebb nemnegatív egész szám, amit a kivonások eredményeként kaphatunk.

Nézzük, hogy ez a 0-val osztásnál hogy működik;

5:0 azt mutatja meg nekünk, hogy az 5-ből hányszor lehet a 0-t kivonni. Mivel bármennyiszer, ezért a válaszunk végtelen, tehát 5:0 = *végtelen*, a maradék pedig az 5, mivel a kivonások eredménye mindig 5 lesz.

Ugyanez lesz bármilyen nemnegatív osztandóval is.

Ez a megközelítés borítja azt az általános érvényű szabályt, hogy a maradék mindig kisebb, mint az osztó, de a 0-val való számolás már máskor is okozott furcsaságokat, szóval nem lepődünk meg annyira.