Hogyan oktatnak olyan embereket akiknek nincs meg valamelyik érzékszervük?

Aki nem lát, annak elmondják, aki nem hall, annak lerajzolják.

Ha se lát se hall, az gáz, de az az életben sem sokmindenhez fog tudni kezdeni önállóan, kábé állandó felügyeletre szorul egész életében.

Az ilyen esetekre vannak speciálisan képzett oktatók és oktatási intézmények.

A vakokat már alapból zenei oktatásra irányítják, mert egy egészséges ember képességeihez viszonyítva más szakmát úgysem tudnának elsajátítani elég magas szinten. Esetükben viszont az elérhető érzékre tökéletesen koncentrálódik a figyelem, ezért akár kiváló zenészekké is válhatnak. A süketség valamivel kisebb hátrány, azzal már teljesen önálló életet lehet élni.

Aki viszont születésétől fogva vak és süket is egyszerre, az teljesen életképtelen marad, mert az agya nem tud fejlődni. Az ilyen csak addig élhet, amíg őt a környezete életben tartja.

Vannak bizonyos etikai szempontok. A súlyos érzékszervi hiányossággal született emberek esetében teljességgel indokolt az eutanázia, hisz ebben az esetben egyértelműen egy másik egészséges egyed kihordása a humánus megoldás.

Bár bizonyos vallásos meggyőződésre hivatkozó személyek ezt megkérdőjelezik, de a normális életfelfogású emberek számára ez nem szempont.

Kiegészítés:

Még tegyük azt is hozzá, hogy Helen Keller nyilvánvalóan nem lett teljesen süket, hisz valamennyire megtanult beszélni. Ez tök süketen teljességgel lehetetlen lett volna!

#6: Helen Kellerről beszélünk:

1904. június 28-án 24 évesen, Keller magna cum laude kitüntetéssel diplomázott, és egyben ő lett az első siketvak, aki egyetemi bölcsészdiplomát szerzett.[10]

Kedves kérdező, a siketek, vakok és a siketvakok tanítását külön oktatják a gyógypedagógus-képzésben. Annyit tudok laikusként is, hogy a megmaradt érzékeiken keresztül oktatják őket.

A vakoknak van a Braille-írás, ma már vannak írott tankönyvek vak diákok számára. Zeneiskolát is végeznek (Braille-kotta is van), és van külön geometriaórájuk is, ami rajz néven fut. Vannak, akik több hangszeren is játszanak. Külön tanulnak közlekedni is. Sajnos a matematikaoktatás és a többi reál tárgy oktatásának színvonala elmarad a többségétől, mert hibába van ezekre is Braille-notáció, ezt a középiskolai tanárok (akik már nem gyógypedagógusok) már nem ismerik.

A siketek oktatásában a nyelv, a szájról olvasás, a hallásmaradvány kihasználása és a beszéd számít a legfontosabbnak, a többi tárgyból az oktatás színvonala alacsonyabb, mint a többségé.

A siketvakoknál pedig tényleg egyénre kell szabni az oktatást, az adott tanuló élettörténetét is figyelembe véve.

#9 (18:38) ilyesmikkel traktál:

"1904. június 28-án 24 évesen, Keller magna cum laude kitüntetéssel diplomázott, és egyben ő lett az első siketvak, aki egyetemi bölcsészdiplomát szerzett."

Válasz:

Én meg a gyíkemberek főnöke vagyok, aki néha a római pápa képében osztogatja az "urbi et orbi" áldást a bazilika balkonáról!

Magyarán szólva Helen Keller nem lehetett siketvak, amely tényt filmfelvételek is tanúsítanak. Teljes képtelenség, hogy egy óvodás előtti korban siketvakká lett ember túllépjen egy óvodás szintjén. Helen Keller max. vak lehetett és részlegesen halláskárosodott.

Ami a "cum laude" diplomát illeti, az egy ocsmány PR fogás volt, ami degradálja az efféle titulusok értékét. Max. tiszteletbeli diplomát szerezhetett csak érvényes módon, hisz csak tizedannyi olvasottsága lehetett, mint a leglustább középiskolás, de egészséges diáknak.

A vakírással írt könyvek csak nagyon lassan olvasható zanzásított kivonatok. Akkoriban még nem volt felolvasógép sem, tehát a tanuláshoz szükséges irodalom 99,99%-a elérhetetlen volt a számára - a háttérműveltség és a társadalmi belátás hiányáról már inkább ne is beszéljünk...