Ki lehet ezt kvantum egyenletekkel szamolni?

A mérésekkel csak néhány(-tíz) pontot vesznek fel, utána ezeket félempirikus egyenletekkel közelítik. Mikor már jól körüljárták a problémát, akkor minél pontosabban igyekeznek a félempirikus egyenleteket teljes levezetésekkel megmagyarázni.

Manapság már csak akarat kérdése megmagyarázni a legapróbb részleteket is. Ehhez viszont nem elég az egyszerű számolás, mert csak számítógépes szimulációkkal lehet pontosan meghatározni a bonyolultabb molekuláris interakciókat.

Ez a sport viszont sok pénzbe és időbe kerül, viszont szinte alig nyújt több gyakorlati eredményt, mint a klasszikus félempirikus közelítések!

Van:

[link]

"Perpillanat akkor tehat semmi gyakorlati haszna nincsen a kvantumfizikanak?"

Micsoda egysíkú látásmód!

Kérdező - például, mégis mit gondolsz milyen elméleti megfontolások vezettek olyan korszakalkotó felfedezéshez mint a nagy hatásfokú kék LED? Kutatta volna valaki hosszú évekig a gálium nitrid alapú struktúrákat, ha nem tudtak volna annak az olyan előnyös kvantummechanikai tulajdonságairól, mint a megfelelően széles tiltott sáv?

És ez csak egy kiragadott példa a sok ezerből!

Már péntek van, úgyhogy felhasználom a heti 1 db trollkérdésre-komoly-válasz kvótámat.

A legegyszerűbb dolgokon kívül semmire nem lehet képletet adni. Nem kell ehhez kvantummechanika, egy tárgy légellenállását is csak szimulálni lehet. Akkor biztos a Navier-Stokes egyenletek is bullshit kategóriásak. Ja várj, 3 egymást vonzó test mozgását se lehet zárt formába írni. Akkor az F=m*a is biztos humbug, nincs gyakorlati haszna.