Magyarországnak nincs tengere, tehát a legolcsóbb kereskedelemből kiesünk (hajózás). De ellensúlyozhatnánk-e ezt léghajókkal?

"Kevesebbet visznek, mint a hajók, de többet, mint a repülők."

Nem. Egy repülő többet képes szállítani, mint 3-4 léghajó.

Amúgy erre találták fel a vasúti szállítást. Ami gyorsabb, mint a hajó és többet szállít, mint a repülő. És több helyen van vasútállomás, mint reptér, vagy kikötő. (nyilván a tengeren, óceánon nem működik).

Egy teherszállító repülő 100+ tonnát is elvihet típustól és távolságtól függően.

Egyébként a következő legolcsóbb szállítás a folyami, utána meg a vasúti. A Duna csak a mi szakaszunkon nincs szabályozva, vízlépcsőzve. Amint ezt meglépnénk sokkal kiszámíthatóbban, évi 300-360 napon is mehetne rajta a teherforgalom akár Konstancába, akár Rotterdamba.

Egyelőre valóban a legolcsóbb szállítási forma a tengeri hajózás, ehhez persze kell az is, hogy a felhasznált üzemanyag a kőolaj lepárlásának mellékterméke, a kénben és egyéb szennyezőkben igen gazdag nehézolaj legyen, amihez szinte ingyen jutnak annak fejében, hogy a nemzetközi vizeken -szabályozás hiányában- elégetik azt. Hogy mennyire szennyező, arra vonatkozólag talán elég azt tudni, hogy ebben az olajban kb 3500-szor annyi a kén mint a hazai kutakon kapható dízelben. Amíg ez az üzemanyag rendelkezésre áll, addig ez nem is fog változni. Szerencsére(?) a repesztéses eljárással bányászott kőolajban sokkal kevesebb van a nehezebb összetevőkből (aszfalténekből, nafténes és paraffinos anyagokból). Amikor ez el fog fogyni, akkor a hajózás is drasztikusan meg fog drágulni. Márpedig hamarosan el fog fogyni, mert a 80-as évektől már egyre kevesebb kőolajlelőhelyet fedezünk fel, mint amennyit felhasználunk.

Akkor a léghajózásról. A biztonságos verzióhoz hélium kellene. Évek óta kongatják a vészharangot, hogy fogynak a készleteink belőle, pedig az iparnak rengeteg helyen szüksége van rá. Honnan szerezzük? A hagyományos földgázkitermelés mellékterméke egyes földrajzi régiókban. Ráadásul az elszökő hélium legnagyobbrészt nem visszagyűjthető mert jó eséllyel elhagyja a Föld légkörét (egyedüli elemként tud ilyet tenni a magaslégkörben a napszél hatására). Elég drága lenne a léghajóflottát feltankolni héliummal. Esetleg hidrogén? Az első pukkanásig talán jó ötletnek tűnne, ráadásul azt is földgázból állítjuk elő.

A léghajókhoz persze ki kellene építeni egy bonyolult infrastruktúrát is (hangárak, kikötők, kiszolgáló személyzet, stb.), ami szintén temérdek pénz lenne. Nem hinném, hogy ez versenyképes megoldás mondjuk a vasúthoz képest.

#5 "Ráadásul az elszökő hélium ... elhagyja a Föld légkörét (egyedüli elemként tud ilyet tenni a magaslégkörben a napszél hatására)."

Hát ez nem teljesen így van.

Mivel a vízpára/vízgőz is felbomlik Hidrogénre és Oxigénre (és az emberiség is bocsájt ki Hidrogént) és a legkönnyebb elem a Hidrogén így az is kiszökik a Földről és a légkörből is.

(Sőt nagyon kicsi mennyiségben a többi légköri elemből is veszítünk. Oxigén és Nitrogén is.)

De a lényeg hogy például a Mars az ilyen vízbomlás és Hidrogén szökés miatt lett olyan amilyen. Mert bár a naptól messzebb van de mágneses védelem nélkül. A vizének egy része elbomlott a hidrogén megszökött. A visszamaradó oxigén pedig a felszínt a fémeket oxidálta (ezért vörös bolygó).

Magyar rockköltemény:

"Kitett a földszinten a léghajóról az álom."

Ne aggódj kérdező, majd téged is kitesz!

😆😂🤣