Lehetséges lenne a mostani technológiai színvonalon egy olyan szuperszámítógép megalkotása, amely több száz éven keresztül (vagy 1 évezredig) képes lenne eltárolni az emberiség jelenlegi összes tudásanyagát és eredményeit EMBERI BEAVATKOZÁS NÉLKÜL?

A préselt optikai lemez örökéletű, ha nem teszed tönkre. Ami tönkremegy magától az gyári hibás. Az írtra ez nem igaz.

A mágneses elvű tároló is sajnos elveszíti a mágnesességét idővel, ami az emberi élethez viszonyítva lassú, de évszázadokig biztos nem marad meg rajta.

Az egyetlen biztos dolog a fizikai tárolás. A 100 évnél régebbi viaszhengerek is lejátszhatók a mai napig, ha anno vigyáztak rájuk. Ahogy a hanglemezek is, meg a könyveket is gond nélkül kézbe veheted. Az analóg, fizikai formában történő tárolás állja ki egyedül az idő próbáját.

#4 hasonlóan, az eltárolás LEHETSÉGES lenne, ha megalkotnánk, persze eltérő civilizációink másképp használnák majd, ma viszont nincs ilyen. Se a Google, se a WIKIK nem általánosak kezelői rendszernek, többnyire.

Kérdéses lesz viszont a

megjelenítés,

lekérdezés

akár 100, akár 1000 év múlva?

Írok egy elnagyolt példát: ma hány 5 & 1/4 es meghajtó, olvasó, ill. lemez van?

(segítettem rávilágítani a kérdésre?)

Adattároló lehetséges, számítógép nem. Számítógépben karbantartásra, alkatrészserékre lenne szükség, utóbbi pedig idővel elfogy.

Adattárolónál az egyetlen probléma az optimális környezet fenntartása az adathordozó élettaerama során (illetve hogy létezik-e még kompatibilis olvasó ezer év múlva. Például az MDISC nagyon hosszú élettartamú, de optikai meghajtó már ma sem általános, hogy kerül asztali gépbe, laptopba meg szinte egyáltalán nem. 10-20 év múlva pedig már valószínűleg piaci forgalomban sem lesz, 50-60 év múlva pedig már a használt meghajtók is elfogynak.

#6 (09:54) - számítógép is lehetséges.

Ma már nem probléma mozgó alkatrészek és nedves kondenzátorok nélkül, "space flight" minősítésű alkatrészekből összerakni olyan számítógépet, amely védőatmoszférában és állandó hőmérsékletű barlangban lezárva akár 1000 év múlva is teljesen üzemképes marad.

#6

Elméletben. A kérdés, hogy a működőképességet biztosító környezetszabályozást a számítógép részének tekinted vagy sem, illetve a környezetszabályozó berendezés képes-e a számítógéppel együtt működni és a tervezett ideig fenntartani a környezetet, vagy idővel meghibásodik, ami a számítógép meghibásodását is magával vonja.

A véleményem az, hogy mivel a számítógépek hűtőrendszerét (hőmérséklet szabályozás) általában a számítógép részének tekintjük, ez a mi elméleti szuperszámítógépünkre is érvényes.

#8 - nem kell környezetszabályozás egy barlang mélyén, ahol állandó a hőmérséklet. Egy duplafalú és többszörösen korrózióvédett acéltartályban pedig nagyon sokáig elvan a teljesen nedvességmentes védőatmoszféra. Természetesen áramtalanított számítógépeket hagynánk az utókorra.

Egy új DC tápegységet már csak előtudnak keríteni a kíváncsiak - nemde? Bár még az is könnyen megoldható törőampullás kémiai cellákkal!

Láttam sok helyen ezt a problémát felbukkanni, csak senki sem gondolta igazán végig, az egyetlen adat tárolási módszer az maga a DNS ami erre képes lenne (mint mindennek ennek is megvannak a maga bajaji).

A legtöbb ember bele sem gondol abba, ha olyan dolog történik amit csak egy ólom dobozban tárolt optikai lemez él túl, akkor nem lesz 1000 éven belül olyan technológia ami azt képes lesz vissza olvasni, de lehet millió év múlva sem.

Vagyis kb értelmetlen maga a kérdés, mert a elolvasásához szükséges infrastruktúra és vele együtt maga az emberiség el fog tűnni egy ilyen esemény során.

Vagyis igen lehet ilyen adattárolót csinálni, max semmi értelme sincs.

Próbálj meg egy lyukkártyát/szalagot leolvasni... aztán az még 100 éves sincsen, ha szerencséd van valamelyik múzeumban van működő eszköz, de azt nem hinném, hogy hagynák néked azt használni.