Az audio ( gyári) CD hangfelbontása végtelen, ugye?

""Elvileg e gyári CD- nek analógnak kéne lennie."

Ezt az ökörséget honnan veszed?"

Ez jó kérdés, ha minden igaz értem miből gondolja a kérdező.

""Az analóg ( amiben nincs zaj)"

Az analógnak és a zajnak semmi köze egymáshoz. Nincs köztük semmilyen összefüggés."

Első olvasásra nekem is az jött le, de másodjára már értem. Arra gondolt a kérdező, hogy egy zajmentes analóg az az jobb mint egy digitális.

A gyári audio CD 44100 Hz mintavételezési frekvenciás és sztereó azaz két hangcsatornája van és 16 bitmélységű digitális.

"Az analóg zene pont azért szól jobban, mert ott a teljes hanghullám van eltárolva, így természetesebb az emberi fülnek."

Ez nem igaz. Maga a zene, de mondjuk általánosítva a hang amit hallasz az mindig analóg. Felvételkor történik egy analóg digitális konverzió, majd lejátszáskor történik egy digitális analóg konverzió. A másik, hogy akár az emberi akár az állati fület vagy akár mikrofonokat nézünk, mindegyiknek van dinamikatartománya, van a különböző frekvenciákra való érzékenysége.

Vagyis az sem mindegy, hogy milyen mikrofonnal lett felvéve.

Az egy idealizáció, hogy végtelen pontosságú az analóg, a digitális meg adott véges pontosságú, gyakorlatban ez nem igaz. Analóg esetben nagyban függ hangtároló és lejátszó minőségétől, állapotától is, vagyis bejön még több hibafaktor is mint digitális esetben.

Ugyan a gyári CD lejátszásába is lehetnek hibák ha a lejátszó poros vagy a lemez karcos, de sokkal jobban hibatűrő mint egy analóg hangkazetta, vinil lemez. Nem megyek bele a részletekbe, de ha például anyagfáradás van akkor az olvasófejnek a gyári CD esetében azt kell eldönteni mindig hogy ott 0 vagy 1 van, analóg lemez vagy hangszalag esetében pedig magát a hanggörbének az analóg lenyomatát kell leolvasni, sokkal több a hibázási lehetőség is.

Vagyis analóg hangtároló esetében a tárolónak a fizikai állapotának függvényében minőségromlást szenved. A gyári CD esetében pedig kvantált annak romlása a fizikai állapotának függvényében, vagyis egy adott határig teljesen ugyanolyan mintha nem romlott volna semmit (addig míg meg tudja különböztetni hogy 0 vagy 1, addig ugyanolyan, sőt hibajavító kód is van benne, vagyis ha egy adott határig el is romlik hogy 0 vagy 1, azt is vissza tudja számítani hogy minek kell lennie), majd ha egy határt meghalad a a fizikai állapotának romlása akkor romlik a minősége annak is az is egy adott határig ugyanolyan stb.

Az Amerikai Zeneoktatással kapcsolatos kutatásokért felelős tanács kiadott egy tudományos publikációt annak a kísérletnek az eredményéről, melyben azt vizsgálták, hogy a lehető legpontosabb összehasonlítást elvégezzék ugyannak a felvételnek az analóg és a digitális változata között.

[link]

Erről a kérdésről ebben a videóban is szó van : https://www.youtube.com/watch?v=27JHhECtlb0

spoiler:

A kontrollált tudományosan elvégzett több emberen is megismételt kísérlet szerint ahol szinkronba indítottak zenéket pontosan egyszerre és a teszt alany kapcsolt digitális és analóg között úgy hogy nem tudta melyik-melyik (olyan zene felvételek esetében ahol egyszerre ugyanazzal a mikrofonnal lettek rögzítve a felvételek, a lehető legjobb minőségben digitálisan és analógban is egyszerre) Az eredmény az lett, hogy a digitális jobban szól.

CD az digitális, mivel bitek vannak rajta, nem folytonos.

Ezzel szemben sokkal jobban hangzik, mint például egy analóg bakelit lemez. A bakelit jobban hangzik egy bizonyos hangosságig és hz szintig, mint a CD, de a CD mégis jobban hangzik a bakelitnél, mert a bakelit nem bír megbírkózni a magas frekvenciákkal és az akkora hangerövel, mint a CD, ráadásul a vágó mérnöknek bakelitvágáshoz folyamatosan kell csökkentenie a zenén a magas frekvenciát, mert a belsö része a lemeznek rosszabb minöségü (kívül a tü nagyobb idöintervallumot tud olvasni, mint belül).

Ez egy dilettánsok meddő vitája. A kérdést eldöntötte a már említett erre vonatkozó tudományos kísérlet.

Csak pár dologra reagálok:

A bakelit lemez hibás (bár elterjedt) elnevezés valójában vinyl lemez.

A vinyl lemez analóg attól, hogy folytonos nem lesz végtelenül pontos, csomó plusz hibafaktor fellép a digitálishoz képest.(Például

nagyon is számít a lemez anyaghibája és anyagfáradása, a leolvasó tű állapota stb.)

A CD szabvány szerinti mintavételezési frekvencia 44100 Hz. Egy jó emberi fül 20 Hz-től 20 000 Hz-ig képes a hangokat hallani, ez a tartomány inkább szűkebb általában egy-egy adott emberre vonatkozóan. A Shannon–Nyquist-féle mintavételezési tétel:

[link]

[link]

Ezen mintavételezési tétel értelében bizonyítottan 44100/2 Hz = 22050 Hz -ig képes hibamentesen a hangok tárolására.

A 192 kbps bitráta ezt hagyjuk is ez messzire elvezetne, ez vesztességes tömörítés. Az audio CD az tömörítetlen, lehetne vesztességmentes tömörítés lásd flac, de ez ebből a szempontból lényegtelen.

#17, ezt kifejtenéd bővebben?

Hadd tanuljunk.