Ha van víz a levegőben, akkor a levegő miért nem tud megfagyni?

#10 - bocsi, ezt benéztem!

:-)

#8

"Télen a mínuszokban gyakorlatilag jeget lélegzünk be? (Amit – feltételezem, hogy – az orrban lévő hő azonnal vízzé alakít.)"

Én inkább levegőt szoktam. Persze letüdőzheted a havat, ha szeretnéd, de szerintem nem olyan kellemes.

"Miért nem érnek össze? Hiszen, ha egymáshoz érnek vagy ütköznek, akkor egymáshoz tapadnak, nem?"

Az ütközés erejére egymáshoz érnek, de aztán el is pattannak egymástól, nagy a távolság közöttük. Ha elég alacsony a hőmérséklet, akkor már nem lesz ehhez (legtöbbször) elegendő energiájuk, ezért tényleg mondhatjuk, hogy összetapadnak. Ekkor csapódik ki a folyékony víz a levegőből, vagy megfelelően alacsony hőmérséklet esetén a jég.

"Miért nem érnek össze? Hiszen, ha egymáshoz érnek vagy ütköznek, akkor egymáshoz tapadnak, nem?" - nem. A molekulák ütközése tökéletesen rugalmas, tehát amilyen sebességre gyorsítja őket egymás vonzása, ütközés után ugyanakkora sebességük lesz a távozáshoz, tehát pont ugyanolyan messzire el is tudnak menni, mint ahol voltak. A tartós kapcsolathoz az kell, hogy az energiájuktól meg tudjanak szabadulni, akár sugárzás (ebben az esetben infravörös) akár további molekulákkal való ütközés útján, így már nem tudnak egymás vonzásától megszabadulni.

>Télen a mínuszokban gyakorlatilag jeget lélegzünk be?

-Nem, de nem azért mert nulla lenne a levegő víztartalma, hanem mert a jégnek sem nulla a gőznyomása, fagypont alatt is van légnemű víz a levegőben (vagy akár vákuumban is, a levegőnek csak annyi szerepe van, hogy az eleve adott. De az a földrajz tankönyvekben is előforduló megfogalmazás, mely szerint a levegő "feloldja" a vízgőzt, téves.) Megfigyelhető, hogy a jégvirág napok alatt átrajzolódik: a vékonyabb részek, finom vonalak eltűnnek, a vastagabbak vastagszanak. A jég szublimálás-lecsapódás egyensúlyban van, a molekulák szintjén nincs nyugalomban. Az éleknél, csúcsoknál erősebb a szublimáció (kevesebben vonzzák vissza), a lapos részeken meg erősebb a lecsapódás.

Tényleg buta dolgot kérdeztem, hogy le kellett pontozni a 8-as hozzászólásomat...megáll az ész...mármint azoknál áll meg, akik lepontoztak.

Rendezve van 11-es.

"Én inkább levegőt szoktam. Persze letüdőzheted a havat" - apró jégkristályokra gondoltam

"amilyen sebességre gyorsítja őket egymás vonzása" - Egymás vonzása gyorsítja őket¿¿ Azt gondolnám, hogy teljesen elhanyagolható az egymás vonzása. Sokkal inkább a levegő mozgása gyorsítja őket, szélcsendben pedig a hőmérséklet különbség...

Köszönöm a magyarázatokat!

#16

Jégdarát sem kellemesebb belélegezni. Persze lehet olyan helyzet, amikor nagyon finoman eloszlatott jég van eloszlatva a levegőben, és az ember akár be is lélegezheti, de azért annyira szerintem nem gyakori. (A kristályosodáshoz kell kristályosodási góc. Ha már képződött néhány jégkristály, akkor inkább azokra válnak ki a kondenzálódó vízmolekulák. De nyilván ez függ a körülményektől.)

"Jégdarát sem kellemesebb belélegezni." - -10 fokon nem valószínű, hogy fogsz tudni választani. Legfeljebb aközött, hogy vagy beszívod vagy nem, de élnek ilyen és ennél hidegebb tájakon is emberek, nem kevesen.

"A kristályosodáshoz kell kristályosodási góc." -

Miért kell kristályosodási góc? Ami "nagyban" megtörténhet, az kicsiben miért nem?

"-10 fokon nem valószínű, hogy fogsz tudni választani. Legfeljebb aközött, hogy vagy beszívod vagy nem, de élnek ilyen és ennél hidegebb tájakon is emberek, nem kevesen."

És szerinted mégis milyen gyakran van jégdara a levegőben???

"Miért kell kristályosodási góc? Ami "nagyban" megtörténhet, az kicsiben miért nem?"

Elégsok dolog van, ami nagyban nem úgy működik, mint kicsiben. Mondjuk ez pont nem, mindenképpen jól jön kristályosodási góc. (Persze anélkül is végbe mehet a kikristályosodás, csak sokkal nehezebben.)