Meteorológiai szempontból már ősz van?

"meteorological fall includes September, October, and November"

Forrás: Az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatal

Ügynöksége [ [link] ]

"Meteorological season: 1 September – 30 November

...

Meteorologists (and Australia and most of the temperate countries in the southern hemisphere) use a definition based on Gregorian calendar months, with autumn being September, October, and November in the northern hemisphere,"

[link]

"Meteorological fall is September, October and November."

[link]

"Szeptemberrel nem csak a meteorológiai ősz és a tanév kezdődik"

[link]

"A meteorológiai ősz utolsó napja sem a csendes, nyugodt időről szólt"

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook-oldala, 2021. december 1. [ [link] ]

"A meteorológusok az évszakokat 3 hónapos időszakokra bontják a föld átlaghőmérsékletének alakulása lapján. A hétköznapi ember úgy gondol a nyárra, mint az év legmelegebb időszakára, a télre pedig, hogy az a leghidegebb. A tavasz és az ősz pedig átmeneti hónapok. Ez az alapja a meteorológiai évszakoknak.

A meteorológiai nyár június 1-től augusztus 31-ig tart. Meteorológiai tél december 1-től február 28-ig tart. A kettő között pedig a tavasz és az ősz található."

[link]

#3 Nem tudom miért írják ezt mindenhol meteorológiainak, miközben a NAPTÁRI évszakról beszélnek.

Nem fogok hivatalos oldalakkal vitatkozni, de ez így akkor sem helyes.

#5 De itt nincs számítás, hanem egy általunk alkotott, természeti szempontból teljesen lényegtelen rendszerben bejelöltek pár dátumot, három havonta elsejét, mert az úgy kényelmes és könnyű megjegyezni, de ennek az égvilágon semmi köze nincsen a természethez, időjáráshoz.

Ezért is írtam #1-ben, hogy a METEOROLÓGIAI évszakok nem köthetők egy naphoz és nem is csak azért, mert folyton változó, hanem azért sem, mert nem egyik napról a másikra történik.

A meteorológiai évszaknak pont az a lényege, hogy nem a naptárhoz van kötve, hanem a valósághoz, a természethez. Ha naptári dátumban állapítjuk meg, akkor az nem lehet meteorológiai. Az naptári évszak.

#6: "De itt nincs számítás, hanem egy általunk alkotott"

Van egy évszázadok (ezredek?) alatt kialakított, csak nem "egzakt": van egy időszak, ami általában forró - ez a nyár - és van egy időszak, ami általában hideg - ez a tél - és a kettő között van egy-egy átmenet - ez a tavasz és az ősz.

Pont azért meteorológiai, mert az időjárást veszi alapul.

Kiegészítés a #7-hez: és mindezt 1780-ban egy német meteorológiai szervezet

[link]

vezette be:

[link]

#7 De az időjárás nem igazodik a naptárhoz. Amit leírtál az abszolút igaz, ezt mondom én is és igen, ahogy az utolsó mondatban szól, ezek a meteorológiai évszakok.

A probléma, hogy a meteorológiai évszakok abszolút nem igazodnak a naptárhoz. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy évszázados megfigyelések alapján átlagoltak, mert senki ne akarja velem elhitetni azt az eszméletlen véletlen egybeesést, hogy a több évszázados átlag szerint a hónapok hajszál pontosan 3 havonta váltakoznak és az átlag szerint az évszakváltás hajszál pontosan elsejére esik. Persze már...

Arról nem is beszélve, amit már kétszer leírtam, hogy az évszakváltás nem egyik napról a másikra történik, tehát még ha átlagoltak is, hogy naptári naphoz kössék, akkor mi alapján tették azt? Mit átlagoltak volna, ha sosincs fix nap? Átmenet van. Napokon, heteken át tartó átmenet van évszakok között, tehát lehetetlen átlagolni, tehát lehetetlen egy napot kijelölni, tehát lehetetlen naptárban megjelölni.

A naptári évszak és a meteorológiai évszak nem ugyanaz, pont. Két külön dolog. A naptári évszakot mi találtuk ki az egyszerűség kedvéért. A meteorológiai évszakot a természet határozza meg, naptárral behatárolhatatlan, naptárban elhelyezni lehetetlen.

"Arról nem is beszélve, amit már kétszer leírtam, hogy az évszakváltás nem egyik napról a másikra történik, tehát még ha átlagoltak is, hogy naptári naphoz kössék, akkor mi alapján tették azt? "

Mondtam már: az évszakok felosztása nem egy "egzakt", modern, mérések alapján felállított rendszer, hanem egy az évszázados (évezredes?), tapasztalatok (nyáron meleg, télen hideg, köztük átmenetek) - amiket felhasználtak az akkori korok meteorológusai - alapján a már meglevő gregorián naptárra - annak 12 hónapjára - épített. Mindezeket alátámasztják a már belinkelt anyagok.