Szerintetek ez alkalmas hely lenne vízzel működő gravitációs tároló és erőmű építésére?

Kedves kérdező!

Alapvetően a bánya a bezárás utal rekultiváláson kell átessen. (Kéne...)

Az ötlet nem rossz, de nagyon sok ok van, ami miatt nem érné megépíteni.

Helyszínnek egy kiskapacitású rendszerhez optimális, de egy közép vagy nagykapacitásúhoz nem ideális. Meg lehetne építeni? Igen. Viszont ott a baj ezzel, hogy nagyon magas árat igényelne. Még az is olcsóbb lenne, ha a Marcali vagy Csepeli víztoronyhoz hasonló víztározókat alakítanának ki több ponton alsó-felső tartályrendszerrel (teljesen zárt rendszeres hidroelektrikus energiatározók), pedig még az is piszkosul drága mutatvány lenne. Magyarországon nagyon sok víz van, amit igen, ki lehetne használni, de nem nagyméretű alapokon, mivel ehhez nem alkalmas az ország. Ahol vannak hozzá területek, ott vagy a geológia, vagy az ökológia, vagy pusztán a gazdasági alapok nem jók.

A számolásod egész jó, bár nem vetted figyelembe, hogy a víz nem desztvíz, sűrűsége hőfokfüggő, mind a betápnak, mint a generátoroknak van vesztesége, nem beszélve a tranzformátorokról. Ráadásul ahhoz, hogy megérje az energiát eltárolni, kettős elektromos energiahálózat kellene (külön a megújuló és külön a nem). Viszont az áramveszteség a távolsággal nagyban növekszik. A környéken, bár vannak napelemet vagy szélkereket haszáló építmények/ingatlanok, inficittermelésük csekély, szinte elhanyagolható, főleg ahhoz nézve, ha több tonnányi teher mozgatásáról beszélünk.

Ettől független jó ötlet lenne, ha több szabadenergia/energiatöbblet lenne a hatékonysági zónában. (Pár geotermikus kúttal, tetőcserépre integrált napelemekkel és jóval több szélkerékkel már optimális lenne, de azok ára jelenleg nem az.)

Egy tó kialakítása sem egyszerű. A talajvizi mozgásokat, a geológia rétegeket, repedéseket, torlódásokat, a különféle szennyezési, be és kivételi mennyiségek teljes feltérképezése is több milliárdos tétel, ráadásul folyamatos monitoringrendszer telepítését is igényelné a dolog.

Költséghatékonysági szempontból a sórendszerű, homokrendszerű hőtartályok sokkal jobban megérnék. Még az ipari méretű akkumlátoros tározás is olcsóbban jönne ki a modern technológiával.

Paks alapvetően egy jó koncepció, viszont jelenleg a hűtőrendszere már sok gondot okoz.

Alapvetően atomenergiapárti vagyok és az egy szükséges rossz, hogy a kimerült fűtőelemek még több ezer évig veszélyesek. Ígyis a legkevésbé szennyező nagymértékű energiatermelés vezetője a fissziós erőmű.

A baj ott van vele, hogy egy helyen van. Paksra egy kétblokkos egység kellett volna és a tisza középrégiójához szintén egy kétblokkos rendszer.

Ha méretben a középméretű, kétblokkos atomerőműből 4-5 lenne magyarországon belül, akkor az a teljes elektromos áramigény 80%-t vagy többet is lefedne.

Magyarország egy olyan ország, ami bár jó helyen van, de borzalmasan működik. Erdőgazdálkodás pocsék, víz és halgazdálkodás pocsék, mezőgazaság és állattartás pocsék. De még mindig van acélgyár, holott sem minőségi szén, sem elérhető vasbányászat nincs.

A neves nagy gyártók csak azért jönnek ide, mert piszkosul olcsó a munkaerő a rossz valutánk miatt és nagyon nagy profitot jelent ez nekik.

A könnyűipar mellett a többit is helyre kellene tenni és kiaknázni azt, ami a földrajzi adottságokból eredve jó. (pl: EU tiltás, hogy cukrot nem lehet csak bizonyos mennyiségig termelni, de a cukorrépának ideális hely vagyunk és a cukorból etanolt lehet könnyen előállítani. A brazilok is pont azt csinálták a cukornáddal, csak nálunk nem arra van igény...

A hulladékból, szennyvízből, állati ürülékből iszonyat nagy energia nyerhető ki... mégis kevés mennyiségben használjuk őket. Helyette deponálunk... - jó, nem annyira rossz a helyzet, mint távolkeleti rokonoknál, de azért nem valami vidám.

Na, de elkalandoztam jócskán.

Lényegében az ötleted jó, csak jelenleg nem éri meg kivitelezni. Lehet, hogy idővel megfogja, de most nem.

Sok válaszolóval egyetértek, mégha nem is mindenben, de abban mindenképp, hogy a politika nagyon hat a dolgokra. (sajnos)