Szerintetek ez alkalmas hely lenne vízzel működő gravitációs tároló és erőmű építésére?

Meg kéne tippelned a víztározó méretét, aztán E=pVgh -val egy felső becslést készíthetnél a tárolt energia mennyiségéről.

(p -t a vízsűrűség jelölésére használtam)

Az a baj, hogy ilyen kérdésekben nem az számít, hogy alkalmas lehet-e, hanem hogy van-e igény politikai részről a megvalósítására. Sok hasznos dolgot lehetne csinálni, csak ez sajnos senkinek sem érdeke általában.

Na de ezt leszámítva csak a tényeket nézve #1-vel teljesen egyetértek.

Nagymaroson akartak ilyet, de a dunaszaurusz ügy miatt ez nem sikerült. Nem véletlen fél a jelenlegi politika a kisszámú környezetvédőktől. Erre jó oka van.

Bármi van most a megújúlók egy ilyen megoldást megvernek költséghatékonyságban és teljesítményben is.

Mint #2.

Az a baj, hogy a szocializmus elleni érzelmek annak idején a dunakanyarral kapcsolatban törhettek csak ki, és azóta minden kormányzat annyira fél ettől a tározós vízerőmű témától, mint ördög a tömjénfüsttől.

Isteni nagy sikere volt ez Mosonyi Emilnek, 100 évre bebetonozta a nevét a magyar energiaellátásba. Miközben a neve helyett a víztározót lett volna jobb betonozni.

(Én nem mondom azt, hogy nem kellett volna könycseppeket ejteni a Prédikálószék mostani kinézetéért, de a tározók is tudnak jól kinézni.)

(és igen, bár nem vagyok barátja az akkori rendszernek se, ezt, meg az M0-t a hatvanas években kellett volna megépíteni, akkor nem volt apelláta. Itt megy holnaptól az út, elvtársak! :D )

Hülyeséget reagáltál, csak tévedés van benne.

A vezetések meg, amióta az eszemet tudom (úgy a kubai rakétaválságtól kezdve figyeltem a világot) mind rendkívül ostobák voltak és vannak.

Maga az energiatároló kialakítására alkalmas környezeti terep megtalálása csak az egyik fontos tényezője a képletnek.

A másik - és erről sem szabad megfeledkezni - hogy a környéken van-e annyi megújuló energiaforrás, amivel gazdaságosan működtethető a tároló. A napenergia gyanús, hogy egyszerűen kevés ahhoz, hogy ekkora vízmennyiséget felpumpálj 100-150 méter magasra. A nap + szél már talán, de ezt nyilván én nem tudom. Inkább csak, mint szempont, szerettem volna megemlíteni, hogy erre is gondolni kell.

Magyarországon sokkal ésszerűbb lenne a geotermikus energia kiaknázása, hisz az azzal kapcsolatos természeti adottságaink sokkal kedvezőbbek. De úgy tűnik a stadionépítés fontosabb...

Hát a politikai hozzáállás alapvetően határozza meg, hogy akár a legjobb ötlet is megvalósuljon, de foglalkozni kell ezekkel, ez nem vitatható. Másik a méretek / megtérülés aránya, ami egy görbét ad ki és jelenleg a kis méretek nem metérülőek, bár a pontos legkisebb méretét ennek nem tudom. A svájci tavak amiket használnak azok 1 és 4 km-esek, míg amit mutattál ott kb ahogy futólag néztem 1 km-es a legnagyobb tó, aztán, hogy az elég-e hozzá az is passz, csak van ilyen része is.

Nem olyan egyszerű szerintem. Nem szakmabeliként leginkább arra tudnék tippelni, hogy adott konkrét erőművek méret és terepi dolgaival nálunk mi egyezik és ami hasonló az talán tényleg alkalmas lenne.

Ebben a wiki cikkben is átnézném az alapvető szükségleteit és összehasonlításokat néznék a kicsiktől kezdve a nagyokig:

[link]

Gazdasági hatékonyság /

Kisméretű létesítmények /

És van ott lista és a legkisebbekket is átnézném, mert szerintem nálunk azokkal könnyebb lehetne a helyzet. Bár ezek variálhatóak méretükben és egy országban lehet sok kicsit is építeni és mellette egy-két nagyobbat is.

A "mini-hydropower project"-re is rákeresnék, hogy hol tartanak.