Igaza lehet a NASA Asztronómusának : "azért nem megyünk vissza a Holdra, mert már elveszett a technológiánk"?
Rengeteg ember kérdezgeti, hogy vajon miért nem ment vissza az ember a Holdra a sikeres Holdralépések után ? A NASA asztronómusa Don Pettit erre azt válaszolta, hogy már elveszett a technológiánk, így nem vagyunk képesek visszamenni. Miközben a technológia rohamosan fejlődik a Földön. Valami 64 kB memóriával hajtották végre az első Holdraszállást ma pedig 16 Giga van egy közember GAMER gépében is. Vajon nem tudják megismételni a Holdraszállást?
https://www.youtube.com/watch?v=e007PaLsfV8
"Anno sokkal képzettebb szakemberek voltak mint ma? ?XD"
Anno kb. mindent kézzel vezéreltek, ha egy mai CNC szakembert odaállítasz egy ilyen kézi masina mellé, hogy most 6 órán át forgácsoljon, akkor kiröhög.
A mai szakemberek is megcsinálják az alkatrészt, de a mai gépeken a mai anyagokból. Ergo ujra el kell végezni a minőség ellenörzést, új dokumentáció kell új engedéllyeztetés, akkor meg minek láncoljuk magunk a régi dizájnhoz.
Azért születnek ilyen kérdések & válaszok a mai tudományos technológiák felé inkompetens laikusokban, mert fogalmuk sincsen a tudományban korszerűsített robotikus technológiák viszonyában. Egy mai szakember már nagyon sok leegyszerűsített technológiát tanul meg. Nem kell tranzisztort, diódát gyártani. Fogalma sincsen a mikroelektronika őskorában végbement technológiákról. Teljesen mást tanulnak manapság. Képtelenség lenne kivitelezni azt a színvonalat ami akkor volt. Újat sem lehet alkotni, mert aki ezt létrehozta Werner Von Brawn már nem él. Őhozzá mérhető korszakos zseni pedig már nincsen
Megvan az összes tervrajz, szoftver és tervdokumentum az Apollo holdrakétákhoz és a különféle leszállókhoz, roverekhez, szkafanderekhez stb.
Mindazonáltal: A kialakításuk nagy része olyan dolgoktól függ, mint például bizonyos típusú szivattyúk vagy valamilyen elektronikus alkatrész, amelyet már nem gyártanak.
Így hát az 1970-es években – és valószínűleg az 1980-as években is lehetett volna fordulni az Apollo küldetéshajó eredeti gyártóihoz – adj át nekik egy nagy halom dolláros bankjegyet, és mondd: „Készítsetek még egy holdrakétát!” - és némi kalapálás, fűrészelés és fúrás után - egy újabb Apollo-küldetésben lehet részed, amellyel a legénység eljuthat a Holdra és vissza.
De ha ma megpróbálná ezt megtenni, a gyártók visszajönnének, és olyanokat mondanának, mint „A rendkívül fontos karimás recés-restabilizátor gyártója 2002-ben megszűnt.” - tehát vagy valakinek újat kell terveznie és gyártania (ami illegális lehet, ha valakinek a szabadalmát sérti, vagy valami ilyesmit) - vagy az űrhajónak azt a részét át kellene tervezni, hogy egy modern alkatrészt használjon, aminek esetleg más a specifikációja vagy működése. valami egészen más módon.
Tekintsünk csak egy apró részt az egész hatalmas/bonyolult gépből: az „Apollo Guidance Computer”-t.
Pontosan tudjuk, hogyan működött – megvannak a tervezési dokumentumok, a szoftverek listája – minden. A fenébe, valószínűleg legalább néhányan ülnek belőlük a múzeumokban, amelyeket lemásolhatnánk.
Számítógépként azonban – „memóriára” van szüksége a programjainak tárolásához –, és az 1960-as verzió valami úgynevezett „core rope memory”-t használt:
(Ez körülbelül egy láb magasnak és kilenc hüvelyk szélesnek tűnik.)
Az Apollo számítógépeknek 72 kbájt programtárra volt szükségük, amelyet ebből a furcsa memóriából építettek ki.
Magos kötéltárolót azonban már senki sem készít – 50 éve teljesen elavult!
Sehol nem lehet megvásárolni!
Egy új gyártólétesítmény felállítása a magkötél-memória előállítására NAGYON bonyolult és költséges javaslat lenne. Persze, hogy meg tudnánk csinálni – de nincs okunk rá.
A 72 kbájt tárolása gyerekjáték – ennél több memória van az egérben!
Manapság használhatjuk a „flash memóriát” (amely kvantum-alagútot használ – a fizika egy homályos szegletét, amely gyakorlatilag ismeretlen volt, amikor az Apollót tervezték).
KÖNNYEN milliószor annyi tárhelyet helyezhetünk el a hely ezredrészébe, mint amennyit a magkötél elfoglalt – és közben legalább párszázszorosára csökkentjük a súlyt azáltal, hogy kidobjuk azt a hatalmas áramköri lapot, és megvásároljuk. helyette egy 128 Gbyte-os hüvelykujj-meghajtót 22 dollárért az Amazonon!
(Körülbelül ekkora az indexképed)
Tehát újra kell terveznünk bármit, ami ehhez az áramköri laphoz csatlakozik, hogy USB interfésszel rendelkezzen. De őszintén szólva – az egész Apollo irányító számítógépet könnyen lecserélhetjük egy 10 dolláros Raspberry Pi Zero-ra… nincs is szükségünk erre a bonyolult vezérlőpultra. Miért költenénk egymillió dollárt a számítógép újratervezésére – ha a misszió parancsnokának csak egy 50 dolláros mobiltelefont adhatnánk?
Természetesen akkor érdemes átírni a szoftvert – sok további különleges funkciót hozzáadni – kijavítani azt a hibát, amely az Apollo 11 küldetésének végéhez közeledett… ilyesmi.
OK – képzeljük el ezt a folyamatot – megismétlődik a teljes SaturnV minden egyes alrendszerén, a landeren, a parancsmodulon…minden.
A GYAKORLATBAN – ha az Apollo-korszak technológiáját akarjuk használni a Holdra való visszatéréshez, az űrhajó NAGY töredékét újra kellene tervezni és újra tesztelni (mert minden apró tervezési változtatáson át kell menni alapos ellenőrzésen, mielőtt megbíznánk az emberek életével)… és ebben az esetben sokkal jobb lenne, ha egy teljesen újhold rakétát terveznénk a modern technológia segítségével… és amíg erről van szó – tegyük lehetővé, hogy embereket vigyen a Marsra és más dolgokat csináljon.
Pontosan ez az, amit a NASA jelenleg is tesz.
Egy másik probléma az eredeti kialakítással, hogy az űrhajósok biztonságára vonatkozó szabványok az elmúlt 50 évben sokkal szigorúbbá váltak – és amit akkoriban elviselhető kockázatnak tartottak, az ma már nem lenne elfogadható.
Így:
Igen, megvan a technológia. Mindazt, amit az 1960-as években csináltak, ma sokkal könnyebb megtenni. Nem felejtettük el, hogyan működik az alapvető kötélmemória (van egy elég tisztességes Wikipédia-cikk róla!) – egyszerűen nem akarjuk többé így csinálni a dolgokat.
Igen, megvan az összes szükséges tervrajz, stb. Ezeket nagyon gondosan archiválták.
Igen, áttervezhetjük az egészet – könnyebbé, gyorsabbá, erősebbé, biztonságosabbá tehetjük.
DE: Nem, nem építhetünk csak úgy egy új Apollo rakétát, mert amink nincs , az az összes apró alrendszer szállítója.
Sajnos ez egy nagyon népszerű mém – azt mondani, hogy a NASA elvesztette a Holdra jutáshoz szükséges technológiát… az emberek szeretnek történeteket hallani a kormány által vezetett ügynökségek durva alkalmatlanságáról.
De ez TÉNYLEG igazságtalan. A NASA SEMMIT sem vesztett.
Ha valakit hibáztatni akarsz azért, hogy ma nem utazhatunk a Holdra, akkor hibáztasd magad.
Amerika népe elvesztette érdeklődését a holdraszállás iránt. Az Apollo 17 leszállásáról szóló élő közvetítés rosszabb nézettséget kapott, mint az „I Love Lucy” újrafuttatása chrissakes-nak.
Ha az emberek továbbra is törődtek volna – akkor a NASA folyamatosan fejlesztette volna az Apollót – részről részre cserélte volna, ahogy egyre jobb technológia jött – és ma valami rendkívül modern, olcsóbb, biztonságosabb, gyorsabb lenne – ahelyett, hogy 50 évet a halottakra pazarolnánk. - a Shuttle és az ISS programok vége.
De az USA egy demokrácia – és amikor az emberek már nem érdeklődnek a Holdra menés iránt – a kormány levágja a finanszírozást, és azt mondja: „Tégy emberes űrállomást” – szóval a NASA engedelmesen molybajt a holdrakéták tervein – és ennyi.
Aztán 50 évvel később az emberek azt mondják: „Vissza akarunk menni a Holdra!” - és dühösek, hogy a NASA nem tud csak úgy kidobni egy másik Saturn V-t és visszaküldeni oda az embereket.
Ez nem így működik!
"mint az „I Love Lucy” újrafuttatása chrissakes-nak."
Ez valami google fordítóból jött?
Am jó érvelés, kitől van?
"Asztronómusának"
Asztronauta.
Olyan hülye vagy mint a sok éves átlag.
itt a teknológia: [link]
asztonómus... az ... :D
Az "asztronómus" csávónak igaza van, a többi részét a technolódiának tényleg nem szabad már keresni sehol sem. Saturn rakéta 1973-ban repült utoljára.
Vissza fogunk menni a Holdra, mert van ott mit keresni. Nem véletlenül erőlködnek rajta a kínaiak is.
18
Ezt konkrétan az egyik NASA-s mondta. Nem lehet csak úgy leporolni a Saturn V terveit és legyártani mert a mai automatizált gépekkel nem lenne megvalósítható. Sok mindenről nincs is meg a konkrét terv, mert a NASA csak leküldte nagy vonalakban hogy mit kér az alvállalkozónak az meg megoldotta ahogy tudta. Mivel szorított az idő nem mindig minden hivatalosan történt stb. Ezért egyszerűbb volt az STS programból megmaradt hardvereket újrahasznosítani mert azt évtizedeken keresztül gyártották, folyamatosan modernítették a gyártástechnológát és jobban megfelel a mai követelményeknek.
Kicsit olyan ez, mintha azon vakarnád a fejedet, hogy hogyan reprodukálj egy középkori túrósbukta receptet. Amikor az auludttejből keszít túrót, te meg siman csak megvennéd a kész túrót a boltban. Ugyan olyan lesz vajon az íze? Számít, hogy kissé eltér az íze?
Csak a rakétatechnológiában a kissé eltérő alaktrész lehet katasztrófális következményekkel jár.
Pl. Egy arianne 5 rakétát egyszer azért veszítettek el, mert az új generáció gyorsabb lett és a nagyobb sebesség miatt elfogytak a sebesség adathoz a bitek. Így azt hitte, számítógép, hogy hirtelen negatív lett a sebesség (azaz zuhan). Csinált egy durva korrekciós manővert és az aerodinamika széttépte a rakétát.:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!