Egy nagy utcai kvarcórát, ill elektromos toronyórát pontosabbra tudnak készíteni, mint egy minőségi kvarc karórát?

"tíz tonna (...) . A big ban- hoz ne is kelljen hozzányúlni se"

Nem egy daruval kell egy csapatnak áttekerni az épület odalán egy méretarányos koronát.

Manapság valszeg autómatán kontrollálja magát egy rádiojellel.

Régebben gyanítom, hogy senki se tudta pásodpercre pontosan az időt. Persze lehetett szinkronizálni két órát, de annyi.

"minden óra tizedmásodpercnél kisebb csúszással és száz év után max egy másodperc hibával legyen elütve"

Nem nagyon vannak neked számfogalmaid. Tudod, mennyi óra van 100 évben? Egyszerűség kedvéért 365 nappal számolva 876 ezer. Ha 100 év alatt 1 másodperc a hiba, akkor 1 óra hibája a legkedvezőtlenebb esetben (egy irányba hiba) olyan messze van egy másodperctől, mint az én 1970-ben viselt 300 Ft-os Junoszty karórám a BigBentől. :D

A Big Ben fő problémája, hogy - legyen bármilyen gondos is a tervezés és kivitelezés - egy ekkora szerkezetet nagyon sok különféle hatás érhet. Így átlagban heti rendszerességgel igazítani kell rajta, hogy tartsa a másodperc pontosságot.

A 19. században az időmérés alfája és omegája a greenwich-i obszervatórium volt (amihez képest a földrajzi hosszúsági köröket, egyúttal az időzónákat is megállapították). Itt nagyon pontos csillagászati megfigyelésekkel mérték az időt. A Big Ben óráját már a megépítése idején is szinkronizálták Greenwich-hez, távírókábelen érkezett a pontos időnek megfelelő jel.

Nem pontosabbak, hanem gyakrabban szinkronizálták őket. Volt erre külön ember akinek ez volt a feladata (általában a harangozó végezte). Nem egy filmben van is ilyen jelenet, hogy a harangozó felmegy a toronyba órát igazítani. És ahogy az 5. írta (relatív) korán megoldották pl. a Big Ben esetén az elektronikus automatikus szinkronizálását. Aztán amikor a rádió elkezdett terjedni (még akár a 90-es években is) pl. a Kossuth rádióban volt ilyen, hogy "Pontos időjelzést adunk, a harmadik sípszó 16 órát jelent" és ehhez készültek is elektronikus szerkezetek amelyek a harmadik sípszó esetén automatikusan szinkronizált. Aztán elterjedtek a földfelszíni, illetve GPS-es időalap jelek. És ma már kb. mindenki ezt használja. Azt lehet tudni, hogy minden GPS műholdon van egy kis atomóra és ha van elérhető 4-5 műhold akkor a GPS jelből nagyon pontos időjel vehető le, és vannak is ilyen készülékek amik ebből pontosidő jelet állítanak elő. Sok esetben ma már ezt használják az órák szinkronozásához.

Az utcai órák esetén ugyanez, hogy adott időnként szinkronoznak (ha jól emlékszem ez Budapesten legalább 20-25 éve automatikusan történik, lehet is látni néha, hogy "örült sebességgel" teker előre az óra amikor szinkronoz).

A mechanikus órák eleve pontatlanabbak mint a kvarcórák. Képtelenség egy ekkora szerkezetet nagyobb pontosságra megépíteni. Ezért terjedt el szinte mindenhol a kvarcóra, mert az a működési elvéből adodóan pontosabb. Azt meg mindenki aki mechanikával foglalkozik tudja, hogy egy torony óra esetén a hőtágulás hatásai nem elhanyagolhatóak és ez eleve egy változó hibát visz a dologba. Igaz volt sokáig, hogy a pontos órák mérete nagyobb volt, és egészen sokáig tartott a "hordozható pontos" óra elkészítése. Ez egy fontos esemény volt amikor valakinek sikerült kielégítő pontosságú hordozható (konkrétan egy hajó fedélzetén is használható) óra elkészítésére.

De itt sem kellett az az idétlen pontosság amin itt pattogsz már hetek óta már a sokadik kérdésednél. Még egyszer a hétköznapi életben a havi 1-2 perc eltérés teljesen elegendő pontosság, max. havonta kell korrigálni az órát és igazítani. Ennél nagyobb pontosságra egy hétköznapi embernek nincs szüksége. Teljesen értelmetlen, felesleges stb. Meg lehet fogalmazni "sarkosabban" de akkor itt letiltanak. Néhány esetben van szükség ennél nagyobb pontosságra, de oda meg telepítenek atomórát, aminek megoldják a szinkronozását az UTC-hez. De ez nagyon-nagyon ritka. Illetve ma már számtalan esetben a neten szinkronozunk órákat szintén igen nagy pontosság érhető el. És még olyan "nagypontosságot igénylő" alkalmazásokhoz is elegendő mint egy nagyobb kiterjedésű villámlokalizációs hálózat. Ezek úgy működnek, hogy minden megfigyelési pontban nagy pontossággal rögzítésre kerül minden villámcsapás (egy-egy megfigyelési pont kb. 80km sugarú környezetben érzékeli a villámot) ezeket egy központi szerverre elküldi és kiértékeli, hogy a különböző állomásokhoz mikor ért el a villám. De még itt sem kell az általad megadott értelmetlen pontosság (100 év alatt 2 másodperc pontosság /kb. 3,2*10E-10 pontosság/). Ha 1km pontosan akarjuk meghatározni egy villám helyét (és ez is lényegesen több, mint szükséges) akkor 3*10E-7 pontosság elegendő (a számítást itt nem részletezem), de ha 100m-re csökkentjük akkor is 3*10E-8 és még mindig 2 nagyságrenddel vagyunk odébb, mint amit te egy toronyórától elvársz. Értelmetlen teljesen. Nincs semmilyen gyakorlati haszna, jelentősége stb. Ilyen pontosság talán csak a gravitációs hullám kutatásban és néhány részecskefizikai kutatásnál lehet szükséges, de azzal meg néhány nagyon különleges intézmény foglalkozik.

Próbáld felfogni, hogy amit kérdezel teljesen értelmetlen, nincs gyakorlati jelentősége, és teljesen felesleges.

Ahogy írták, a közterület órákat, és a toronyórákat vagy rádiójellel, vagy vezetékesen, de adótorony, vagy internet állítja.

Karórában is van űber pontos, pl.: Longines VHP széria, vagy COSC minősítésűek a Certina esetében, vagy rádiójeles, pl. Casio.

Mondjuk én mezei paraszt sosem értettem, hogy kinek/minek a másodperc...sőt, akár a percnyi pontosság? Jó, robbantómester, NASA űrhajó kilövésnél dolgozó, bérgyilkos,...nekik értem, de másnak kinek/minek?